FATÁJ-online szaklap: események, gazdasági jelenségek a faiparban, bútoriparban, asztalosságban, erdőgazdálkodásban és a kapcsolódó területeken.
Naptár

Közelgő események

Felülvizsgált KKV Stratégia 2019-2030

„A magyar mikro-, kis- és középvállalkozások megerősítésének stratégiája 2019–2030 elfogadásáról” szóló 1627/2019. (XI. 8.) Korm. határozattal fogadta el a Kormány az aktuális magyar KKV Stratégiát. A Kormányhatározat a stratégia naprakészségének és folyamatos fejlesztésének érdekében kétévente a KKV Stratégia értékelésének és felülvizsgálatának elvégzését irányozta elő.

“A gyorsuló világban a változások is gyorsuló ütemben érkeztek – a KKV stratégia 2019-es elfogadása óta történt változások miatt elmondható, hogy a magyar gazdaság újabb korszakváltáshoz érkezett. Ahhoz, hogy sikeresen vegyük az akadályokat a gazdaságfejlesztés és a vállalkozásfejlesztés területén is ki kell jelölnünk a legjobb útvonalat, a legfontosabb céljainkat. A mi célunk a komoly növekedésre képes vállalati kör értékteremtő képességének megerősítése és a teljes KKV-szektor számára a működéshez szükséges kiszámítható keretek biztosítása. Azonban ahogy mondás is tartja „a vízió stratégia nélkül csak illúzió”.

Fontos tehát, hogy rendelkezésünkre álljon egy időszerű, felülvizsgált KKV Stratégia, amely az aktuális helyzetre reagál, magasabb szintű tudatosságot teremt, segít fókuszálni, és nagyobb hangsúlyt fektet azokra a tevékenységekre, amelyek sikeresebbé teszik a magyar mikro-, kis- és középvállalkozásokat, rajtuk keresztül a magyar gazdaságot és ezáltal egész Magyarországot.” – fogalmaz Lóga Máté, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságstratégiáért, pénzügyi forrásokért és makrogazdasági elemzésért felelős államtitkára a közelmúltban közzétett felülvizsgált stratégia előszavában.

Vezetői összefoglaló

A magyar KKV-k biztosítják a magyar családok megélhetését. A KSH 2022-es adatai szerint a hazai tulajdonú KKV-k az összes vállalkozás 99 százalékát tették ki, a foglalkoztatottak 72 százalékát alkalmazzák, a nettó árbevétel és a bruttó hozzáadott érték 55 százalékát képviselték. Mindez jelentős növekedést mutat a korábbi évekhez képest, mely jól mutatja a KKV-k gazdaságban betöltött szerepének súlyát. A hazai KKV-k termelékenysége 2022-ig javult, azonban továbbra is elmaradást mutat az EU-átlaghoz viszonyítva. Az alacsony termelékenység egyik oka, hogy az innovációk (digitalizáció, új technológiák, zöld megoldások) kis mértékben hasznosulnak a KKV-knál.

A KKV Stratégia részletes helyzetértékelést tartalmaz a vállalkozások gazdasági környezetének és adatainak pillanatképéről. A 2020-as éveket a magyar gazdaság gyors, kiegyensúlyozott növekedési periódusban kezdte. A kormány jelentős adócsökkentéssel, adminisztrációs egyszerűsítésekkel és támogatáspolitikai intézkedésekkel járult hozzá a KKV-szektor fejlődéséhez, kedvező finanszírozási helyzetben viszonylagos forrásbőségben, magas foglalkoztatottsági ráta mellett. A beruházási és fejlesztési hajlandóság erősödött a KKV ökoszisztémában. Eközben a magyar történelmi sajátosságokból adódóan a rendszerváltás idején vállalkozóvá váló nemzedék egyre közeledik a nyugdíjas korhoz, a generációváltás szükségessége növekvő nehézséget jelent a tulajdonosi körben és a menedzsmentben egyaránt, és az új technológiai trendekre való nyitottság szempontjából is fontos kérdés.

A 2020. év eleje óta globális, EU-s és nemzeti szinten is több válsághelyzet alakult ki (Covid-19 járvány, orosz-ukrán háború, energiaválság, alap- és nyersanyag hiány, infláció, szabályozási változások, értékláncokon lefutó sokkhatások), amely a gazdasági helyzet jelentős átalakulását eredményezte, és számottevően kihatott a KKV-szektorra is.

Külső és belső okok miatt tehát a magyar gazdaság korszakváltáshoz érkezett, a KKV-szektor szereplőinek meg kell találnia az új korszakban is azokat az irányokat, amelyek mentén stabilan tudnak működni, és előremutató célokat tudnak vállalati szinten is meghatározni maguknak.

Ennek érdekében erősíti meg a KKV-szektor egészséges működéséért és a vállalkozásfejlesztésért felelős minisztérium „A mikro-, kis- és középvállalkozások megerősítésének stratégiája (2019-2030)” című
stratégiai dokumentumot (a továbbiakban: Stratégia), amely 2030-ig vázolja fel a szektor jövőképét, és meghatározza a vállalkozáspolitika fő feladatait. A Stratégia a teljes mikro-, kis- és középvállalkozói szektornak szól, ezért egyszerre támogatja a nemzetközileg sikeres magyar vállalkozások kialakulását és a társadalom jelentős részének megélhetést biztosító vállalkozói réteg stabil működését.

A felülvizsgált stratégia öt pillérbe csoportosítja a kihívásokat, beavatkozásokat, ezekhez mind ön-
álló pillérspecifikus célokat rendelt, amelyek elérését a felsorolt kormányzati intézkedések segítik
elő.

  1. Versenyképes magyar KKV-k
    A KKV-k versenyképességének növelése a tudásátadás, a technológiaváltás, a digitális és fenntart-
    ható működés, a jól képzett munkaerő és a nemzetköziesedés révén
  2. Üzleti környezet és adózás
    Vállalkozóbarát üzleti és adózási környezet továbbfejlesztése
  3. Finanszírozáshoz jutás
    A KKV-k finanszírozáshoz jutásának fenntartása
  4. A jövő technológiái és innováció
    A magyar gazdaság kitörési pontjai
  5. Vállalkozói kultúra és sikeres generációváltás
    A vállalkozások sikeres működtetéséhez szükséges tudás megszerzése, a vállalkozói kultúra erősítése, valamint a generációváltás támogatása

A jövőkép megvalósításához a Stratégia átfogó és másodlagos célokat tűz ki, amelyek megvalósítását a pillérenkénti specifikus célok támogatják.

A KKV Stratégia az alábbi átfogó célokat tűzi ki:
-> A komoly növekedésre képes vállalati kör értékteremtő képességének megerősítése;
-> A teljes KKV-szektor számára a működéshez szükséges kiszámítható keretek biztosítása.

Másodlagos célokként kerülnek megfogalmazásra:
-> A KKV-k termelékenységének növekedése;
-> A KKV-k megfelelő finanszírozáshoz való hozzáférésének elősegítése;
-> A KKV-k exportképességének növelése.

Az elérendő célokhoz kapcsolódóan a Stratégia az előrehaladás mérhetősége érdekében a 2018-as év bázisán, de a 2020-as évek elejének válsághelyzeti adatait is figyelembe véve tűz ki indikátor célértékeket.
-> A KKV-k által előállított, egy foglalkoztatottra jutó bruttó hozzáadott érték növekedése (ezer euró/fő);
-> A KKV-k hitelfelvételi lehetőségeinek javítása;
-> Az exportáló KKV-k arányának növekedése a KKV-szektoron belül.

A Stratégia következetesen ügyel arra, hogy minden célhoz rendeljen intézkedést, és csak olyan intézkedést szerepeltessen, amelyek köthetőek valamelyik kitűzött célhoz, kormányzati felelőse azonosítható és költségvetési háttere biztosított.


A 2024. január 25-én nyilvánossá tett stratégia vezetői összefoglalója itt véget ért, a teljes anyag (135 oldal, pdf) a Nemzetgazdasági Minisztérium weboldaláról, innen tölthető le.

forrás: NGM

Előző cikk

KKV Technológia Plusz Hitelprogram

Következő cikk

Országos Fakitermelő Bajnokság




(x) hirdetés
Kapcsolódó bejegyzések
Exit mobile version