A klímaváltozás megfékezése érdekében a legfontosabb feladat az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentése, amit az Európai Unióban és világszerte működő kibocsátás-kereskedelmi rendszerek is képesek elősegíteni.
Az Unió saját, egységes kibocsátás-kereskedelmi rendszere, az EU ETS (Emissions Trading System) 2005-ben indult el. A rendszer hatálya alá tartozó legjelentősebb üvegházhatású gáz (ÜHG) kibocsátó ágazatok (egyebek mellett a villamosenergia-, a cement-, a műtrágya-, a vas- és acélipar) képviselőinek a kibocsátott ÜHG minden olyan tonnájához, amelyre nem nyújt fedezetet az esetlegesen ingyenesen allokált kvótamennyiségük, közösségi aukciókon, a másodlagos piacon azaz tőzsdén, vagy azon kívül vásárolniuk kell egy darab kibocsátási kvótát, és minél magasabb a kvóta árfolyama, annál inkább érdekeltek emissziójuk mérséklésében. A kötelezettséget nem teljesítő létesítményeknek minden egyes hiányzó kvóta után 100 euró büntetést kell fizetniük, ráadásul utólag a kvótákat is be kell szerezniük.
Bizonyos ágazatok még kapnak ingyen kvótákat (kibocsátási egységeket), de ez a lehetőség 2034-ig megszűnik. A villamosenergia-termelők viszont 2013 óta már csak vásárlással juthatnak hozzá a kvótákhoz. Ennek költségei a legnagyobb kibocsátónak számító lignit- és széntüzelésű erőművek számára egyre kevésbé kigazdálkodhatóak, nagyrészt ezért az EU-ban sorra állítják le ezeket az erőműveket, és az ilyen jellegű új beruházásokhoz már uniós támogatás sem igényelhető.
Az ambiciózus kibocsátáscsökkentési célok elérése érdekében az Európai Bizottság fokozatosan mérsékli a rendszerben forgó kvóták számát. Ez emelő hatást gyakorol árfolyamukra, ami még inkább kibocsátáscsökkentő beruházásokra sarkallja a kötelezetteket. Emellett az országoknak az aukciók bevételeinek minimum felét klímavédelmi célokra kell fordítaniuk, ami tovább javítja a rendszer hatékonyságát.
Elsősorban az elérhető kvótaszám csökkenése és a kibocsátáscsökkentési célszámok növekedésének hatására a korábban stabilan a néhány eurós tartományban tartózkodó árfolyam 2018-ban emelkedésnek indult, majd 2023-ban történetében először meghaladta a tonnánkénti 100 eurót, és bár azóta lefelé korrigált, hosszabb távon az elemzők további jelentős emelkedést várnak.
Az EU ETS alá tartozó iparágakból az unió ÜHG-kibocsátásának több, mint 40 százaléka származik, ugyanakkor 2023-ban ETS2 néven új kibocsátáskereskedelmi rendszert hoztak létre, amely az épületekből, közúti közlekedésből és további ágazatokból (főleg az EU ETS hatálya alá nem tartozó kisiparból) származó CO2-kibocsátást fedi le és kezeli 2027-től.
forrás: origo
