FATÁJ-online szaklap: események, gazdasági jelenségek a faiparban, bútoriparban, asztalosságban, erdőgazdálkodásban és a kapcsolódó területeken.
Naptár

Közelgő események

COFO27

Make Europe Green Again

medvehagymás erdő, Gregoire Dubois

Az Ursula von der Leyen vezette leköszönő Európai Bizottság 2019-ben sokak, köztük jómagam, örömére meghirdette az EU Zöld Megállapodás (EU Green Deal) programját. A program alapján úgy tűnt, hogy az európai döntéshozók végre megértették a fenntarthatóság esküvői torta jellegét. Mit is jelent ez? Leegyszerűsítve azt, hogy egészséges bioszféra (környezeti fenntarthatóság) nélkül, nem létezhet a torta második szintje: az egészséges társadalom (szociális fenntarthatóság). Mindezek nélkül pedig nem lehet egészséges, vagy fenntartható gazdaságról beszélni (a torta legfelső szintje).

A fenntartható fejlődési célok esküvői torta ábrázolása

Több jel is arra mutatott, hogy az Európai Unión belül komoly gondok vannak a torta első szintjével, a bioszférával. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség a tagállamok jelentései alapján készült tanulmányában (State of Nature in EU) nagyon aggasztó adatokat közölt:

  • a jó természetvédelmi állapotban lévő madárfajok száma megközelítőleg 5%-kal csökkent, a rossz és gyenge állapotban lévő fajok száma 7%-kal növekedett
  • a Natura 2000 védett területeken belül lévő élőhelyeknek mindössze 15%-a van jó állapotban
  • a tagállamok erőfeszítései ellenére a biológiai sokféleség az EU-ban továbbra is csökken, és egyre romló tendenciákkal kell szembenéznünk a tájhasználat változásai, a természeti erőforrások túlzott kiaknázása és a nem fenntartható gazdálkodási gyakorlatok, valamint a vízrendszerek megváltozása, a szennyezés, az invazív idegen fajok és az éghajlatváltozás miatt

Fentieket kiegészítette egy a Nature.com-on publikált tanulmány, aminek szerzői az EU Közös Kutató Központjának (EU Joint Research Centre) munkatársai voltak.

A tanulmány eredményei azt mutatták, hogy a fakitermeléssel érintett erdőterület 49%-kal, és az erdei biomasszaveszteség 69%-kal növekedett Európa-szerte a 2016-2018-as időszakban a 2011-2015-ös időszakhoz képest! A legnagyobb növekedési ráta az Ibériai-félszigeten, valamint a skandináv és a balti országokban történt.

Fentiekre tekintettel szerintem érthető, hogy természeti környezetünk védelme szempontjából milyen fontos volt, hogy a Zöld Megállapodás keretében az EU tagállamai nagyon jelentős vállalásokat tettek. Ezek közül személyes véleményem szerint az alábbiak emelkedtek ki különösen:

  • Az összes még meglévő öreg és érintetlen erdő azonnali és fokozott védelme (hiszen sokszor sajnos még ezek a ritkaságszámba menő erdők is az erdőgazdálkodás áldozatául esnek)
  • Az EU szárazföldi és tengeri területeinek 30%-át védeni kell 2030-ra (itt persze fontos megjegyezni, hogy védelemről csak akkor beszélhetünk ha az hatékony, sajnos az EU belül nagyon sok védett terület csak papíron élvez védelmet az emberi mohósággal szemben)
  • a védett területek 1/3-át (vagyis a szárazföldi és tengeri területek 10%-át) fokozottan kell védeni (nincs profit orientált gazdálkodás)
  • a degradált élőhelyek 30%-át helyre kell állítani 2030-ig (ebből született a Természet Helyreállítási Jogszabály, amiről június 17-én már írtam)
  • kidolgoznak egy új Erdő Monitoring jogszabályt, aminek elfogadását a magyar EU Elnökség idejére tolták és a jelen szerint December 10-én tárgyalnak csak róla a Környezetvédelmi Tanácsban
  • kidolgoznak egy új, hatékony jogszabályt az erdőírtás megakadályozása érdekében, aminek célja, hogy olyan termékek ne kerülhessenek az EU közös piacára, amelyek erdőírtással (vagy erdők leromlásával!) járnak (ezt a jogszabályt el is fogadták, de most többen – például az Egyesült Államok – is annak bevezetésének halasztásáért küzdenek)
  • 25000 km-en javítják a folyók állapotát

Mindez jól hangzik, de a legtöbb vállalás megvalósításáig sajnos még nem jutottunk el. A World Resources Institute cikkét olvasva láthatjuk, hogy az EU erdeit több veszély is fenyegeti: Skandinávia szerte eltűnnek az öreg erdők, nagy fák (miközben tudjuk, hogy a 60 cm nagyobb törzsátmérőjű fákban van az erdei felszín feletti biomassza 50%-a); az energetikai felhasználás miatt több tagállamban is csökkenek a fákkal borított területek – Magyarországon például köze 20.000 hektárral  (persze statisztikai értelemben a letermelt erdők helyén erdőhasználat marad, de a tarvágásos gyakorlatról már a magyar Alkotmánybíróság is kimondta, hogy visszafordíthatatlan károkat okoz); növekszik az erdőtűzek aránya és száma; növekednek a rovarok okozta károk, ami elsősorban a monokultúrás gazdálkodásnak köszönhető.

Fentiekre tekintettel különösen aggasztó a magyar EU Elnökség programját olvasni, mivel úgy tűnik hazánk mindent megtesz annak érdekében, hogy a Zöld Megállapodást a polcra helyezzék (kukázzák) és helyét átvegye egy – a fenntarthatóság esküvői torta modelljét tulajdonképpen fejtetőre állító – Versenyképességi Megállapodás (EU Competitiveness Deal). Véleményem szerint elég szomorú képet fest a programról és jól mutatja a kormány környezet- és természetvédelemhez való hozzáállását , hogy a versenyképesség szó 58-szor, míg a biodiverzitás és erdő szavak mindössze 2-2 alkalommal szerepelnek a dokumentumban. Miniszterelnökünk most éppen végig haknizza a fontosabb tagállamokat, hogy támogatást szerezzen ennek az új, a természeti környezetünk rossz állapotát figyelmen kívül hagyó, megállapodásnak.

Tegyük Naggyá Európát? Szerintem inkább Tegyük Zölddé Európát (Make Europe Green Again), hiszen még egyszer hangsúlyozom: Egészséges bioszféra nélkül sem fenntartható társadalom, sem fenntartható vagy versenyképes gazdaság nem létezik.

Többek között erről is szól majd a civil szervezetek sajtótájékoztatója a Civil EU Elnökségről július 3-án, ahol bemutatjuk, hogy véleményünk szerint milyen fontos elemek maradtak ki a magyar EU Elnökség hivatalos programjából.

szerző: Kun Zoltán, forrás: greenfo

Előző cikk

Erdei utakon Reviczky Gáborral - 236., 2024/26.

Következő cikk

Török szakmai delegáció a Mecsekerdőnél



Stihl
(x) hirdetés
Kapcsolódó bejegyzések