Az erdőirtás fő hajtóerejének gyakran az áruk iránti külföldi keresletet tekintik. Eduardo Haddad és munkatársai tanulmánya szerint, amelyet a Nature Sustainability című folyóiratban tettek közzé, a hazai piacok sokkal nagyobb nyomást gyakorolnak e folyamatra.
Brazíliai Jogi Amazónia (BLA) – amely magában foglalja a Brazíliában található Amazonas-medence egészét és a Cerrado hatalmas, szomszédos, kilenc államot átfogó területeit – több mint 5 millió négyzetkilométer (km2) területű, és az ország szárazföldi területének csaknem 60%-ának felel meg. Ennek a területnek csaknem negyedét (23%-át) már kiirtották, és több mint 1 millió km2 erdőterülete degradálódott, így a régiót az ökológiai fordulópont elérése fenyegeti, ahol az ökoszisztémák összeomlanak, és több milliárd tonna szén-dioxid kerül(het) a légkörbe.
A BLA egyes részei, különösen a Cerrado határvidékei és az úgynevezett „erdőirtási övezet” ma már nettó szén-dioxid-kibocsátók. Sürgősen szükség van az őserdő-területek megőrzésére és a degradált területek helyreállítására, és a globális közösség tagjai lépéseket tesznek e tekintetben.
Az erdőirtás fő hajtóerejének gyakran az áruk iránti külföldi keresletet tekintik. Eduardo Haddad és munkatársai tanulmánya szerint, amelyet a Nature Sustainability című folyóiratban tettek közzé, a hazai piacok sokkal nagyobb nyomást gyakorolnak.
„Az erdőirtást gyakran a kínálat szempontjából értékelik, ami azt jelenti, hogy az elemzés azokra a termelő ágazatokra összpontosít, amelyek elősegítik az erdők más földhasználattal való felváltását, például a növénytermesztéssel és az állattenyésztéssel. Az általunk használt módszertan lehetővé tette számunkra, hogy az erdőirtás jelenségét a kereslet szemszögéből is lássuk, azonosítva azon gazdasági ösztönzők forrásait, amelyek a termelőágazatokat az erdőirtásba bevonják.
„E kritérium alapján tanulmányunk azt mutatja, hogy az erdőirtás 83,17%-át az Amazónián kívüli kereslet hajtotta, és csak 16,83%-át a régióból származó kereslet. Ezt a 83,17%-ot lebontva azt találtuk, hogy a Brazília más részeiből származó kereslet 59,68%-ot, a külföldi kereslet pedig 23,49%-ot tett ki” – mondta Haddad.
Haddad a São Paulo-i Egyetem Közgazdasági, Közigazgatási, Számviteli és Aktuárius Tudományok Karának (FEA-USP) rendes professzora, és olyan multilaterális fejlesztési pénzügyi szervezetek tanácsadója, mint a Világbank, az Interamerikai Fejlesztési Bank (IDB), a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD), az Egyesült Nemzetek Fejlesztési Programja (UNDP) és a Közös Afrika Intézet (JAI).
A tanulmányban alkalmazott módszertan elsősorban az orosz származású amerikai közgazdász, Wassily Leontief (1906-1999) által kidolgozott input-output mátrix-modellen alapult. A modell a gazdasági ágazatok közötti kapcsolatokat mátrixként ábrázolja, megmutatva, hogy az egyik ágazatban az inputok hogyan termelnek fogyasztásra vagy egy másik ágazat által inputként felhasznált outputokat, és hogy az áruk vagy szolgáltatások termelésében bekövetkező változások hogyan befolyásolják az inputok iránti keresletet.
„Brazíliában a legfrissebb input-output mátrixot az IBGE [a nemzeti statisztikai hivatal] 2015-ben készítette el. Azóta nem frissítették, a matematikai bonyolultság és a több millió vállalat és üzleti struktúrájuk adataihoz való korlátozott hozzáférés miatt. A 2015-ös adatok használata nem lenne megfelelő, ha nem lenne az a sajnálatos tény, hogy a brazil gazdaság szerkezete időközben nagyon keveset változott.
„A 2010-es évek a GDP szempontjából a legrosszabb évtized volt a 120 éves idősorokban, átlagosan mindössze évi 0,3%-os növekedéssel. A BLA-ra adaptált 2015-ös input-output mátrixot használtuk, kombinálva ágazati és regionális erdőirtási adatokkal és üvegházhatású gázkibocsátással, hogy mérjük a BLA inputjai és outputjai iránti belföldi és külföldi kereslet közvetlen és közvetett hatását, az erdőirtás-intenzív ágazatokra, például a mezőgazdaságra összpontosítva” – magyarázta Haddad.
Földhasználati változások
Az Amazonas hatalmas változásokon ment keresztül az elmúlt fél évszázadban. A technikai újítások, az infrastrukturális beruházások és a politikai változások elősegítették a szójatermesztés elterjedését a központi Cerrado területéről a BLA nagy részeire.
A helyi szójatermelés, amely 1974-ben kevesebb mint 200 tonna volt, vagyis az országos össztermelés mindössze 0,02%-a, 2022-ben elérte az 50 millió tonnát, ami az össztermelés 41,5%-át teszi ki. Az állattenyésztés ugyanilyen szédületes mértékben bővült: az 1974-es 8,9 millió szarvasmarháról (az országos összlétszám 9,5%-a) 2022-re 104,3 millióra (az összlétszám 44,5%-a).
„A szarvasmarhatartás bővülését elsősorban a marhahús-, tej- és bőráru fogyasztás növekedése okozta Brazília más részein. Az egy főre jutó jövedelem növekedésével és a gyors urbanizációval összhangban , a húsfogyasztás az 1960-as évek után gyorsabban nőtt, mint a világátlag.
„Az 1,4 millió hektárnyi, a szarvasmarha-legelők miatt kivágott erdőterület 61,63%-a közvetlenül vagy közvetve az Amazonason kívüli belföldi keresletre, 21,06%-a pedig a külföldi keresletre reagált. A növénytermesztési célú erdőirtások más mintát mutattak, 58,38%-uk az exportkeresletre, 41,62%-uk pedig a belföldi keresletre reagált” – mondta Haddad.
A tanulmány megállapítja, hogy az erdőirtás Brazíliában földrajzilag a BLA-ban koncentrálódott, és különböző biomokat érintett. 2015-ben a BLA az országos erdőirtás 65,7%-át tette ki. A szarvasmarha-tenyésztés volt a fő közvetlen ok (a regionális összérték 93,4%-ával), ezt követte a növénytermesztés, főként a szója, a kukorica és a gyapot (6,4%), valamint a bányászat (0,2%). Az infrastruktúra építése és az intenzív urbanizáció az antropológiai tényezők között szerepelt, amelyek közvetlenül kapcsolódtak az Amazonas esőerdő és a Cerrado biomák eredeti növénytakarójának eltűnéséhez vagy degradációjához.
„Az olyan illegális tevékenységek, mint a grilagem [állami földek eltulajdonítása a tulajdoni lapok meghamisítása révén], rendkívül fontosak ebben az összefüggésben. Egy nemrégiben készült tanulmány szerint a BLA-ban az elmúlt két évtizedben tapasztalt összes erdőirtás fele a grileirok által illegálisan elfoglalt kormányzati földeken történt. A földtulajdonjoggal kapcsolatos pereskedés évtizedekig tart, és nem akadályozza meg, hogy a legtöbb illegális terület vagy magántulajdonban lévő illegális erdőirtás részt vegyen mind a földpiacon, mind a termelési folyamatban” – mondta Haddad.
Ez a legújabb tanulmány azt mutatja, hogy Brazília legfejlettebb régióinak (délkeleti, közép-nyugati és déli) gazdasági kereslete még az exportpiacnál is erősebb hajtóereje az amazóniai erdőirtásnak. Ez a megállapítás fontos hozzájárulás a politikai döntéshozatalhoz és a civil társadalom fellépéséhez az ilyen területek megőrzése vagy regenerálása érdekében.
Továbbá, mivel a szarvasmarha-tenyésztés és a monokultúra révén megvalósuló földhasználati változások még mindig a CO2-kibocsátás fő forrásai Brazíliában, az erdőirtás és az erdőpusztulás megfékezése elengedhetetlen, ha Brazília el akarja érni az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére vonatkozó célkitűzéseit.
Haddad az első szerzője a tanulmánynak, amelynek utolsó szerzője Carlos Afonso Nobre. A többi társszerző Inácio Fernandes de Araújo Junior, Rafael Feltran Barbieri, Fernando Salgueiro Perobelli, Ademir Rocha és Karina Simone Sass.
