Jelentős változások várhatók a magyarországi minimálbér és garantált bérminimum rendszerében. Az elmúlt időszak nyilatkozatai és sajtóértesülései alapján egyre tisztább kép rajzolódik ki a tervezett módosításokról – számolt be a G7.
Jelentős változások körvonalazódnak a jelenleg 266,8 ezer forintos minimálbér és a 326 ezres garantált bérminimum körül Magyarországon, és az elmúlt pár hét nyilatkozatai, sajtóértesülései alapján egyre több tudható arról is, várhatóan hogyan fognak kinézni ezek a változások.
Bár egy ideje már szó van róla, hogy megszűnhet itthon a minimálbér és a garantált bérminimium kettős rendszere, a legalacsonyabb béreket pedig az átlag- és/vagy a mediánbérek bizonyos arányához közelítenék, de az elmúlt hetekben a kormány több tagja is beszélt ezekről a tervekről. Ez arra utalhat, hogy nemcsak a munkaadói és a munkavállalói szervezeteken múlhat ezeknek a változtatásoknak az időzítése, hanem a kormány is szeretné ezeket minél előbb tető alá hozni, például azért, mert extra szavazatokat vár tőlük a 2026-os választásokon.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a kormány bérekkel kapcsolatos szándékairól az Indexnek adott interjújában azt mondta, hogy a kormány szerint több lépcsőben, de legkésőbb 2027-ig az átlagbérek 50 százalékára kellene felemelni a minimálbért, bár azt is megemlítette, hogy a kormány csak megfigyelő a bértárgyalásokon. Nagy azt is megemlítette, hogy ugyan a Nemzetgazdasági Minisztérium által a minimálbér és a garantált bérminimum összevonásával számított effektív minimálbér nem alacsony, az uniós mezőnyben 17., és a régióban élmezőnybe tartozik, a kormány szükségesnek látja a felzárkóztatását.
Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter a Tranzit Fesztiválon tartott előadásában azt mondta, a következő két év fontos célkitűzésének tartja, hogy a minimálbért felzárkóztassák a garantált bérminimumhoz.
Minisztériumi adatmágia
Mielőtt rátérnénk arra, hogy mitől függ majd, hogy ezek a tervek megvalósulnak-e, érdemes még kitérni arra, hogy az emlegetett mutatók mentén hogyan alakult itthon a minimálbér értéke az elmúlt években, és ez milyennek számított az uniós mezőnyben. Első körben érdemes egy pillantást vetni a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) új mutatójára, a minimálbér és a szakképzettséggel rendelkezők számára adható legalacsonyabb bér, a garantált bérminimum súlyozott átlagából számolt effektív minimálbérre.
Az alábbi ábrán a minimálbéreket az országok közti árszintbeli különbségeket kiszűrő vásárlóerő-egységen számolva ábrázoltuk, azaz nem egyszerűen euróban hasonlítottuk össze az összegeket (hiszen azokat döntően idehaza, az itteni árakat megfizetve költik el az emberek). Ebben a listában az arányosan átszámolt magyar garantált bérminimum a 14., az effektív bérminimum a 16., a minimálbér pedig a 17. helyre elegendő. Lényegében tehát nem számít nagyon sokat, hogy a minimálbért vagy az effektív minimálbért nézzük, hiszen az utóbbival egy országot, Máltát előzzük ahhoz képest, mintha csak a minimálbért néznénk.
Minek alkotott akkor új mutatót az NGM? Az egyszerű eurós vagy forintos minimálbérlistán Csehország, Szlovákia és Románia is leelőzte hazánkat, talán ezen akartak változtatni.
Ha viszont már effektív minimálbért számolunk, érdemes néhány tényezőt figyelembe venni, amik a minisztériumi számításból kimaradtak. Egyrészt, egy kicsit még „effektívebb” listán öt hellyel hátrébb lenne az összes magyar mutató, hiszen Olaszországban, Ausztriában, Finnországban, Svédországban és Dániában nincs országos szinten meghatározott minimálbér, viszont az országokra jellemző iparági szintű bérminimumok átlaga szinte biztosan magasabb a magyar béreknél, hiszen ezen országok esetében a magyarnál jóval magasabb az átlagos bérszínvonal.
Másrészt, habár a minisztériumi közlemény szerint Európában egyedülálló a kétlépcsős minimálbéres rendszer, ez nincs így. A Eurofound nevű kutatóalapítvány 2024-es, EU-s minimálbérekről szóló tanulmánya alapján – a listán szimpla minimálbérben Magyarország mögött lévő – Csehországban a minimálbér 200 százalékáig tartó nyolcszintes bértábla szabályozza az egyes munkatípusok bérszintjeit, Szlovákiában pedig a minimálbér 177 százalékáig tartó hatszintes rendszer hatályos idén. (Ezek mellett pedig Romániában és Luxemburgban is többlépcsős a minimálbérek rendszere.)
Végül pedig a magyar effektív minimálbér számításánál érdemes lenne figyelembe venni a közfoglalkoztatottakat is, akik júliusban a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 57 ezren voltak, és a minimálbér 50 százalékát, bruttó 133400 forintot kerestek. Igaz, ők jóval kevesebben vannak, mint azok, akik garantált bérminimumot vagy minimálbért keresnek (ők 2021-ben több mint 850 ezren voltak).
Mihez képest 50 százalék?
A másik említett szám az átlagbér 50 százaléka volt, amit az elmúlt 14 évben – teljes éves adatsoron – meg sem közelített a magyar minimálbér. Ahogy az alábbi ábrán látszik, a legközelebb 2017-ben volt hozzá, amikor a 44,5 százalékát érte el, amikor a régiós minimálbérek közül még a cseh és a szlovák sem zárkózott fel oda, ahova 2023-re. Ahogy erről a G7-en írtunk nemrég, a tavalyi 42 százalékos arányon a decemberi 15 százalékos emelés az akkori bérszinthez lépest javított, hiszen a 2023 decemberétől érvényes minimálbér és a 2023 egészére vonatkozó átlagbér alapján – ahogy a KSH számolt – 46,7 százalékos arány jött ki.
A probléma itt csak az, hogy a 2023. decemberre becsült átlagbérhez képest már csak 40,7 százalékot tett ki az emelt minimálbér aránya, és azóta már tudjuk, hogy az idei év első hónapjaiban az átlag is a vártnál jobban emelkedett – részben valószínűleg éppen a nagyobb minimálbér-emelés hatására. Az átlagbérek idei várható emelkedése egyes elemzői előrejelzések szerint akár 12-13 százalékos is lehet – az előrejelzések 11,4 százalék körül szóródtak tavasszal -, ez esetben pedig nem lenne jelentős felzárkózás a legkisebb bérek tekintetében.
Nem csak a kormányon fog múlni
A Portfolio.hu kormányhoz közeli forrásokból úgy értesült, hogy a kormány a következő három-négy évben 10-15 százalék közötti minimálbér-emeléssel lenne elégedett, és azt szeretné, ha 2028 elejére tűnne el a különbség a minimálbér és a bérminimum között. Úgy tűnik viszont, hogy az átlagbérekhez viszonyított 50 százalékos célt mégsem erőltetnék, inkább az előző év átlagbéréhez képest tűznék ki ezt a célt. Ettől már most sem vagyunk annyira messze, és ehhez a lap számításai szerint évente 12-13 százalékos minimálbér-emelésre lenne szükséges, ami jóval alacsonyabb az adott évi átlagbérhez képest vett 50 százalékos célhoz szükséges emelésekhez képest.
Persze végül a bérminimum és a garantált minimálbér összezárásának és a minimálbér felzárkóztatásának kérdésében sem csak a kormány ízlése számít majd, ugyanis bármilyen irányvonalhoz a munkaadók és a munkavállalók szervezeteinek beleegyezésére is szükség lesz a versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fórumán.
Az átlagbér 50 és a mediánbér 60 százalékát elérő minimálbérre vonatkozó célszámok egy európai uniós irányelvből következnek, amely ugyanakkor csak annyit tesz kötelezővé a nemzeti kormányok számára, hogy bemutassák, hogy a minimálbér alakulása miként fog hozzájárulni ahhoz, hogy a legalacsonyabb bérek fedezzék a minimális megélhetési költségeket. A konkrét referenciaértékekről viszont már a szociális partnerek döntenek, ami lehet az átlagbér 50 százaléka, de akár például az előző évi átlagbér valamekkora aránya is, ahogy az a kormány tervében felmerült.
Függetlenül attól, hogy a kormány minek örülne, az érdekképviseletek hosszú és bonyolult tárgyalásokra számítanak. A Portfolio.hu-nak nyilatkozó munkaadói szervezetek szerint nem reális, hogy meg tudjanak állapodni egy hároméves, gyors bérfelzárkóztatási programról, már csak azért sem, mert idén nem teljesít jól a gazdaság, ami megnehezíti, hogy hosszú távra tervezzenek. A munkaadói szervezetek több referenciaértéket is el tudnának képzelni a minimálbérre vonatkozóan: felmerült, hogy nem az átlaghoz, hanem a mediánhoz képest kéne meghatározni az arányát, de volt olyan ötlet is, hogy elég lenne annyit garantálni, hogy a minimálbéresek tartósan reálbérnövekedésre számíthassanak.
A garantált bérminimum és a minimálbérek összezárása kapcsán sem lesz várhatóan könnyű megegyezés. Habár ugyanis egyes szakszervezetek és munkáltatói szervezetek ezt korábban is jó ötletnek tartották, az egyik nagy szakszervezeti konföderáció, a Magyar Szakszervezeti Szövetség ezt ellenzi egészen addig, amíg az ágazati szintű kollektív szerződések nem fognak tarifamegállapodásokat tartalmazni. Az egyes ágazatokra érvényes bértarifák rendszerének kialakítását tartaná jónak egy másik nagy szakszervezeti szövetség, a Munkástanácsok Országos Szövetsége is, ugyanakkor ennek a kialakítása várhatóan többéves tárgyalást igényelne.
Ágazati bértarifarendszer jöhet
A munkaadók és a munkavállalók képviselőinek csütörtöki tárgyalása után Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége főtitkára azt mondta, a felek nyitottak voltak arra, hogy az országos egységes minimálbér megtartása mellett a jövőben a garantált bérminimumot ágazati bértarifarendszer váltsa fel. Ezt számításai szerint fokozatosan, három év alatt lehetne megvalósítani, a kormánnyal pedig a korábbi hatéves bérmegállapodáshoz hasonló logika mentén szeretnének tárgyalni.
Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke arról beszélt, hogy az európai uniós minimálbér vetítési alapjának a Központi Statisztikai Hivatal által havonta publikált – prémium, jutalom, egyszeri juttatás nélkül számított – havi bruttó átlagkeresetet fogadták el. A szakszervezeti vezető szerint célként tűzték ki, hogy a mindenkori minimálbér a következő egy-két évben érje el ennek az 50 százalékát.
A béremelés mértékéről konkrét számokat azonban csak a béremelési modell kialakítása után tudnak mondani. A bértárgyalás – már a kormány képviselőjével kiegészülve – szeptember 18-án folytatódik.
forrás: G7
