FATÁJ-online szaklap: események, gazdasági jelenségek a faiparban, bútoriparban, asztalosságban, erdőgazdálkodásban és a kapcsolódó területeken.
Naptár

Közelgő események

Interjú a NAK új elnökével

Papp Zsolt György, a NAK elnöke – fotó: Lévai Zsolt / NAK

Hogyan kezd neki megbízatásának a NAK új elnöke? Interjú Papp Zsolt Györggyel, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnökével.

Papp Zsolt György a MAGOSZ Ifjú Gazda Tagozatának elnöke. 1981-ben született, gyakorló gazdálkodó, agrármérnöki diplomáját a Debreceni Egyetemen szerezte. Korábban dolgozott élelmiszeripari üzemvezetőként, majd a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnál szakreferensként, illetve a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Agrár- és Vidékfejlesztést Támogató Főosztályát vezette. 2020-tól idáig az Agrárminisztérium – előbb vidékfejlesztésért, majd vidékfejlesztési programok végrehajtásáért, később pedig a Közös Agrárpolitika végrehajtásáért felelős helyettes államtitkára volt.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara 2024. szeptember 13-i országos küldöttgyűlésén választották a Kamara elnökének.

Honnan ered a mezőgazdaság iránti elkötelezettsége? Feltételezem, családi hagyomány, hiszen – az egyebek közt almatermeléséről híres – Nyírségből származik.

– Valóban, gazdálkodó családból származom, mind a mai napig magam is gazdálkodom, felsőfokú végzettséget is agrár-élelmiszeripari területen szereztem. Ezer szállal kötődöm az agráriumhoz, amely iránti szenvedélyem, elhivatottságom gyermekkorom óta szerves része az életemnek. Mindig is ezzel az elhivatottsággal, legjobb tudásom szerint igyekeztem végezni a munkámat, helyben és országosan is együttműködésre törekedve gazdatársaimmal, valamint az agrárium más szereplőivel.

Mit jelent az Ön számára a kamaraelnöki megbízatás? Milyen célokkal kezdett hozzá a munkához?

– Nagyon fontos mérföldkőnek tekintem pályafutásom során a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnökévé választásomat. Igyekszem mindent megtenni annak érdekében, hogy megháláljam azt a bizalmat, amit az Országos Küldöttgyűléstől kaptam, és amit ezúton is köszönök.

Hazánk nemzeti kormánya az elmúlt mintegy másfél évtizedben egyértelműen bebizonyította, hogy bízik az agrárium erejében és támaszkodik rá, annak nemzetgazdasági szerepe elvitathatatlan. A Kamara stratégiai partnere a kormánynak, szoros az együttműködés, célom egyrészt, hogy ez lehetőség szerint még tovább erősödjön.

A NAK egyik legfontosabb feladata az érdekképviselet, amire a jövőben is nagy hangsúlyt fordítunk. Összefogjuk a mezőgazdasági, élelmiszeripari és vidékfejlesztési területen tevékenykedőket; mindannyiuk javaslatait, észrevételeit szükséges meghallani és figyelembe venni ahhoz, hogy érdemi lépésekkel segítsük őket. Ezek mentén például javaslatokat terjeszthetünk elő a kormány részére, illetve egyeztetéseket folytathatunk a társszervezetekkel annak érdekében, hogy az ágazatban tevékenykedők helyzete pozitív irányba mozduljon el.

A Kamara az elmúlt évtizedben egységes, erős, országos hálózattal rendelkező, meghatározó súlyú szervezetté vált. Az érdekképviseleti munkát számos partnerszervezettel összehangolva, teljes termékpályákban gondolkodva végezzük – ez is a hatékonyság egyik kulcsa. Továbbá a kamarai tagok érdekeiért az EU-s vitákban is következetesen kiállunk, mindemellett alapvető feladatunk tagjaink tevékenységének a segítése, akik folyamatosan számíthatnak országos falugazdász-tanácsadó hálózatunkra.

Papp Zsolt György
“A NAK egyik legfontosabb feladata az érdekképviselet, amire a jövőben is nagy hangsúlyt fordítunk” – fotó: Lévai Zsolt / NAK
A vidékfejlesztésért, majd a vidékfejlesztési programok végrehajtásáért felelős helyettes államtitkári posztot töltötte be az Agrárminisztériumban, így jól átlátja ezt a területet. A NAK hogyan segítheti tagságát a támogatások lehívásában?

–Történelmi lehetőség nyílt meg a magyar agrárium, illetve a vidéken élők számára a KAP Stratégiai Tervnek köszönhetően. Ugyanis hazánk kormánya a 2027-ig tartó támogatási ciklus vonatkozásában az uniós források mellé a lehető legnagyobb, 80%-os nemzeti költségvetési hozzájárulást biztosítja. Összesen közel 5400 milliárd forint kerülhet az ágazatba, amelyből mintegy 2900 milliárd forint vidékfejlesztési célokat, agrárberuházásokat, az élelmiszeripar és a vidéki infrastruktúra fejlesztését szolgálja. A fennmaradó mintegy 2500 milliárd forint pedig a közvetlen és ágazati támogatások kapcsán rendelkezésre álló forrás. A már megjelent 19 felhíváson túl még 55-60 kiírás várható az előttünk álló időszakban. Ezeknek a támogatásoknak is köszönhetően a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar versenyképesebbé válhat, hatékonyabban termelhet, képes lesz jobban ellenállni a válságoknak, fel tud készülni a távolabbi jövő kihívásaira is.

Tagjainkat a támogatások eredményes lehívásában és hatékony felhasználásában is segítjük; ezen a téren, valamint általánosságban is számos adminisztrációs terhet levéve a vállukról. Falugazdász-tanácsadóink országszerte rendelkezésükre állnak, illetve külön egységünk, kurrens ismeretekkel rendelkező szakmai részlegünk általános, valamint napi szintű segítséget nyújt a háttérből.

forrás: AgroInform

Előző cikk

Városierdő-fejlesztési program

Következő cikk

DIMOP Plusz-1.2.6-24 tervezete véleményezhető



Stihl
(x) hirdetés
Kapcsolódó bejegyzések
Tovább

Gyászhír – Kruzics István [78]

Fájdalommal tudatjuk, hogy Kruzics István, 2024. október 22-én, életének 78. évében elhunyt. Búcsúztatója november 12-én 10:45-kor a Kispesti…
Tovább

KSH – átlagkereset Magyarországon

2024. augusztusában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 628 800, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 433…