A legújabb felmérések szerint Szerbiában az ország területének 39 százalékát borítják erdők. Azonban az állapotuk aggasztó, mivel a betegségek, kártevők, tűzvészek, és a nem tervezett fakitermelés miatt ezek az erdők egyre inkább pusztulnak. Ez leginkább a hegyvidékeken jellemző az építkezések hatására. A migránsok is gyakran bújnak meg az elhagyatott erdei területeken, ahol rengeteg szemetet hagynak maguk után.
Idén nyáron több helyszínen is küzdöttek erdőtüzekkel a tűzoltók az országban. Csak a Sztara Planina területén augusztus végére közel ötezer hektár égett le. Összesen 17 hektáros területet kell majd helyreállítani, ezt mondta Milos Pavlovics, a piroti erdészet igazgatója. Egyre nagyobb veszélyben vannak az erdők Magyarország szomszédjában.
Pavlovics hozzátette: A helyreállítás a tervek elfogadása után kezdődik meg.
Az idei év kritikus volt az erdők számára
A legkritikusabb év eddig a 2024-es év volt, amikor mintegy négyezer hektárnyi állami és több mint háromezer hektárnyi magánerdőt érintettek a tüzek, leginkább az emberi tényezők miatt. Gordana Jancsics, a Szerbia Erdői állami vállalat munkatársa rámutatott, hogy a büntetések az elkövetők számára alacsonyak, mindössze öt és ötvenezer dinár között mozognak. Azaz nagyjából a 200 ezer forintot sem haladja meg a legnagyobb büntetés.
Az újratelepítés során, különösen a tűzvészek által pusztított területeken, a fenyő-, jegenyefenyő-és lucfenyőcsemeték által újraerdősített területeknek 30-40 évre van szükségük, hogy újra erdő legyen – tette hozzá Jancsics.
Amit a természetben a tűz néhány óra alatt felemészt, azt évtizedekig, évszázadokig tart újjáépíteni. Biológiai értelemben a károk felbecsülhetetlenek, a tűlevelű erdőket a legnehezebb helyreállítani.
A leülepedő hamu megváltoztatja a talaj kémiai összetételét és lúgossá teszi azt, ez pedig jelentősen gátolja a facsemeték fejlődését. Jelentősen csökken a talaj humusztartalma, a tűz után a talaj rendkívül kiszárad, kemény lesz és vízhatlanná válik – magyarázta Alekszandra Zdravkovics. A biológus szerint emiatt jelentősen nő a földcsuszamlások veszélye is. Az erdők az időjárástól és az egyre markánsabb éghajlati szélsőségektől is szenvednek.
A betegségek is súlyosan érintik az erdőket. Kopaonikon például 30 hektár erdő pusztult el. A rovarok terjedését azonban eddig sikerült ellenőrzés alatt tartani.
Az építkezések pusztítása sem elhanyagolható. Az erdők helyreállításának jövője az aktív megőrzésen és a tervszerű erdőgazdálkodáson múlik. Branko Sztajics, a belgrádi Egyetem Erdészeti Karának dékánja hangsúlyozza, hogy az elkövetkező időszakban elengedhetetlen az erdők védelmének felülvizsgálata és a pontos célok kijelölése.
A nem megfelelően tervezett építkezések a nagy részben felelősek az erdőkárosodásért. Ez olyasmi, amit az államnak meg kellene állítania – mondta Sztajics.
Intézkedéseket kell hozni az erdők védelmében
A szakemberek szerint fontos, hogy a jövőben az erdők védelmét célzó intézkedések pontos tervekre és cselekvésekre épüljenek. Ennek része az is, hogy felülvizsgálják, mit és hogyan kívánnak megóvni az erdőkön belül. Az állam tervei között szerepel, hogy szigorúbb szabályokkal és ellenőrzésekkel állítsa meg a tervezetlen fakitermelés és az illegális építkezések hatásait.
Az ilyen intézkedések nemcsak a meglévő erdők védelmét szolgálják, hanem hozzájárulnak a hosszú távú környezeti stabilitás megteremtéséhez, biztosítva, hogy ezek a területek továbbra is betöltsék fontos ökológiai szerepüket.
Szemétteleppé alakult a migránsok miatt az erdők egy része
A szerbiai erdőkben az elmúlt időszakban a migránsok is jelentős károkat okoztak. Az ország északi részén, a magyar határ közelében lévő erdőkben rengeteg szemetet hagytak maguk után.
Gyakorlatilag illegális szeméttelepek maradtak utánuk a sokak által kedvelt kirándulóhelyeken.
Mint arról lapunk korábban már többször is beszámolt, az energiaitalos dobozoktól kezdve az alsóneműkön, a veszélyes gyógyszereket tartalmazó üvegeken át szinte minden megtalálható a Szabadka környékén lévő erdőben.
forrás: Magyar Nemzet
