Vissza a jövőbe: magyar erdészek okos lépései a pusztító erdőtüzek ellen. Az erdőtüzek a mediterrán országokban minden nyáron hatalmas területeket pusztítanak el, nem kímélve a gyümölcsösöket, a nyaralóövezeteket és a lakott településeket sem.
A Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézetének igazgatója az Indexnek elmondta, rövid időn belül – a klímaváltozás következtében – Magyarországon is gyakoribbak lesznek a pusztító tüzek. Borovics Attila hozzátette, őshonos fafajaink Törökországból és a Balkánról hozott előalkalmazkodott szaporítóanyagával segítik a hazai erdők felújulását, hogy ezzel is felkészítsék őket a szárazabb, melegebb aszályos időszakokra. A szelíd beavatkozással 30-50 évet ugranak előre az időben, ellensúlyozva az erdők számára spontán módon követhetetlen, gyors változást.
A francia állami erdészet (ONF) nemrég hatfős delegációt küldött Magyarországra, hogy tanulmányozza a Kárpát-medencében folyó erdészeti megoldásokat, valamint az itt fellelhető faállományokat, szaporítóanyag-forrásokat az alkalmazkodást megalapozó jó gyakorlatok megismerése érdekében. Mint megjegyezték, a klímaváltozáshoz történő alkalmazkodásban a szaporítóanyag kulcskérdés. Az Erdészeti Tudományos Intézet igazgatója az Indexnek nyilatkozva elmondta, Magyarország a jövőben innovációs és logisztikai központja is lehet az európai erdők alkalmazkodásával kapcsolatos megoldásoknak. Mi szaporítóanyagot hozunk a Balkánról és Törökországból, hogy felkészüljünk az egyre nyilvánvalóbb éghajlatváltozásra, ugyanakkor a nyugati országok erdészeinek itt kínálunk megoldásokat – tette hozzá Borovics Attila.
A jövő megoldásai Törökországból és a Balkánról
Összesen 3,9 millió négyzetkilométernyi erdő égett le 2023-ban és 2024-ben világszerte, ami Magyarország területének negyvenszerese. A tüzek szén-dioxid-kibocsátása 16 százalékkal meghaladta az átlagot, összesen 8,6 milliárd tonna szén-dioxiddal – közölte az Earth System Science Data (ESSD) című folyóirat.
A jelentés megállapította, hogy az éghajlatváltozás 2023-ban és 2024-ben jelentősen megnövelte a kiemelten tűzveszélyes időjárási körülmény valószínűségét.
Egyes régiókban a tüzek által felégetett terület nagyobb lett volna, ha a tájat nem változtatta volna meg az ember. Az olyan tevékenységek ugyanis, mint a mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás, befolyásolják a tájat, ezáltal csökkenthetik a növényzet sűrűségét, a felhalmozódó száraz biomasszát és így a tűzveszélyt.
„Egyértelmű és világos a jövőképünk” – jelentette ki Borovics Attila, aki szerint hozzá kell szokni, hogy az erdőtűz része lesz a magyar hétköznapoknak is, és sajnos egyre sűrűbben mutatnak be hazai médiumok lángoló erdőkről képkockákat.
Az Erdészeti Tudományos Intézet igazgatója úgy véli, tanulni kell azoktól az országoktól és szakértőktől, akik már tapasztalatokat szereztek ebben a témában. Szerinte a mediterrán, ezen belül Törökország és a Balkán rejt a magyar erdészek számára rendkívül érdekes megoldásokat.
A terepasztal marad, inkább utazzunk az időben!
A magyarországi klíma 30-50 éven belül hasonló lesz a mai Törökország európai részéhez. Számunkra az Isztambultól nyugatra és északra, egészen a bolgár és a görög határig húzódó régiók érdekesek. Ha például a – nálunk is őshonos – kocsánytalan tölgy vagy csertölgy szaporítóanyagát ma összegyűjtjük és idehozzuk, akkor 30-50 évet ugrunk előre az időben – fejtegette az erdészeti szakember, hozzátéve, ezzel gyakorlatilag a klímaváltozás nagy sebességű változásait makkimporttal, szaporítóanyag-adásvétellel ellensúlyozni lehet.
A behozott szaporítóanyagokból az erdészetek csemetéket nevelnek, és a már meglévő erdőkbe elegyítik azokat. Ezzel az aktussal a szemünk előtt zajlik le egy mikroevolúció, és megfigyelhetjük, hogy egy adott populáció miként tud a helyszínhez és a szituációhoz alkalmazkodni. Ilyen szelíd beavatkozásokkal akarunk operálni, és nem szeretnénk teljesen felforgatni mindent és átrendezni a terepasztalt – tette hozzá az igazgató, aki a szelíd operáció alatt azt értette, hogy nem új fajok behozatalát erőltetik, hanem a meglévő őshonos fafajaink szárazságtűrő populációit próbálják a Kárpát-medencébe költöztetni.
A jégkorszak után az Európában található tölgyek a török régión, majd a Balkánon keresztül „jöttek” a kontinens középső és északi részére, egészen Skandináviáig. A jégkorszak utáni gyors felmelegedéshez képest a mostani klímaváltozás sebessége azonban körülbelül százszoros, így előrelátó okos megoldásokkal kell segíteni erdeinket.
Erdőtüzek és a magyar erdők
A tüzek, amelyekben csupán néhány hektárnyi erdő ég le, nem igazán ütik át a közvélemény ingerküszöbét. Abban az esetben azonban, ha már halálos áldozatok is vannak, vagy a tűz lakott településeket, vagyontárgyakat veszélyeztet, a probléma sürgetővé válik. Borovics Attila szerint érdemes már most megkezdeni a felkészülést a nagyobb tüzek megelőzésére.
Magyarországon az erdőtűz-megelőzés, az erdészeti hatóság, a katasztrófavédelem és az erdőgazdálkodók együttműködésével több évtizede óvja a magyar erdőket, de a változó viszonyokhoz, új fajokhoz további alkalmazkodás szükséges, amit tudományos oldalról is igyekszünk támogatni, hiszen az erdőtüzek keletkezését és terjedését befolyásoló időjárási szélsőségek már itt vannak velünk – mondta el Borovics Attila.
Évekkel ezelőtt Törökországban hatalmas kiterjedésű és pusztító erdőtüzek tomboltak hónapokig. A török hatóságok óriási erőforrásokat mozgósítottak, és hasznos tapasztalatokra tettek szert.
Ezt a tudást nekünk is hasznosítani kell – jegyezte meg az Erdészeti Tudományos Intézet igazgatója, hozzátéve, ilyen például az erdőtűzészlelő rendszer vagy drónos erdőállapot-monitoring. A török erdészetek helikopterekkel, repülőgépekkel és olyan terepjárókkal vannak felszerelve, amelyek professzionális, azonnali beavatkozásra lehetőséget adó eszközökkel rendelkeznek.
Egyes fajoktól lassan búcsút kell vennünk a Kárpát-medencében
A Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézeténél modellezni tudják, hogy egy adott helyszínen 30-60 éven belül milyen tényezők határozzák meg a régió flóráját és faunáját. A SiteViewer döntéstámogató eszköz akár néhány hektárnyi beavatkozási helyszínre is évtizedekre előre tudja vetíteni, hogy a terület milyen adottságokkal fog rendelkezni, tehát melyek a legjobb hosszú távú megoldások.
Egy erdő, de akár szőlőültetvény vagy gyümölcsös telepítésekor fontos tudni, hogy az unokáinknak ültetett fákra, szőlőtövekre milyen sors vár.
„Ezt a döntéstámogató szolgáltatást nemcsak az erdőkre, hanem szőlőkre, gyümölcsösökre és az agrárium más területeire is ki kell terjeszteni” – magyarázta az igazgató.
A globális felmelegedéssel változik a Kárpát-medence flórája és faunája is. Lesznek olyan fajok, amelyektől lassan búcsút vehetünk.
„A fenyőfélék egyértelmű vesztesei a klímaváltozásnak. Az ikonikus, mindenki számára kedves bükkösök is jelentősen visszaszorulnak. A klímaváltozás következtében a jelenlegi 6 százalékos részarányuk 1 százalék alá csökken néhány évtizeden belül, hiszen jelentős vízfelhasználók, az óceán gyermekei” – jegyezte meg Borovics Attila. Mint mondta, ez nem azt jelenti, hogy hírmondójuk sem marad Magyarországon, hanem összefüggő állományai csupán az északi hűvös völgyekben, magasabb hegyeink nagyobb tömbjeiben lesz fellelhető. Itt felelős döntésekkel kell segíteni a fennmaradásukat, egyúttal segíteni kell a szárazságtűrőbb tölgyesek megjelenését is.
Azt az elvet szeretnénk bevezetni a gyakorlatban, hogy nem a jelen és nem a múlt, a százéves gyakorlat és hagyományok, hanem a jövőre való előretekintés a tervezési szempont – jelentette ki az igazgató. Hozzátette, sokan még most is abban reménykednek, hogy a jelenlegi természeti feltételek még 100 év múlva is változatlanok maradnak, nincs is igazi baj, nem kell változtatni semmin, az erdő is megoldotta valahogy. A szakemberek számára már világos, hogy ez a visszafogottság egy gyorsan változó világban már nem kínál igazi megoldásokat. Borovics Attila szerint változtatni kell, és a legkorszerűbb tudásra alapozott előrejelzéseket irányadónak tekintve kell a hazai erdők kezelését, felújítását, az új fák és erdők telepítését elvégezni.
Írta: Kunstár Csaba
Forrás: index.hu
