FATÁJ-online szaklap: események, gazdasági jelenségek a faiparban, bútoriparban, asztalosságban, erdőgazdálkodásban és a kapcsolódó területeken.
Naptár

Közelgő események

K!beszélő a Soproni Egyetem rektorával

Évről-évre több a nyári időszakok hőhullámmal terhelt napjainak a száma, és megnőtt a szél ereje is, ami szintén szárítja a talajt. Prof. Dr. Fábián Attila reméli, hogy a pálmafások megjelenése előtt a hazai erdészeknek vannak egyéb megoldási lehetőségei. Keresik a szárazságtűrő, őshonos magyar fákat – de az invazív fajok is veszélyesek lehetnek.

A beszélgetés video-linkje itt érhető el.

Ilyen például az akác, amely néhány száz éve került hozzánk, de mára már megtanultunk vele együtt élni. Ugyanilyen például a bálványfa, vagyis az ecetfa is. Ha megjelenik, akkor nem tudjuk kiirtani.

Azért kell ezeket a fajokat megállítani, mert ha elterjednek, akkor a hazai őshonos fajoktól vonnák el a területeket – de szerencsére még nem tartunk itt.

Algériából és Marokkóból is hoztak be szaporítóanyagot. A két észak-afrikai államban az elmúlt évtizedekben létrehoztak egy „zöld gátat”, amely – úgy tűnik – sikeresen állította meg a Szahara terjeszkedését észak felé, hogy a sivatag ne érje el a Földközi-tengert.

[FATÁJ-kiegészítés: A “zöld gát” a Szaharai Zöld Falra utal, egy nagyszabású, Marokkó által kezdeményezett erdősítési projektre, melynek célja a Szahara terjeszkedésének megállítása és a környezeti degradáció ellensúlyozása a dél-marokkói régióban. 

A zöld gát nem egyetlen, összefüggő falat jelent, hanem egy sor erdősítési és környezetvédelmi intézkedést, melyek célja a sivatag terjeszkedésének megállítása és a helyi ökoszisztémák helyreállítása.]

Viszlát, fenyő!

A Soproni Egyetem rektora azt is elmesélte, hogy lassan-lassan, de a fenyőerdők is eltűnnek az országból, bár ezek eredetileg nem voltak őshonosak nálunk, csak az Alpokban és a Kárpátokban, a II. világháború utáni fahiány kényszerítette ki hazai telepítésüket.

A műsorban még szó volt arról is, hogy:

  • Miért erősödött meg a szeles időjárás az utóbbi években?
  • Mi okozna nagyobb gazdasági nehézséget: víztározókat építeni, vagy veszni hagyni a Magyarországon átfolyó vizeket?
  • Mivel kísérletezik a Soproni Egyetem Püspökladányban és Sárváron?
  • Mit jelent és miért kell elfogadnunk az ún. felnyíló erdők jelenlétét?
  • Mit tanulhatunk a türk országoktól az erdők védelme érdekében?
  • Adtak-e kutatási megbízást Kapu Tibor magyar űrhajósnak, amit a Soproni Egyetemnek végzett volna a világűrben?

forrás: index.hu

    Előző cikk

    Tűzgyújtási tilalom módosult

    Következő cikk

    ETCC – Európai Famászó Bajnokság




    (x) hirdetés
    Kapcsolódó bejegyzések
    Exit mobile version