FATÁJ-online szaklap: események, gazdasági jelenségek a faiparban, bútoriparban, asztalosságban, erdőgazdálkodásban és a kapcsolódó területeken.
Naptár

Közelgő események

Fekete Lajos könyvbemutató

Így telt a különleges este: február 3-án egy inspiráló könyvbemutatónak adott otthont a Ligneum.

Bartha Dénes és Bende Attila szerzőpáros bemutatta A dualizmus időszakának erdész polihisztora – Fekete Lajos akadémikus élete és munkássága című kötetet. Az eseményen rangos előadók méltatták Fekete Lajos munkásságát, és a család képviseletében Prof. Dr. Völker Jenő is megosztotta gondolatait.

Köszönjük mindenkinek, aki velünk tartott, és külön hálásak vagyunk az előadóknak és vendégeinknek!

Forrás: LIGNEUM FB

A Soproni Egyetem Ligneum Rendezvényházában ünnepélyes keretek között mutatták be „A dualizmus időszakának erdész polihisztora – Fekete Lajos akadémikus élete és munkássága” című könyvet. A monográfia, nemcsak Fekete Lajos tudományos életművét eleveníti fel, hanem a magyar erdészeti oktatás történetének egy fontos fejezetét is megörökíti.

A megjelenteket a Soproni Egyetem részéről Prof. Dr. Lakatos Ferenc rektorhelyettes köszöntötte. Beszédében méltatta a szerzők  – Prof. Dr. Bartha Dénes és Dr. Bende Attila – elhivatottságát, hangsúlyozva, hogy az erdészeti hagyományok ápolása és a tudás továbbadása kulcsfontosságú a fenntartható jövő szempontjából. Üzenete szerint a múlt értékeit megőrizve, de az új kihívásokra nyitottan kell építeni a következő generációk szakmai útját.

Az egyetem rektor emeritusa, Prof. Dr. Faragó Sándor, könyvbemutató előadásában kiemelte, hogy Fekete Lajos életművéről mindeddig méltatlanul keveset tudtunk, ezért egy hiteles és részletes biográfia megírása elengedhetetlen volt. Felidézte, hogy Fekete Lajos az első magyar nyelven oktató tanári kar egyik tagja volt Selmecbányán, és az első magyar nyelvű erdészeti és növénytani szakkönyvek is az ő nevéhez fűződnek. Kiemelte továbbá, hogy 1876-ban Fekete vetette fel az erdészettel és vadászattal foglalkozó középfokú szakemberek képzését szolgáló szakiskolák felállításának szükségességét. Ez az elképzelés később valóra vált, így joggal nevezhetjük őt a szakiskolai oktatás atyjának.

Prof. Dr. Mátyás Csaba akadémikus előadásában Fekete Lajos életelveiről beszélt, amelyek középpontjában az egyéni felelősség és a szolgálat állt. „Az erdőmérnökképzés napszámosa” – fogalmazott róla. Kiemelte továbbá, hogy Fekete hitét és származását maga is meghatározó tényezőként kezelte, és ezek fontos szerepet játszottak életében és munkásságában.

A szerzők közül Prof. Dr. Bartha Dénes személyes kötődéséről is beszélt: 1979-ben találkozott először Fekete Lajos nevével tanulmányai során, majd 1997-ben egy vékony kötetben foglalkozott is vele. Már ekkor tudta, hogy szükség lesz egy átfogó monográfiára. Kutatásai során szoros kapcsolatot ápolt Fekete Lajos leszármazottaival is, ami tovább növelte a könyv hitelességét.

Dr. Bende Attila kiemelte, hogy a kötet egy olyan korszakot idéz meg, amikor még küzdeni kellett azért, hogy a magyar nyelv bekerüljön az erdészeti oktatásba. Elmondása szerint az írás valódi kalandozás volt a selmeci idilli időben, a dualizmus korszakában. Hozzátette, hogy a könyv nemcsak Fekete Lajos szakmai munkásságát mutatja be, hanem az embert is, aki mindezek mögött állt.

A könyvbemutatón Fekete Lajos dédunokája, Prof. Dr. Völker Jenő is részt vett – igaz, 7500 kilométer távolságból, online csatlakozva követte az eseményt. A szerzők és előadók egyetértettek abban, hogy Fekete Lajos önzetlen és szerény munkássága ma is példaként szolgálhat mindenki számára, aki az erdészeti szakmában tevékenykedik. A róla készült monográfia méltó emléket állít az erdész polihisztornak, akinek hatása több mint egy évszázaddal halála után is érezhető a magyar erdészeti oktatásban és kutatásban

Forrás: uni-sopron.hu

A szerzők utóhangja – Fekete Lajos szellemi hagyatékának sorsa és kései tisztelete

E könyv szerzői a magyar történelmi emlékezet aranykoraként aposztrofálható 1867 és 1918 közötti dualista időszak kimagasló tanár egyéniségének, erdész kutatójának alakját idézték meg, aki az új kor felé vezető út időszakában alkotott maradandót az erdész szakma, oktatás és kutatás büszkeségére. Fekete Lajos selmeci akadémiai tanári tevékenysége épp egybe esett a magyar gazdasági felendülés, a polgári szabadságjogok, a szólás-, sajtó-, vallás-, lelkiismereti és tanszabadság megszületésének időszakával, ami óhatatlanul áthatotta a társadalom teljes szövetét, s egyben új horizontot nyitott a felsőoktatásban is. Az erdészeti téren működő utolsó polihisztor oktatói tevékenységének megkezdése egybevág e korszak kezdetével, s életének végén, az első világégés időszakával le is zárul a dualizmus kora. A főiskola kényszerű áttelepülését már nem érte meg, azt megelőzően három esztendővel, élete 80. évében hunyt el. Ebben a mai szemmel sokak által idillinek tekintett időszakban és a vágyott selmeci akadémiai aranykorban bontakozhatott ki, s talán ez a történelmi pillanat nagyban hozzájárult ahhoz, hogy alkotói kreativitása, nyughatatlan kutatói érdeklődése maradandó szellemi értéket teremtsen.

Halála előtt kevés írás jelent meg személyéről és munkásságáról, s az elmúlt másfél évszázadban sem sokan ragadtak tollat, így – a közelmúltat leszámítva – aránytalanul alacsony a róla szóló hírek, méltatások, illetve tanulmányok száma. Az utókor hálátlansága más módon is tetten érhető, hiszen az őt követő nagy formátumú erdészoktatók nevét számos szellemi műhely (egyetemi kar, doktori iskola, szakiskola, kutatóhely), díj és elismerés, szakmai vagy tanulmányi verseny, ifjúsági szerveződés viseli, de Fekete Lajosra, a magyar erdészeti szaknyelv és szakoktatás kimagasló egyéniségére, egy esetben sem gondoltak, ami különös, hiszen tevékenysége nem kizárólag az oktatómunkára és a szakirodalom művelésére szorítkozott. Nem túlzás azt állítani, hogy alkotói kreativitása az erdészet csaknem minden területén nyomot hagyott. Sokat fáradozott a gyakorlati erdészképzés előmozdítása ügyében, a selmeci akadémiai növénykertek gyarapítása, a csemetekertek bővítése, a gyűjtemények összeállítása terén. A gyakorló szakmának is bővítette az eszköztárát, találmányait az erdészek még halála után évtizedekig hasznosították. Gondoljunk akár csak a tolókás magvetőre, az általa szerkesztett, ferdejáratú átlalóra vagy a Cséti Ottó tanártársával szerkesztett új famagasság-mérő műszerre.

Töretlen munkakedve, fáradhatatlansága és alkotói fantáziájának sokrétűsége tükröződik vissza „elsőségeiben” is. Az ő javaslatára létesültek az első hazai erdészeti szakiskolák, de ezt a tényt sajnos mára elfeledte a középfokú erdész oktatás. Vajon miért nem viseli nevét egyetlen intézmény sem? Az erdészeti kutatóintézet létrehozásának javaslatát szintén ő fogalmazta meg, e kérdéskör mégis kizárólag Vadas Jenő nevével – akinek tevékenysége nem lebecsülendő – forrt össze, teljesen elhalványítva és feledésre ítélve Fekete Lajos érdemeit. Ő volt a magyar nyelvű selmeci akadémiai erdész tanári kar leghosszabb ideig munkálkodó oktatója, és két ciklusban az Alma Mater igazgatója. E tény köztudatba emelése kapcsán tett erőfeszítésekkel a jogutód intézmény sajnos mindmáig adós maradt. Fekete Lajos mindeddig a legtermékenyebb erdészeti szakírónk, aki a selmeci oktatók közül a legszélesebb szakterületet fogta át, de emellett neve a magyar hegymászás és turistáskodás kezdeti selmeci lépései kapcsán is említhető. Mindezek fényében tehát méltán jelenthetjük ki, hogy Fekete Lajos volt az utolsó erdész polihisztorunk, és a „legek” sorában vele kapcsolatban sajnos azt is ki kell jelentenünk, hogy a legelfeledettebb erdész szaktekintély hazánkban, aki az őt megillető megbecsülését mindmáig nem nyerte el.

Minden kétséget kizáró tény, hogy a tanári és a szakirodalmi munkásság volt szakmai működésének középpontjában, ami csaknem minden idejét lekötötte. Talán szerény személyisége mellett ez is magyarázhatja, hogy a közéletben kevésbé volt meghatározó szereplő. Természetesen tagja volt jó néhány szakmai szervezetnek, többek között az Országos Erdészeti Egyesületnek, a Selmecbányai Gyógyászati és Természettudományi Egyesületnek és a Királyi Magyar Természettudományi Társulatnak, de itt is a szakmai szerepvállalás motiválta. E könyvben részletesen bemutatott teljesítménye nyomán azt gondolhatnánk, hogy pályája szépen ívelő szakmai életút volt, de paradox módon előmenetele nem volt zökkenőmentes. Sokáig rendelkezési állományban lévő oktatóként működött, I. osztályú rendes akadémiai tanári címét csak negyed évszázadnyi oktató munka után kapta meg, az erdőtanácsosi és főerdőtanácsosi címet – több kollégájához képest – pedig aránytalanul későn adományozták számára. Fél évszázados aktív és mai szemmel is irigylésre méltóan termékeny munkássága nem kapott kellő megbecsülést kortársai körében sem. Miniszteri tanácsos csak nyugdíjba vonulásakor lehetett, a Magyar Tudományos Akadémia pedig már aggként fogadta sorai közé, ellentétben az őt megelőző erdész akadémikusokkal, akik a magyar tudomány fellegvárától már negyven éves koruk körül megkapták e kitüntető figyelmet, akár úgy is, hogy teljesítményük csak töredéke volt Fekete Lajos munkásságáénak.

Joggal vetődhet fel a kérdés, hogy mi válthatta ki mindezt? Talán szerény emberi jelleme, szakmai féltés, irigység, esetleges belső feszültség az akadémia tanári karában? E kérdéskört másfél évszázad távolából már nehéz lenne megválaszolni. A selmeci elzártság is bizonyosan hátráltatta szakmai elismertségét, előrehaladását, hiszen a fővárosban vagy akár a Debrecenben működő kortársai helyzeti előnyével a felső-magyarországi elszigetelt bányavárosból aligha versenyezhetett. Talán a fenti okok egyvelege késleltette Fekete Lajost előrehaladásában, mindennek ellenére boldog családi létben és Isten közelségében, csendesen élte mindennapjait, Selmec megbecsült polgára volt. A hivalkodásoktól mentes, szolid élet tükröződik vissza puritán síremlékéből is.

Feltett szándékunk volt megtalálni annak módját, hogy megidézzük Fekete Lajos személyiségét, megmutatni a gazdag szakmai életút középpontjában álló embert. A családi levelezések morzsái, a kollektív emlékezet rostáján fennmaradt személyiségét érintő foszlányok összegyűjtésével talán sikerült valamelyest körvonalazni tiszteletre méltó alakját. E könyv megírása során nem csupán a történetírói objektivitás mezsgyéin barangoltunk, e vállalkozás számunkra ennél sokkal többet jelentett. E munka utazás volt térben és időben, a vágyott selmecbányai idill, a legromantikusabb történelmi pillanat megidézése. Ennek a kornak kimagasló alakja volt Fekete Lajos, a „Példakép” – akinek jelleme, kitartása, inspiráló munkabírása, széles látókörű műveltsége, alázata magával ragadott mindkettőnket, s szívbéli reményünk, hogy a kötet átlapozása után a tisztelt Olvasót is.

A selmeci aranykor azonban végérvényesen lezárult, így lehetőségünk nem több, mint hogy az emlékezet illúziójával a múltba révedjünk, ami Fekete Lajos leszármazottjai révén élő kapcsolatot jelent a mával és Sopronnal. A kapcsolat azonban nemcsak szellemi, hiszen Fekete Lajos emlékőrzői részei a mindennapjainknak is. E könyv egyik szerzőjére hivatalában portréjáról Fekete Lajos tekint le, a másik szerző pedig Fekete Lajos fia, Fekete Zoltán egykori lakhelyén éli hétköznapjait, így számunkra Sopronban is nap, mint nap megelevenedik a selmeci múlt.

Bízunk abban, hogy e monográfia közreadásával sikerült megvilágítani a másfél évszázad homályából kiemelkedő szellemi kolosszust, Fekete Lajost, s így törleszthettünk valamit az utókor adósságából.

Selmecbánya, 2024. A Szerzők

A könyv megrendelésével kapcsolatos információk:

A könyv ára a támogatások összegével az első 25 darabra bevezető áron 16.000 Ft/db. A támogatás mértékét meghaladó kötetek egységára további 25 példányos megrendelés esetén 20.800 Ft/db. A fenti árak technikai szerkesztési díjat és szerzői honoráriumot nem tartalmaznak, a könyv terjesztése a 26. példánytól fogva nyomdai költségen történik.

Az előjegyzésekkel kapcsolatos igényeket a bartha.denes@uni-sopron.hu, valamint a bende.attila@uni-sopron.hu emailcímre várjuk. Üzenetükben a név mellett kérjük megadni a telefonos elérhetőséget és a postai címet is.

Forrás: Bende Attila

Előző cikk

CLT bemutató Bóly

Következő cikk

Európai Év Fája szavazás



Stihl
(x) hirdetés
Kapcsolódó bejegyzések