FATÁJ-online szaklap: események, gazdasági jelenségek a faiparban, bútoriparban, asztalosságban, erdőgazdálkodásban és a kapcsolódó területeken.
Naptár

Közelgő események

Fenyőpusztulás és megújulás a visegrádi füvészkertben

Bertényi Miklós Füvészkert

A visegrádi Bertényi Miklós Füvészkertet erdészeti bemutatóterületként hozták létre az 1960-as években. Az eredetileg a területen élő gyertyán, akác és kocsánytalan tölgyállományok helyére luc, duglász, erdei és vörösfenyő állományokat telepítettek, majd a hetvenes években kezdték meg arborétummá történő alakítását, különleges virágokat, őszi lombszíneződést nyújtó fajokat is telepítve. Sajnos, a klímaváltozás negatív hatásai elérték a lucfenyőket, amelyek a tavalyelőtti aszály óta tömegesen pusztulnak.

Kolorádói jegenyefenyő csemete a Bertényi Miklós Füvészkertben

A szurdokvölggyel és erdei tisztásokkal tarkított füvészkert látogatói sétájuk során már korábban is tapasztalhatták, hogy helyenként lucfenyők kerültek kivágásra. A Pilisi Parkerdő kezelésében lévő kert szakemberei mindig nagy figyelmet fordítottak az egyes fák, különösen a fenyőfélék egészségi állapotának nyomon követésére, és a betegség jeleit mutató egyedeket a szomszédos fák védelme érdekében rövid időn belül eltávolították.  Sajnos az utóbbi időben a lucfenyők pusztulása jelentősen felgyorsult. A lucfenyők sekély, szétterülő gyökérzetük miatt nehezen viselik az utóbbi években tapasztalható forró, aszályos nyarakat, és a tartós hőhatás következtében természetes ellenálló képességük lecsökken. Ez a legyengült állapot utat nyit a károsítóknak, és a különféle rovarok és gombák hatására bekövetkezik a fa részleges vagy teljes pusztulása. Mára egyértelművé vált, hogy a klímaváltozás miatt a Bertényi Miklós Füvészkert lucfenyő-állománya nem megmenthető.

Olyan örökzöld fafajokat igyekeztünk választani a kieső lucfenyők helyére, amelyek ezen a termőhelyen már bizonyították, hogy bírják ezt a változó klímát. Ilyen faj a libanoni cédrus, a szerb lucfenyő, az atlaszcédrus, duglászfenyő, vagy a tiszafa. Mellettük több olyan dekoratív, a füvészkertbe illő lombos fajt is választottunk, amelyek szintén biztosan alkalmasak az egyre melegebb és szárazabb klimatikus viszonyok közötti fennmaradásra. Ilyen lombos faj például a japán diszcseresznye vagy a japán juhar.” – foglalta össze a pusztuló fenyvesek helyén a megújítási koncepciót Csontos Dömötör, a Pilisi Parkerdő Visegrádi Erdészetének vezetője.

A lucfenyő sajnos nem csak a visegrádi füvészkertben pusztul, a klímaváltozás országosan érinti ezeket az állományokat. Az erdészek a hegyvidékeken fafajcserés erdőátalakítások keretében hegyvidéki őshonos fajokkal pótolják a pusztuló lucfenyőket. Csontos Dömötör kiemelte, hogy a Pilisi Parkerdő számára a Bertényi Miklós Füvészkertben szerzett tapasztalatok rendkívül hasznosak például a Budapest erdőinek megóvására és fejlesztésére irányuló Városierdő-fejlesztési Program szempontjából, ugyanis a klímaváltozás negatív hatásai által szintén jócskán érintett fővárosi erdőkben is számos helyen szükséges pusztuló fenyőállományt más, az új környezeti viszonyokat jól bíró fajokkal pótolni.

A Csontos Dömötörrel a Bertényi Miklós Füvészkertben készített videóinterjú az alábbiakban tekinthető meg.

Forrás: Parkerdő Zrt.

Előző cikk

Dr. Csóka György a közönségdíj nyertese

Következő cikk

Prof. Dr. Csesznák Elemér 100 éves



Stihl
(x) hirdetés
Kapcsolódó bejegyzések
Tovább

Körzeti erdőtervezés 2026

Az erdők állapotának figyelemmel kísérését, szolgáltatásai, haszonvételi lehetőségei folyamatos biztosítását, az erdőhöz fűződő közérdek érvényesülését, valamint a fenntartható…