A legtöbb embert foglalkoztatja a kérdés, hogy a csapadékhiányos telek, az úgynevezett téli aszály milyen hatással lehet a talajra, ezzel együtt az abból táplálkozó növénytársulásokra. A téli aszály gyakorlatilag a talaj vízkészletének feltöltődésére, az úgynevezett betárolására van hatással. A talaj éves viszonylatban ezzel a puffer kapacitásával képes biztosítani a növények és így az erdők éves vízigényét, akkor is, ha a vegetációs időszakban nem hullik annyi csapadék, mint mennyire szükség volna. Ha ez az előre tárolt víz is hiányzik, akkor már a tavaszi fakadáskor deficittel indul a természet, amit tovább súlyosbít, ha a vegetációs időszak csapadékai továbbra is el-el maradoznak, mint ahogyan az történt 2022-ben és 2024-ben.
Mivel a téli időszakban a fák nyugalmi állapotban vannak, nedvkeringés bennük csak nagyon korlátozott mértékben van, ezért a téli aszály ekkor közvetlenül nem fedezhető fel egykönnyen. A hatás késleltetve mutatkozik meg. Az ilyen körülményeknek kitett fák nem hajtanak ki, enyhébb esetekben csúcsszáradás, egészségi állapot leromlás következhet be, amelyet a jelenlévő károsítók és kórokozók mindezt kihasználva súlyosbíthatnak, s akár a növények pusztulását is okozzák.
A téli aszály létrejöttének számos befolyásoló tényezője lehet. A Kiskunságban a sokéves átlag csapadékösszeg a korábbi évtizedekben 500-550 mm körül mozgott, ezzel szemben a már említett két aszályos évben mindez nem érte el a 350 mm-t sem, jelentős tehát a deficit. A helyzetet súlyosbítja, ha télen sem esik elég csapadék, ráadásul ebben az időszakban a mérsékelt égövi növényzet számára nem csupán csapadékra, de hóra lenne szükség, ugyanis a hó lassú olvadásával biztosíthatná a csapadék helyben történő beszivárgását, míg a hirtelen esők, könnyebben elfolynak a területről. Sajnos azonban a régi idők havas telei már csak kifakuló fényképekről köszönnek vissza, ezzel téve mindenki számára egyértelművé, hogy térségünk klímája erősen változik. Az ország jelentős részén közel egy évszaknyi csapadék hiányzik a talajból. Amennyiben nem találunk megoldást a problémára a táj egyértelműen át fog alakulni, ennek következtében egyes területek akár komoly sivatagosodásnak is indulhatnak.
Becsüljük meg a kevés csapadékot is
A téli aszállyal ellentétben a nyári sokkal egyértelműbben észlelhető, a növényzet hervadásnak indul, majd pusztulni kezd, akár egy héten belül is. Előbbi, bár nem kevésbé pusztító, de csak késleltetve, a következő vegetációs időszakban tapasztalható. A szakemberek hosszú ideje dolgoznak a megfelelő módszer kialakításán, amellyel hatékonyan védekezhetnek az aszály következtében kialakuló veszteségek ellen. Egy terület klímáját alapvetően a globális hatások befolyásolják, ez azonban nem jelenti azt, hogy lokális szempontból tehetetlenek lennénk. Legfontosabb, hogy azt a kevés lehullott csapadékot, ami hozzánk érkezik becsüljük meg. Tegyük lehetővé a víz talajba szivárgását, pl. a térkövezett területek csökkentésével, a csapadék gyors elfolyásának akadályozásával, esőkertek kialakításával. Tájegységi szinten ehhez természetesen a vízvisszatartásra és -pótlásra a vízgazdálkodási elvek újragondolására is szükségünk van. Segíthetünk továbbá a helyzeten a talajok tápanyagutánpótlásával és talajok szerkezetének javításával is, ugyanis a magasabb szervesanyagtartalmú és optimális szerkezetű talajok vízgazdálkodása is jobb, ebből fakadóan az ilyen talajon élő növényi vegetáció is jobban viseli az aszályos időszakot. Végül, kényszermegoldásként, a szárazságot jobban viselő növényfajok, illetve növényfajták alkalmazása segíthet még ezen a helyzeten.
Fotók: MZsu
forrás: KEFAG Zrt.
