FATÁJ-online szaklap: események, gazdasági jelenségek a faiparban, bútoriparban, asztalosságban, erdőgazdálkodásban és a kapcsolódó területeken.
Naptár

Közelgő események

Csörgő-völgy Erdőrezervátum

Elkészültünk a Csörgő-völgy Erdőrezervátum (Mátraszentimre) alapfelmérésével: a mintegy 50 hektáros magterületen kitűzött ERDŐháló közel 140 mintavételi pontján felmértük a faállomány-szerkezetet (FAÁSZ) és az újulati és cserjeszintet (ÚJCS).

A Fallóskút felőli oldalról láthatjuk az ágasvári oldalt (a kép bal-felső sarkában felfedezhető az Ágasvári bakancsos turistaház, amely alatt egy jól kijárt erdészeti út vezet). Kevéssel lejjebb már a magterület kezdődik, amelyet számos, forgalmas turistaútvonal vág át. Az erdőt még nem túl régen hagyták fel, nem különösebben idős – viszont nagyon változatos, hiszen bükköst, gyertyános-tölgyest, szurdokerdőt, patakmenti égeres, cseres-tölgyest és bokorerdőt egyaránt találhatunk. A lombkorona mintázatát a domborzat, a termőhely és az elegyarányok foltossága adja, mivel a cserek és a tölgyek még nem lombosodtak ki teljesen. Erről a kilátópontról a völgy mélyére, a Csörgő-szurdokba nem lehet belátni. 

A patak magasabb kavicsteraszain sűrűn újul a bükk

Az erdő legdinamikusabb része a szurdok feletti patak kiszélesedő teraszain látható. Itt a magaskőrisek nagy része elpusztult és kidőlt, magával rántva egy-egy hatalmas égert is. A magasabb teraszfelszíneken sűrűn újul a bükk, amely a völgy aljában és oldalában életerős fákkal kíséri a patakot, és szórja be makkal a lékeket.

Az Erdőrezervátum Program fő céljai
  • az erdők természetes életének, változatos szerkezetének, hosszú távú folyamatainak, és gazdag élővilágának megismerése
  • a Magyarország tájait és jellemző erdőtársulásait képviselő erdőállományok – európai rendszerbe illeszkedő – országos hálózatának kialakítása és megőrzése
  • az ismeretek bemutatása és közvetítése a természetvédelem, az erdőgazdálkodás és a természeti értékeink iránt fogékony társadalmi csoportok felé

Így a program hosszú távú gyakorlati haszna lehet, hogy a természetvédelmi célú erdőkezelés és a természetközeli erdőgazdálkodás a mai gyakorlatnál jobban építhet az erdő természetes folyamataira, az erdő spontán felújulására és természetes faállomány-szerkezetére, amelynek ugyanúgy része a famatuzsálem, a kidőlt, vagy álló holt fa, a koronaszintben megjelenő lék, a sok elegyfafaj, mint a nagy gazdasági értékkel rendelkező szálfa. 

forrás: Erdőrezervátum Program

Előző cikk

Runcu Grosi erdőrezervátum

Következő cikk

Vadregényes hazai erdők




(x) hirdetés
Kapcsolódó bejegyzések
Exit mobile version