A Magyar Közlöny 73. számában megjelent a 2025. évi L. törvény az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra tekintettel kihirdetett veszélyhelyzeti rendeletek törvényi szintre emeléséről.
…részlet…
37. Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény módosítása
183. § Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 27. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Természetvédelmi rendeltetésű, őshonos fafajokból álló, mageredetű természetes felújulásra nem képes erdőben – annak sarjeredetű természetes felújítása esetén – az erdőterv szerinti tarvágás a Tvt. 33. § (5) bekezdés a) pontjában meghatározott térmértékig végezhető.”
184. § Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény a) 10. § (2) bekezdés záró szövegrészében az „a (3) bekezdésben és” szövegrész helyébe az „az 51. § (5) és (5a) bekezdés szerinti felújítás érdekében szükséges tarvágás, valamint” szöveg, b) 41. § (1) bekezdés záró szövegrészében a „21” szövegrész helyébe a „14” szöveg lép.
185. § Hatályát veszti az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 51. § (6) bekezdése.
…
Az Evt. ezen módosításai 2025. július 20-án lépnek hatályba.
indokolás: https://www.parlament.hu/irom42/11681/11681ind05.pdf
183. § A törvény célja az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Evt.) természetes felújításra vonatkozó és a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) természetes felújulásra vonatkozó szabályai összhangjának megteremtése. Tekintettel a Tvt. 33. § (6) bekezdésében foglaltak által felkínált mérlegelési lehetőségekre, az erdő sarjaztatásos felújítása alkalmazásakor a Tvt.-ben foglalt szabályozást – területi felső korlát felállításával – szigorítja.
184. § a) pont: A szövegcserés rendelkezés – tarvágás esetén – a nem gazdasági rendeltetésű erdőkben is megteremti a sarjaztatás alkalmazhatóságát tulajdonformától függetlenül, mivel a sarj eredetű fák több mikroélőhelyet biztosítanak, mint a mag eredetűek, továbbá a sarjaztatás az erdő gyorsabb megújulását segíti nem csak a Natura 2000, tájképvédelmi vagy közjóléti, de a természetvédelmi rendeltetésű erdők esetén is. A törvény egyben egyértelműsíti a sarjaztathatóság eseteit is. Védett természeti területen a kezelési terv – a Tvt. 24. § (3) bekezdés b) pontja szerint – lehetővé teheti, vagy adott esetben előírhatja védett természeti értékek megőrzésének és erdei élőhelyek fenntartásának céljából az erdő sarjaztatásos felújítását. A módosítással az Evt. ehhez a rendelkezéshez is illeszkedik, tehát – az Evt. 24. § (2) bekezdés a) pontjában és az Evt. 23. §-ában foglalt rendelkezések figyelembevétele mellett – lehetővé teszi a sarjaztatásos felújítást kifejezetten a természetvédelmi értékek és az erdei élőhelyek megőrzése céljából. b) pont: A 41. § (1) bekezdésében foglalt, a tevékenység megkezdésének bejelentésére vonatkozó határidő módosítását a bürokráciacsökkentés indokolja. A bejelentéshez további erdészeti vagy természetvédelmi engedélyezési eljárás nem kapcsolódik. Az eljáráshoz 14 napot azonban indokolt biztosítani, tekintettel arra, hogy az erdőtervben szerzett jog szerinti tevékenységet az Evt. előírása szerint több esetben az erdészeti hatóságnak feltételhez kell kötnie (így kiemelten az erdőfelújítási biztosíték előírásának eseteit), és az erről szóló közlésének célszerűen meg kell érkeznie az erdőgazdálkodóhoz a fakitermelés megkezdése előtt.
185. § A klímaváltozás jelenleg is érzékelt és a jövőben várható hatása miatt az elmúlt néhány száz évben természetesen kialakult és mesterségesen létrehozott erdőkben egyaránt elengedhetetlenek a mesterséges beavatkozások is, így a természetközeli erdeinkben is indokolt a természetes folyamatok mesterséges felgyorsítása és a sarjaztatás lehetőségének megteremtése. A már most vagy várhatóan pusztuló erdeinkben reziliens és klímarezisztens származású őshonos fafajok elegyítésére, esetlegesen egyes esetekben a teljes állomány cseréjére akkor is szükség van, ha jelenleg éppen a rossz körülmények miatt ezek a fák jól teremnek és a magról ugyanaz a faállománytípus létrejöhetne. A természetközeli erdeink megújításának biztosabb eszköze a sarjaztatás, különösen akkor, ha a mélyebbre került talajvíz elérésére a magról kelt csemetéknek nincs esélyük. E szakmai indokok alapján megalapozott a rendelkezés törlése, miszerint ha a termőhelynek megfelelő őshonos állományalkotó főfafajok mageredetű természetes felújításának feltételei adottak, ezt a felújítási módot kell alkalmazni.
