A világ 2024-ben rekordmennyiségű erdőt vesztett, amit a katasztrofális mértékű tűzvészek okoztak. Brazília, amely idén év végén ad otthont a COP30 éghajlat-konferenciának, 2024-ben a legnagyobb trópusi erdőterületet vesztette el.
A Marylandi Egyetem GLAD Labjának új adatai, amelyek a World Resources Institute (WRI) Global Forest Watch platformján érhetők el, azt mutatják, hogy csak a trópusi őserdők vesztesége tavaly elérte a 6,7 millió hektárt – ez kétszerese a 2023-as értéknek, és közel akkora terület, mint Panama. Ez körülbelül 18 futballpályányi területet jelent 18 percenként (avagy percenként egy focipálya).
A feljegyzések óta először a tűzvészek, nem a mezőgazdaság voltak a veszteség fő oka, az összes pusztítás közel felét okozták. 2024-ben ötször több trópusi őserdőt égett el, mint 2023-ban. Latin-Amerika különösen súlyosan érintett.
Összesen ezek a tűzvészek 4,1 gigatonna üvegházhatású gázkibocsátást okoztak, ami több mint négyszerese a 2023-as légi közlekedés összes kibocsátásának.
„Ez a mértékű erdőveszteség az elmúlt 20 év adatai alapján példátlan” – mondja Elizabeth Goldman, a WRI Global Forest Watch társigazgatója.
„Ez globális vészjelzés – kollektív cselekvésre szólít fel minden országot, minden vállalkozást és minden embert, akinek fontos a bolygónk élhetőségének megőrzése. Gazdaságaink, közösségeink, egészségünk – egyik sem maradhat fenn az erdők nélkül.”
A szélsőséges időjárás 2024-ben trópusi erdőtüzeket okozott
Bár az erdőtüzek egyes ökoszisztémákban természetes jelenségek, a trópusi régiókban többnyire ember okozta. A tüzeket gyakran mezőgazdasági okokból vagy új termőterületek előkészítése céljából gyújtják.
A tavalyi év a valaha mért legmelegebb év volt, szélsőséges időjárási körülményekkel, köztük a klímaváltozás és az El Niño éghajlati jelenség által okozott súlyos, kiterjedt aszályokkal. Egyes országok, különösen Latin-Amerikában, 2024-ben a valaha mért legsúlyosabb aszályt szenvedték el. A jelentés szerint ezek a körülmények a világ számos részén fokozta a tüzek intenzitását és nehezítette azok oltását.
Bár egyes erdők képesek helyreállni a tűzvészek után, a földhasználat átalakításának és a klímaváltozásnak a együttes hatása gátolja ezt a folyamatot. Emellett egy visszacsatolási kör is kialakul, amely növeli a jövőbeli tűzvészek valószínűségét.
Mely országok vesztették el a legtöbb erdőt 2024-ben?
Az adatok szerint Brazília, amely idén év végén ad otthont a COP30 éghajlat-konferenciának, vesztette el a legnagyobb trópusi erdőterületeket 2024-ben. Összességében az országban történt az összes trópusi őserdő veszteség 42 százaléka.
A tűzvészeket az országban valaha regisztrált legsúlyosabb aszály táplálta, amely az erdőveszteség 66 százalékáért felelős. Az egyéb okok, mint például a szójatermesztés és a szarvasmarha-tenyésztés, 13 százalékkal nőttek, de ez még mindig jóval alacsonyabb, mint a 2000-es évek elején tapasztalt csúcsértékek.
„Brazília Lula elnök alatt előrelépést tett, de az erdőket továbbra is veszély fenyegeti” – mondja Mariana Oliveira, a WRI Brasil erdő- és földhasználati programjának igazgatója.
„A közösségi tűzmegelőzésbe történő folyamatos beruházások, az állami szintű hatékonyabb végrehajtás és a fenntartható földhasználatra való összpontosítás nélkül a nehezen elért eredmények veszélybe kerülhetnek. Brazília, amely a COP30 rendezésére készül, kiváló lehetőséget kap arra, hogy az erdővédelmet a globális színtér középpontjába állítsa.”
Miközben Brazília a COP30 rendezésére készül, kiváló alkalom nyílik arra, hogy az erdővédelmet a globális színtér középpontjába állítsa. –
Mariana Oliveira, a WRI Brasil erdő- és földhasználati programjának igazgatója
Az erdőveszteség Bolíviában is 200 százalékkal emelkedett tavaly, összesen 1,5 millió hektárra. Ezzel az ország először került a második helyre Brazília mögött, megelőzve a Kongói Demokratikus Köztársaságot (KDK) – annak ellenére, hogy erdőterülete kevesebb mint fele akkora.
Stasiek Czaplicki Cabezas, bolíviai kutató és a Revista Nomadas adatújságírója szerint a 2024-es tűzvészek „mély sebeket hagytak” nemcsak a földön, hanem azoktól függő emberek életében is. „A károkat évszázadokba telhet, mire helyrehozhatók.”
Annak ellenére, hogy a rangsorban visszacsúszott, a Kongói Demokratikus Köztársaságban regisztrálták a legmagasabb elsődleges erdőveszteséget, amely 2023-hoz képest 150 százalékkal nőtt. A szokatlanul forró és száraz időjárás miatt súlyosbodó tűzvészek okozták a károk 45 százalékát. Az Amazonashoz hasonlóan a Kongó-medence is fontos szén-dioxid-elnyelőként működik, de a tűzvészek és az erdővesztés növekedése most veszélyezteti létfontosságú funkcióját.
Kolumbia is csaknem 50 százalékos növekedést tapasztalt az elsődleges erdővesztés terén, de a tűzvészek nem voltak az elsődleges ok. A béketárgyalások összeomlásából fakadó instabilitás olyan tevékenységek növekedéséhez vezetett, mint az illegális bányászat és a kokain fő összetevőjének, a kokacsa termesztése.
A tűzvészek az esőerdőkön kívül is hozzájárultak az erdővesztéshez
Az erdővesztés növekedése 2024-ben messze túlmutatott az esőerdőkön, és a világ teljes fatermőterülete 5 százalékkal csökkent 2023-hoz képest. Ez további 30 millió hektár veszteséget jelent, ami nagyjából Olaszország területének felel meg.
Az oroszországi és kanadai intenzív tűzszezon részben felelős volt ezért a növekedésért. Bár az erdőtüzek ezeken a területeken a természetes dinamika részét képezik, az utóbbi években intenzívebbek és hosszabb ideig tartanak, így a fáknak kevesebb idejük van a regenerálódásra.
Kutatások kimutatták, hogy ezek a boreális erdők az éghajlatváltozás miatt egyre érzékenyebbek a szárazságra és a tüzekre, ami a tüzek és a szén-dioxid-kibocsátás romlásának visszacsatolási körét eredményezi.
A tavalyi év volt az első olyan év a Global Forest Watch nyilvántartásainak kezdete óta, amikor a tüzek a trópusi és a boreális erdőkben egyaránt tomboltak.
Ezek az adatok „rá kell ébreszteniük” minket az önelégültségből.
A jelentés nem csak rossz híreket tartalmaz, néhány ország ugyanis a kihívásokkal teli év ellenére is sikereket ért el. Indonéziában például az elsődleges erdőveszteség 11 százalékkal csökkent. Joko Widodo volt elnök földterület-helyreállítási és tűzoltási erőfeszítései segítettek alacsonyan tartani a tűzesetek számát, még a széles körű aszályok ellenére is.
Arief Wijaya, a WRI Indonesia ügyvezető igazgatója szerint bár az erdőirtás továbbra is aggodalomra ad okot, büszkék arra, hogy Indonézia azon kevés országok közé tartozik, amelyek 2024-ben csökkentették az elsődleges erdőveszteséget. „Reméljük, hogy a jelenlegi kormányzat képes fenntartani ezt a lendületet.”
Malajzia is 13 százalékos csökkenést regisztrált, és először került ki a trópusi őserdők veszteségét tekintve az első tíz ország közül.
Több mint 140 ország vezetői írták alá 2021-ben a Glasgow-i Vezetői Nyilatkozatot, amelyben megígérték, hogy 2030-ig megállítják és visszafordítják az erdővesztést. Ehhez a világnak azonnal meg kell kezdenie az erdőirtás 20 százalékos csökkentését minden évben.
De aggasztóan elmaradunk ettől a kötelezettségvállalástól: az elsődleges erdőkkel rendelkező 20 ország közül 17-ben ma nagyobb az elsődleges erdőveszteség, mint a megállapodás aláírásakor.
A jelentés szerzői szerint sürgősen szükség van a tűzmegelőzés erősítésére, az erdőirtásmentes ellátási láncok biztosítására, a kereskedelmi szabályok betartatására és az erdővédelemre fordított források növelésére, különösen az őslakosok által vezetett kezdeményezések révén.
A térképek azt mutatják, hogy egy ilyen kezdeményezés, Bolívia újonnan létrehozott Charagua Lyambae védett területe, 2024-ben megakadályozta a tűzvészeket.
A korai figyelmeztető rendszerekbe és a földhasználati politikák végrehajtásába történő beruházások segítettek megakadályozni a tűz terjedését, miközben az erdő körül második éve égett. Ez bizonyítja, hogy mire képes az őslakosok által vezetett tűzmegelőzés.
„Az országok többször is ígéretet tettek az erdőirtás és az erdőpusztulás megállítására” – mondja Kelly Levin, a Bezos Earth Fund adat- és rendszerváltozásért felelős vezető tudósa.
„Az adatok azonban azt mutatják, hogy a megfogalmazott ígéretek és a valós eredmények között hatalmas szakadék tátong, miközben a globális felmelegedés hatása egyre erőteljesebb. Ez fel kell, hogy rázzon minket az önelégültségből.”
