Aszálykor az óriás bükkfák a túlélés érdekében már a nyár folyamán ledobják leveleiket, hogy drasztikusan csökkentsék a párologtatást, a vízvesztést. Ez a végső védekezési mechanizmus segíti a törzs és a gyökérzet életben maradását a forróan száraz, nyári, aszályos hónapokban.
A Kékes gerincének északi letörése, amely a montán bükkösök és szurdokerdők szempontjából egyébként kedvező klimatikus helyzetben van – vagy inkább csak volt, egyre gyakrabban él át forró, nyári heteket, hónapokat. 2025 nyarán ez már a második aszályos, száraz időszak, de a tél is rendkívül csapadékszegénynek bizonyult. A talajban sincs cseppnyi nedvesség, a hegyoldalban szokásos források, vízfolyások és szivárgások is kiszáradtak.
Vajon hogyan vészelik át ezt a kritikus helyzetet a fák? … átvészelik-e egyáltalán? … megugrik-e a kiszáradási, pusztulási ráta?
Augusztus 25-én a meteorológusok által jól ismert ‘hamis ősz‘ szindrómáit mutatta a Kékes Erdőrezervátum bükkös őserdő-maradványa.
Az uralkodó faóriások jelentős része már lombtalan volt és van, amelyik a csúcsszáradás jeleit mutatta.
A rendkívüli aszálynak legkitettebb a felső lombkoronaszint. Az egyes fák eltérő mértékben érzékenyek, de a talajállapot finom termőhelyi mintázata is megmutatkozhat a lombvesztés mozaikosságában. Az alsóbb szintek és az újulat kedvezőbb állapotban van, de a kényszerű és túl korai lombvesztés egyértelműen látszik. A levelek nagy része rászáradt az ágakra, de még nem hullott le. Makktermés egyáltalán nincs.
A lombvesztés a legfelső szintekben a legerőteljesebb … az erdő alsóbb rétegei még többnyire zöldellnek.
Bár az újulat és a fiatalabb fák általában védettebb helyzetben vannak, az aszálystressz nem kíméli őket sem. A lombvesztés már sok fiatal fánál is megmutatkozik.
A korai lombvesztés következtében már augusztusban vastag, idei avartakaró alakult ki a lehullott falevelekből. Az elszáradt levelek mellett sok levél még zölden hullott le az aszály és a fák önvédelmi vészreakciója következtében. A ‘hamis ősz‘ kifejezés helyett kifejezőbb lenne az ‘öncsonkító lombhullás‘.
forrás: ErdőrezervátumProgram
