Miért köhög a gyerek az új házban? Miért fáj a fejed reggelente? A válasz gyakran az épített környezetünkben rejlik. Páricsy Zoltán építészmérnökkel, a BME oktatójával beszélgettünk a környezettudatos építészet jelenéről és jövőjéről, különös tekintettel a faépítészetre.
Az építőipar folyamatos fejlődésben van, de a környezettudatos szemlélet még mindig gyerekcipőben jár. Páricsy Zoltán okl. építészmérnök, környezettudatos építési szakmérnök szerint a környezettudatos építészet valójában nem más, mint a „normális építészet”, melyben a helyénvalóság és a mértéktartás a két legfontosabb támasz és eszköz. Ez egy viszonyulási kérdés, ami a tervezéstől kezdve az anyagválasztáson át a kivitelezésig áthatja a teljes folyamatot. Őseink tudták, amit mi most újra felfedezünk: a fa az egyik legegészségesebb építőanyag. A modern technológiák pedig új lehetőségeket nyitnak ennek az ősi anyagnak a használatában.
Ahol volt fa, ott értelmes ember mindig fából építkezett. Környezettudatossági szempontból a fa kiemelkedően pozitív tulajdonságokkal rendelkezik, megújuló forrásból származik, természetes módon újratermelődik, teljes életciklusa során kedvező környezeti hatással bír. A CLT előregyártott, bútorminőségű precizitással készülő falpanelei lehetővé teszik a gyors és pontos kivitelezést, miközben megőrzik a fa kedvező tulajdonságait. A minőség bútoripari, a sebesség pedig lenyűgöző. De nem csak a gyorsaság a lényeg, ezek a házak egészségesek, természetesek és környezetbarátak.
Egészséges otthon, egészséges élet
Tudtad? Az emberek idejük 90 százalékát zárt térben töltik. Nem mindegy tehát, hogy milyen épületekben élünk. A nem megfelelő építőanyagok és technológiák egészségügyi problémákat okozhatnak.
Az 1970-es években azonosították először az úgynevezett beteg ház szindrómát, azt a tünetegyüttest, amit a rosszul tervezett, egészségtelen épületek okoznak. A fejfájás, légúti irritáció, allergiás reakciók, krónikus fáradtság és koncentrációs zavarok mind olyan tünetek, amelyek a nem megfelelő építőanyagok és rossz épületkialakítás számlájára írhatók.
A természetes anyagok, különösen a fa használata jelentheti a megoldást. A fa természetes módon szabályozza a páratartalmat, nem bocsát ki káros anyagokat, és a kutatások szerint jobb közérzetet biztosít. Több skandináv vizsgálat is igazolta, hogy a faszerkezetű épületekben élők alacsonyabb stressz-szintről számolnak be, és a kutatások szerint a fa környezetben fekvő betegek gyorsabban gyógyulnak.
Zöld forradalom az építészetben
Az építőipar világszerte forradalmi átalakuláson megy keresztül. Az ágazat, amely jelenleg a globális CO2-kibocsátás közel 40 százalékáért felelős, kénytelen újragondolni évszázados gyakorlatait. A változás élén a skandináv országok járnak.
• Svédországban már a lakóépületek 20%-a készül fából
• Norvégiában átadták a világ legmagasabb fa lakóépületét, a 85,4 méteres Mjøstårnet-et
• Finnországban állami támogatással ösztönzik a faépítészetet
Az Európai Unió új építési szabványai már kifejezetten támogatják a környezetbarát technológiákat. A LEED és BREEAM minősítési rendszerekben extra pontokat érnek a természetes építőanyagok. A legnagyobb nemzetközi építészirodák sorra jelentik be, hogy a jövőben csak környezettudatos épületeket terveznek.
Kényelem vs. egészség
Gyakran olyan házakat építünk, ahol mindent gépek oldanak meg – figyelmeztet a szakember. – De miért nem tervezünk inkább olyan épületeket, amelyek már szerkezetükben, anyagukban hordozzák a megoldást? Nem feltétlenül kell minden problémát drága és bonyolult gépészettel orvosolni – sokszor az egyszerűbb, természetesebb megoldások jobbak. A szakember szerint a környezettudatos faépítészet előtt ígéretes jövő áll. A cél olyan egészséges épületek létrehozása, amelyek nem csak energetikai szempontból hatékonyak, hanem az emberi egészségre és a környezetre is kedvező hatással vannak.
Mit hoz a jövő?
A szakember optimista, egyre több fiatal építész érdeklődik a környezettudatos megoldások iránt. Az egyetemi képzésben már kiemelt szerepet kap ez a szemlélet. A megrendelők is kezdik felismerni az egészséges otthonok jelentőségét. Persze vannak még kihívások. Az egyik legnagyobb a szállítási távolságok optimalizálása.
Jelenleg a CLT panelek többsége külföldről érkezik, ami rontja az ökológiai mérleget. A hazai gyártókapacitás kiépítése és az erdőgazdálkodás fejlesztése kulcsfontosságú lehet a jövőben.
A szabályozási környezet rugalmasabbá tétele szintén elengedhetetlen. A jelenlegi merev előírások sokszor gátolják az innovatív, környezetbarát megoldások alkalmazását. Az építészeknek nagyobb mozgástérre van szükségük, hogy az adott helyszín és funkció igényeihez igazodva választhassák meg az optimális műszaki megoldásokat. De a trend egyértelmű, a környezettudatos faépítészet egyre népszerűbb lesz.
A környezettudatos építészet olyan természetessé kell váljon, mint a levegővétel – mondja Páricsy Zoltán, és úgy tűnik, a következő generációnál ez már nem is lesz kérdés.
A BME építészmérnöki karán már évek óta kiemelt figyelmet fordítanak a környezettudatos építészetre, ezen belül is a faépítészet új technológiáira. A Z-generáció különösen fogékony ezekre a megoldásokra. Sokkal tudatosabban csinálnak mindent, mint az én generációm – teszi hozzá az oktató.
