A körmendi ADA-gyár dolgozóitól hallottunk a munkaidő csökkentéséről, illetve arról, hogy az új szerződések aláírását a bútorgyártással foglalkozó cég nyomásgyakorlással és fenyegetéssel igyekszik elérni. Megkérdeztük a vezetőséget: mi a helyzet?
„Az ADA valóban 2025. augusztus 1. és szeptember 30. között munkahelymegőrző intézkedést vezet be a termelésben dolgozók számára, amely egy heti négy munkanapos (32 órás) munkarendet jelent” – közölte megkeresésünkre a körmendi ADA-gyár.
„A 32 órás munkahét bevezetése kizárólag önkéntes alapon történik. Minden egyes munkavállaló személyes beszélgetés keretében kapott tájékoztatást, és saját maga dönthette el, hogy elfogadja-e az ideiglenes szabályozást. Semmiféle nyomásgyakorlás vagy fenyegetés nem történt – az ilyen állítások teljesen megalapozatlanok.”
Az esetlegesen előforduló felmondások pedig minden jogszabályi előírás betartásával történnek.
Arra a kérdésünkre, hogy csak miért csak a fizikai dolgozókat érinti-e a munkaidő-csökkentés, az a válasz érkezett, hogy az irodai dolgozók azért nem érintettek, mivel ők más ADA-telephelyek számára is ellátnak feladatokat.
Miért került minderre sor?
Az ADA hangsúlyozta: az „időben korlátozott intézkedés” célja a munkahelyek hosszú távú megőrzése, valamint a 2025 eleje óta érezhetően csökkenő bútorrendelésekre való reagálás.
A gazdasági helyzet – különösen az európai bútorpiacon – jelenleg feszült, és komoly kihívások elé állítja az iparág számos szereplőjét – írták.
Nehéz évek
Az Opten szerint a Körmenden bejegyzett, osztrák tulajdonú ADA Hungária Bútorgyár Kft. nehéz éveket tudhat maga mögött. Nettó árbevétele a 2022-es 13,2 milliárd forintról 2024-re 11,2 milliárdra csökkent, és az utóbbi három pénzügyi évük veszteséges volt – tavaly 880 millió forintos mínuszt könyveltek el. Közben a korábbi 600 fős alkalmazotti létszám 400 körülire apadt.
Eddig sem volt könnyű kijönni a fizetésből
Információink szerint a fizikai dolgozók többsége 300–350 ezer forintos nettó fizetést vitt haza. Ha ezt is csökkentik, nagyon nehéz helyzetbe kerülhetnek.
Így érthető, hogy sokan vonakodnak aláírni az új munkaidőt – és csökkentett béreket – jelentő szerződést. Ugyanakkor Körmend nem dúskál alternatívát jelentő munkahelyekben.
Hogyan tovább?
„Annak érdekében, hogy megerősödve kerüljünk ki a jelenlegi rendeléscsökkenésből, több intézkedést is végrehajtunk” – közölte érdeklődésünkre a cég, hozzátéve, hogy ez termékfejlesztést, fokozott őszi vásári jelenlétet és szorosabb ügyfél-együttműködést jelent.
„Körmend az ADA Csoport központi része volt és marad is. Egyesített erővel, és a piaci igényekre összpontosítva bizakodóak vagyunk abban, hogy ezt a gazdaságilag kihívásokkal teli időszakot sikeresen átvészeljük” – közölte a cég.
Lapunk megkereste az ügyben Szabó Barna körmendi polgármestert is. Amint megérkezik a válasza, frissítjük írásunkat.
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta.
Körmend polgármestere az ADA-gyár körül kialakult helyzetről
Az egész európai bútorgyártás komoly kihívások elé néz.
“Tudomásom van a kialakult helyzetről az ADA bútorgyárban. Körülbelül egy hónapja látogatást tettem a cégnél, és egyeztettem a két ügyvezetővel, többek közt erről is. A napokban pedig telefonon tájékoztatott az ügyvezető konkrétan ebben a témában” – közölte lapunkkal Körmend polgármestere.
Szabó Barnát azt követően kerestük meg, hogy kiderült : az ADA, a város egyik legnagyobb foglalkoztatója, heti 40 óráról 32 órára csökkenti a fizikai dolgozók munkaidejét – és ezzel együtt a fizetését is. Mindez – érthető módon – feszültséget kelt a cégen belül.
Az osztrák tulajdonú ADA azzal indokolta az intézkedést, hogy 2025 eleje óta érezhetően csökkentek a megrendelések, és az egész európai bútorpiacon feszültségek tapasztalhatók.
Ezzel kapcsolatban Szabó Barna így nyilatkozott:
“Az ADA bútorgyár Körmend második legnagyobb munkáltatója, gazdasági életünk fontos pillére. A kialakult helyzet nemcsak helyi szinten, hanem Európa-szerte érinti az iparágat. Közösen bízunk benne, hogy mihamarabb kilábalnak ebből az állapotból, és fellendülés indul el. Természetesen a város nem akar és nem is tud beleszólni abba, hogy a cég milyen intézkedésekkel próbálja átvészelni ezt a – remélhetőleg ideiglenes – időszakot.”
Az Európai Bizottság elemzése szerint a mintegy egymillió embert foglalkoztató európai bútoripar súlyosan megszenvedte a közelmúlt válságait: vállalatok szűntek meg, emberek veszítették el az állásukat, és jelentősen csökkent az ágazat forgalma is.
Olyan kihívások érik az iparágat, amelyekre nem könnyű választ adni: Kína ezen a területen is egyre nagyobb szeletet hasít ki a tortából. A bútoriparban nehéz levédetni a szellemi tulajdonjogokat – a termékek könnyen lemásolhatók. A munkaerő elöregedett, a fiatalokat nem vonzza ez a pálya. Az uniós gyártók mind a nyersanyagok behozatalára, mind a késztermékek exportjára vámot fizetnek. A működési költségek az EU-ban magasabbak a szigorú környezetvédelmi, fenntarthatósági és műszaki előírások miatt.
A helyzet súlyosságát nemcsak a gazdasági mutatók, hanem az is fokozza, hogy az ilyen jellegű strukturális problémák – mint például egy jelentős helyi munkaadó visszaesése – ritkán válnak valódi közbeszéd tárgyává Magyarországon.
forrás: nyugat.hu
