Az elmúlt húsz év átlagához képest idén 87 százalékkal több erdő pusztult el Európában erdőtűz miatt. Dr. Ürge-Vorsatz Diana, a CEU professzora és az ENSZ klímatestületének alelnöke szerint a kontinens kétszer olyan gyorsan melegszik, mint a világ többi része, így Magyarország is egyre nagyobb veszélyben van. A szakértő hangsúlyozza: őshonos fafajok telepítésével és a mozaikos erdőgazdálkodással csökkenthető a kockázat. Nem az a kérdés, lesz-e nálunk 50 fokos hőség – hanem az, mikor.
Többek között erről beszélt az RTL-nek Ürge-Vorsatz Diána, a CEU professzora, az ENSZ klímatestületének alelnöke, aki szerint Európa jelenleg a leggyorsabban melegedő kontinens, ahol nyaranta a hőhullámok sok tízezer plusz halálesetért felelősek. A szakember hangsúlyozta: nagyon fontos lenne a megelőzés, ugyanis “bután növesztünk fákat, bután építkezünk”.
A legintenzívebb tüzek ugyanis abból erednek, hogy a kontinens említett részein hatalmas monokultúrás, nem őshonos faültetvények találhatók, köztük Douglas-fenyő, eukaliptusz vagy akác, amik rendkívül gyúlékonyak. Helyettük itthon is őshonos fajokra lenne szükség, például tölgyre és bükkre.
A rövid beszélgetés itt nézhető meg (nyolc perc):
https://rtl.hu/reggeli/2025/08/18/urge-vorsatz-diana-klimavaltozas-europa
“Ez a régió hagyományosan nem része a természetes tüzeknek, de az éghajlatváltozás eléri. Ehhez hozzájárul, hogy nemcsak jóval melegebb van, de a meleg jobban kiszárítja a talajt, ráadásul a villámtevékenység is intenzívebb. Ezek mind növelik a tűzveszélyt” – fogalmazott a szakember.
Ürge-Vorsatz ismét hangsúlyozta, egy városi környezetben jelentős eltérések lehetnek a különféle felületek között: akár 30 Celsius-fok különbség is lehet egy egymás mellett lévő nagy, lombos-fás terület és egy betonból álló, épített környezet között.
“Nem az a kérdés, hogy lesz-e 50 fokos hőség Magyarországon, hanem az, hogy mikor. És hogy ezt elviselhetővé tegyük, rettenetesen fontos a nagy lombos fák ültetése. Most kell elültetni azokat a fákat, amik segítenek majd élve maradni vagy élhetően tartani a városainkat a hőhullámokban.”
forrás: telex.hu
Figyelemre méltó ehhez Szedlák Tamás észrevétele:
Hogyan “lettem” klímaszkeptikus (de nem)
Szembejön egy hír, https://telex.hu/…/urge-vorsatz-diana-erdotuz…
Mivel a professzor asszonyt ismerem, mivel én is “hivatalból” foglalkozom a klímaváltozással, illetve az európai erdőtüzekkel igen intenzíven foglalkoztam az elmúlt 21 évben. (Ha manapság ez számít bármit is.)
Érdemes lett volna megemlíteni, hogy az európai erdőtűz statisztikák alapján https://forest-fire.emergency.copernicus.eu/ a “vadontüzek” (wildfires) legalább 95%-ban emberi tevékenységhez köthető. Ebben a szándékos gyújtogatás is keményen benne van.
Ugyancsak fontos és szintén számos tanulmány, vizsgálat által támogatott tény, (például az 2017-es nagy Portugál erdőtüzek (több mint 100 ember halt meg) utáni workshopon is ismertetésre került, hogy a fő ok a területek nem megfelelő kezelése (művelése). Ez azt jelenti, hogy az fontosabb, hogy egy fás, bokros, stb. terület a tűzveszély mértékének megfelelően legyen kezelve, karbantartva, minthogy éppen milyen fafajból, vagy fa és cserjefajokból áll. Még a Spanyol WWF is elismerte egy tanulmányában, hogy egy jól karbantartott ültetvény, legyen az akár eukaliptusz is le tudja lassítani, megállítani a tüzek terjedését.
Amit kihangsúlyoztak rendszeresen az erdőtüzes szakértők akiknek napi munkája az erdőtüzek elleni védelem, megelőzés, illetve a tüzek kioltása, az az, hogy vannak olyan körülmények (mint pl. a “3×30-as szabály”, hogy ha a szélsebesség 30 m/s-nál magasabb, a levegő páratartalma 30%-nál alacsonyabb, és a hőmérséklet 30 C°-nál magasabb) amikor a legkisebb apró hiba, eldobott csikk, üveg is elindíthat egy szinte elolthatatlan tüzet.
Viszont ha az erdők, természeti területek az erdőtűz keletkezését figyelembe véve vannak kezelve, akkor sokkal kisebb károkkal is meg lehet úszni még szándékos gyújtogatást is.
Eddig a munkám során nem volt bejövő információ, panasz, hogy hatalmas duglászfenyő, illetve akác telepítések okoznak kiemelkedő bozót, illetve erdőtűz problémát Európa szerte.
Inkább a bizonyított tény az, hogy az elhanyagolt területeken kontrollálatlanul felnövő biomassza a fent említett klimatikus helyzet következtében kiszárad és kiváló üzemanyaga lesz az egyre gyakoribb “megatüzeknek”, amiknek saját légkörzése, viselkedése van.
Például a védett területeken lévő természetes vegetáció által létrejött “kihívásra” is felhívták a figyelmet spanyol tűzoltók már 2005-ben és a JRC vizsgálta is a kérdést később https://publications.jrc.ec.europa.eu/repository/handle/111111111/27318
Röviden, ez egy nem egyszerű kérdés, és nem lehet azzal megoldani, hogy csak “helyben őshonos fafajokat pl. tölgyet, bükköt” ültessünk pl. Magyarországon. Ráadásul ez helyből megkérdőjelezi, hogy van-e egyáltalán változás, mert pl a bükknek nem a manapság “divatos” aszály és hőhullámok a kedvencei.
Forrás: Szedlák Tamás FB oldala
