FATÁJ-online szaklap: események, gazdasági jelenségek a faiparban, bútoriparban, asztalosságban, erdőgazdálkodásban és a kapcsolódó területeken.
Naptár

Közelgő események

Fenyőpusztulás Komárom-Esztergom vármegyében

Száradó lucfenyők

Ha járt mostanában Komárom-Esztergom vármegye erdeiben, főleg a Vértes vagy a Gerecse tájain, valószínűleg feltűnt egy csendes, de drámai változás. A korábban egységes, sötét fenyvesek sok helyen élettelen, vörös koronájú fáknak adják át helyüket. Ez a látvány nem csupán esztétikai probléma, hanem egy komoly, időzített ökológiai és biztonsági kockázatra hívja fel a figyelmet. A jó hír az, hogy a helyi erdészszakemberek egy tudatos, a természet erejére építő stratégiával már dolgoznak a megoldáson, amelynek célja egy biztonságosabb és ökológiailag értékesebb jövő.

A jelenség túlmutat vármegyénken

A probléma gyökere több évtizedre nyúlik vissza. A vármegye több részén – például Tatabánya vagy Várgesztes környékén – nagy területeken telepítettek fekete- és erdeifenyőt sekély, száraz talajokra. A klímaváltozás okozta egyre forróbb, aszályosabb nyarak extrém stresszt jelentenek a sekély gyökérzetű fenyőknek. A 2022-es rendkívüli aszály pedig végképp felgyorsította a legyengülésüket, utat nyitva a különböző betegségeknek és rovarkártevőknek, amelyek túlnyomórészt egy fafaj alkotta erdőállományban szinte akadálytalanul terjedhetnek. Nem egy közülük a vidékünkön eddig teljesen ismeretlen volt. A világkereskedelem, a globalizáció „hozták” magukkal őket.

Lombos fafajokkal alátelepült, pusztuló feketefenyők

Ennek két súlyos következménye van:

  1. Tűzveszélyesség: Az elhalt, gyantás, száraz fenyőerdő rendkívül gyúlékony. A sűrű állományban a tűz villámgyorsan terjed, koronatűzzé fejlődhet, ami szinte olthatatlan. Egyetlen szikra is elegendő lehet egy katasztrófához.
  2. Kockázatok a települések környékén: Mivel ezek az erdők gyakran közvetlenül lakott területekkel határosak, a tűz kockázata már nemcsak ökológiai, hanem kiemelt vagyon- és életvédelmi kérdés is.
Tűzpászta karbantartás
A szakmai válasz: Együttműködés a már betelepült lombos fafajokkal

A Vérteserdő Zrt. szakemberei a probléma megoldására nem a tarvágást választották, ami általában az idegenhonos állományok felújításának hagyományosan az első lépése. Ehelyett egy hosszú távú, finomhangolt módszert, az úgynevezett természetes szerkezetátalakítást alkalmazzák. Ez a szakmai szemlélet a természetet egyfajta iránymutatóként kezeli: az erdész segítő közreműködésével felgyorsítani az erdő öngyógyítási folyamatait és ezáltal egy stabilabb, hosszabb távon fenntartható erdőt létrehozni.

Ennek legizgalmasabb eleme a „játék a fénnyel”. A károsodással érintett területen az erdészek precízen, több év alatt távolítják el a beteg fenyőket, mindig a talajon már megbúvó őshonos facsemeték (kőris, juhar, cser, vadkörte) igényeihez igazodva. Pont annyi fényt engednek a talajra, amennyi a fiatal fák növekedésének beindulásához szükséges. A megmaradó fenyők eközben még „napernyőként” védik a zsenge újulatot a perzselő naptól. Ez a szakszerű beavatkozás a természet saját dinamikájára épít, és azt irányított mederbe tereli.

A pusztuló, biológiailag szegényes fenyves helyén egy életerős, vegyes, fiatal erdő bontakozik ki
A jövő erdeje már épül: Természetesség és biztonság

A módszer pedig működik. Alkalmazása már nemcsak lehetőség, hanem az erdők fenntartása érdekében felelőssége is az erdésznek. A pusztuló, biológiailag szegényes fenyves helyén ma már egy életerős, vegyes, fiatal erdő bontakozik ki. Ez az új erdő:

  • Sokkal ellenállóbb a klímaváltozás szélsőségeivel szemben.
  • Változatosabb élővilágnak ad otthont, a talajszinttől a lombkoronáig.
  • Jobban gazdálkodik a vízzel, szivacsként őrzi meg a talaj nedvességét.
  • És ami a legfontosabb: jelentősen csökkenti a tűz kockázatát.
Az elegyes, több fafajú állomány sokkal ellenállóbb a klímaváltozás szélsőségeivel szemben

Ez a folyamat pedig messze túlmutat a helyi jelentőségén. A szóban forgó erdőterületek sok helyütt az európai jelentőségű Natura 2000 hálózat részei is. Ez a hálózat az Unió egyik legfontosabb természetvédelmi eszköze, amelynek célja a különleges élőhelyek és fajok megőrzése. A szerkezetátalakítással az erdészek aktívan hozzájárulnak ezen célok eléréséhez. A tájidegen fenyvesek átalakítása őshonos, vegyes erdőkké növeli az ökoszisztéma természetességét, stabilabbá és értékesebbé teszi azt. Felmerül a kérdés, hogy az ilyen fenyvesek fenntarthatóak-e egyáltalán a jelenlegi klimatikus körülmények közt? Az átalakításnak ezzel az új módszerével, együttműködve a természettel az erdészek keresik a válaszokat, lehetőségeket.  Egy ilyen biodiverz erdő képesebb befogadni és fenntartani a védett, ritka rovar- és madárfajokat, így a beavatkozás közvetlenül szolgálja a Natura 2000 hálózat célkitűzéseit és Magyarország természetvédelmi vállalásait.

Az adatok terepi felvételezését követi a számítógépen történő elemzés, tervezés

A szakemberek a természet saját újrahasznosító programját is bevetik. A területen hagyott holtfa (az úgynevezett “fátyolszint”) lassan lebomlik, és értékes tápanyagokkal látja el a talajt, megteremtve a feltételeket a jövő generációja számára.

Ez a munka egy hosszú távú befektetés is vármegyénk természeti kincseinek és lakosainak biztonságába. Tökéletes példája annak, hogyan lehet a gazdálkodási, biztonsági és magas szintű természetvédelmi szempontokat összehangolva, a természettel együttműködve választ adni a 21. század kihívásaira, modellt teremtve, válaszokat keresve más, hasonló problémákkal küzdő régiók számára is.

Kárfelmérés terepen

1. Digitalizáció az erdőtűzmegelőzés jegyében

Az erdőtüzek elleni küzdelemben egyre nagyobb szerepet kapnak az okoseszközök. Hőkamerás drónok, szenzoros megfigyelőrendszerek, valamint a megfelelő algoritmusokkal működő kamerák már korai füst- és hőérzékeléssel figyelmeztetnek a bajra.

A Vérteserdő Zrt.-nél is folyamatban van egy Dahua hőkamerás tűzmonitoring kísérlet, amely valós idejű megfigyelést és korai riasztást tesz lehetővé az erdőterületeken.

De a legfontosabb eszköz ott van mindannyiunk zsebében: az okostelefon.

  • 📱 Mobilos alkalmazásokkal bejelenthetjük a tüzet GPS-koordinátával.
  • 🔔 Vannak tűzveszély-figyelmeztető appok is.
  • 🗺️ A pontos helymeghatározást térképes alkalmazások is segítik.

Az okoseszközök gyorsítják az észlelést és beavatkozást – de a felelős emberi magatartást semmi sem pótolja.

2: Mit tegyek – mit ne tegyek, ha tüzet észlelek az erdőben?

✅ Mit tegyek?

  • 📞 Hívj azonnal segélyhívót: 112 vagy 105
  • 🗺️ Mondd el pontosan, hol vagy és mit látsz (füst, láng, irány, méret)
  • 📍 Használj okostelefont a helymeghatározáshoz (pl. GPS-koordináta)
  • 🚶‍♂️ Maradj biztonságban, távolodj el a tűz irányából
  • 📷 Ha biztonságos, készíthetsz fotót, de ne az legyen az első!

❌ Mit ne tegyek?

  • ❌ Ne próbáld meg eloltani – a tűz kiszámíthatatlan
  • ❌ Ne késlekedj – minden perc számít!
  • ❌ Ne posztolj, ne fotózz előbb, mint hogy segítséget hívnál
  • ❌ Ne menj vissza elhagyott felszerelésért
  • ❌ Ne hagyd figyelmen kívül – lehet, hogy te vagy az egyetlen, aki észlelte

forrás: Vérteserdő Zrt.

Előző cikk

Veszprémi Géza Ösztöndíj 2025

Következő cikk

Erdőtűz volt Kecskemét közelében




(x) hirdetés
Kapcsolódó bejegyzések
Exit mobile version