FATÁJ-online szaklap: események, gazdasági jelenségek a faiparban, bútoriparban, asztalosságban, erdőgazdálkodásban és a kapcsolódó területeken.
Naptár

Közelgő események

Fenyőpusztulás és megújulás a visegrádi füvészkertben

Bertényi Miklós Füvészkert

A visegrádi Bertényi Miklós Füvészkertet erdészeti bemutatóterületként hozták létre az 1960-as években. Az eredetileg a területen élő gyertyán, akác és kocsánytalan tölgyállományok helyére luc, duglász, erdei és vörösfenyő állományokat telepítettek, majd a hetvenes években kezdték meg arborétummá történő alakítását, különleges virágokat, őszi lombszíneződést nyújtó fajokat is telepítve. Sajnos, a klímaváltozás negatív hatásai elérték a lucfenyőket, amelyek a tavalyelőtti aszály óta tömegesen pusztulnak.

Kolorádói jegenyefenyő csemete a Bertényi Miklós Füvészkertben

A szurdokvölggyel és erdei tisztásokkal tarkított füvészkert látogatói sétájuk során már korábban is tapasztalhatták, hogy helyenként lucfenyők kerültek kivágásra. A Pilisi Parkerdő kezelésében lévő kert szakemberei mindig nagy figyelmet fordítottak az egyes fák, különösen a fenyőfélék egészségi állapotának nyomon követésére, és a betegség jeleit mutató egyedeket a szomszédos fák védelme érdekében rövid időn belül eltávolították.  Sajnos az utóbbi időben a lucfenyők pusztulása jelentősen felgyorsult. A lucfenyők sekély, szétterülő gyökérzetük miatt nehezen viselik az utóbbi években tapasztalható forró, aszályos nyarakat, és a tartós hőhatás következtében természetes ellenálló képességük lecsökken. Ez a legyengült állapot utat nyit a károsítóknak, és a különféle rovarok és gombák hatására bekövetkezik a fa részleges vagy teljes pusztulása. Mára egyértelművé vált, hogy a klímaváltozás miatt a Bertényi Miklós Füvészkert lucfenyő-állománya nem megmenthető.

Olyan örökzöld fafajokat igyekeztünk választani a kieső lucfenyők helyére, amelyek ezen a termőhelyen már bizonyították, hogy bírják ezt a változó klímát. Ilyen faj a libanoni cédrus, a szerb lucfenyő, az atlaszcédrus, duglászfenyő, vagy a tiszafa. Mellettük több olyan dekoratív, a füvészkertbe illő lombos fajt is választottunk, amelyek szintén biztosan alkalmasak az egyre melegebb és szárazabb klimatikus viszonyok közötti fennmaradásra. Ilyen lombos faj például a japán diszcseresznye vagy a japán juhar.” – foglalta össze a pusztuló fenyvesek helyén a megújítási koncepciót Csontos Dömötör, a Pilisi Parkerdő Visegrádi Erdészetének vezetője.

A lucfenyő sajnos nem csak a visegrádi füvészkertben pusztul, a klímaváltozás országosan érinti ezeket az állományokat. Az erdészek a hegyvidékeken fafajcserés erdőátalakítások keretében hegyvidéki őshonos fajokkal pótolják a pusztuló lucfenyőket. Csontos Dömötör kiemelte, hogy a Pilisi Parkerdő számára a Bertényi Miklós Füvészkertben szerzett tapasztalatok rendkívül hasznosak például a Budapest erdőinek megóvására és fejlesztésére irányuló Városierdő-fejlesztési Program szempontjából, ugyanis a klímaváltozás negatív hatásai által szintén jócskán érintett fővárosi erdőkben is számos helyen szükséges pusztuló fenyőállományt más, az új környezeti viszonyokat jól bíró fajokkal pótolni.

A Csontos Dömötörrel a Bertényi Miklós Füvészkertben készített videóinterjú az alábbiakban tekinthető meg.

Forrás: Parkerdő Zrt.

Előző cikk

Dr. Csóka György a közönségdíj nyertese

Következő cikk

Prof. Dr. Csesznák Elemér 100 éves




(x) hirdetés
Kapcsolódó bejegyzések
Exit mobile version