A Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézetének kutatói a legnagyobb hazai gyapjaslepke gradáció (2003–2006) erdőkre gyakorolt hatását vizsgálták, földi és műholdas adatok kombinálásával.
Mit találtak a kutatók?
A fénycsapdás megfigyelések 2004-ben mutatták a lepke-populáció tetőzését (21 415 egyed), de a legsúlyosabb lombvesztést a műholdas NDVI és LAI indexek alapján 2005–2006-ban szenvedték el az erdők.
Az erdőkárok nagysága 2005-ben meghaladta a 212 000 hektárt.
Leginkább a tölgyesek (pl. csertölgy, kocsányos tölgy, kocsánytalan tölgy) és a bükkösök károsodtak, de a gyertyánosok és nyárasok is érintettek voltak.
A vizsgálatok bizonyították, hogy a műholdas távérzékelés megbízhatóan jelzi a lombvesztést, és jól kiegészíti a terepi megfigyeléseket.
A kutatás során a MODIS műholdképekből származó vegetációs indexeket (NDVI, Z NDVI és LAI) elemezték. Ezen indexek pontosan határozták meg a lombvesztés kiterjedését és súlyosságát, valamint kimutatták az időbeli és térbeli mintázatukat, amelyek összhangban voltak a terepi mérésekkel. A mutatók nemcsak a különböző mértékű lombvesztést, hanem a részleges regenerációt is kimutatták.
Az eredmények rámutatnak a műholdas adatok és a földi megfigyelések kombinálásának fontosságára, amely hozzájárulhat a korai előrejelző rendszerek fejlesztéséhez, és segíti a gyapjaslepke gradációk előrejelzését és kezelését. A gyapjaslepke tömegszaporodása mára visszaszorult (az Entomophaga maimaiga nevű gombának köszönhetően), de a leírt módszerek más inváziós fajok (pl. tölgy csipkéspoloska) monitorozásában is kulcsfontosságúak lehetnek.
Szerzők: Molnár Tamás, Móricz Norbert, Hirka Anikó, Csóka György, Kern Anikó
Finanszírozás: Kulturális és Innovációs Minisztérium (TKP2021-NKTA-43, TKP2021-NVA-29), NKFIH FK-146600, RRF-2.3.1-21-2022-00014 (Nemzeti Multidiszciplináris Klímaváltozás Laboratórium), EKÖP-2024-00007, valamint az Agrárminisztérium EGF/232/2024 programja.
forrás: SOE ERTI
