Az aszályok egyre nagyobb megpróbáltatások elé állítják erdeinket, így felvetődik a kérdés, hogy vajon melyik fafajaink bírják jobban a klímaváltozás kihívásait?
A SOE ERTI kutatócsoportja korábbi kutatásaik főszereplőjéhez, a csertölgyhöz (Quercus cerris), választottak még 4 őshonos elegyfafajt – mezei juhar (Acer campestre), virágos kőris (Fraxinus ornus), molyhos tölgy (Quercus pubescens) és ezüsthárs (Tilia tomentosa) –, hogy összehasonlítsák az aszállyal szembeni toleranciájukat.
A vizsgálatot öt helyszínen (Keszthelyi-hegység, Zselic, Külső-Somogy, Vértes és Gödöllői-dombság) végezték, úgy, hogy a területen található fafajokból évgyűrűmintákat vettek, majd az egyes aszályos évek növekedésre gyakorolt hatását az ún. Lloret-indexek segítségével értékelték (ellenállás, felépülés, rugalmasság).
A mezei juhar, a virágos kőris és az ezüsthárs radiális növekedése érzékenyebben reagált az aszályok miatt kialakuló vízhiányokra, de az ezüsthárs kivételével gyorsan regenerálódtak.
Ezzel szemben a két tölgyfajunk kiegyensúlyozott növekedést mutatott az elmúlt évtizedek során és különösen stabilnak bizonyultak a szárazabb periódusok alatt is.
Mindezek alapján a tölgyfajok valószínűleg továbbra is domináns szereplői lesznek a jövőbeni erdőállományoknak a még szárazabb klimatikus viszonyok mellett is, ill. a megfigyelt különbségek ellenére, a vizsgált elegyfafajok a jövőben is alkalmasak lehetnek az erdők diverzitásának növelésére.
Szerzők: Móricz Norbert, Mészáros Ilona, Kern Zoltán, Illés Gábor, Garamszegi Balázs, Eötvös Csaba Béla, Berki Imre, Németh Tamás Márton
Finanszírozás: NKFIH FK_22 „OTKA” (FK 142468), MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíj (BO/00291/22/4)
A teljes tanulmány itt érhető el: https://www.frontiersin.org/…/ffgc.2025.1625371/full
forrás: SOE ERTI
