Szavannaszerűvé kezd válni a magyar Alföld a mintegy féléves, aszályos, hőhullámokkal teli időszakban – mondja Jakab Gusztáv biológus, aki évente 2-300 km-t tesz meg gyalog a magyar pusztában, hogy figyelemmel kísérje annak változásait. Legtöbbször ezeket fotókon dokumentálja is. A Kék Bolygó Alapítvány legújabb podcastja.
Az ELTE Természettudományi Karának docense szerint nyáron a jószágok – zöld felület híján – már nem tudnak legelni, és a szöcskék, lepkék is eltűntek, helyettük legyek jelentek meg nagy számban. A szakember hozzáteszi, az Alföldet mindig is jellemezték a klimatikus változások, már a középkorban is, de ma már nagyon nagy mennyiségű víz hiányzik. Úgy véli, egy Békés megye nagyságú területet kellene – mozaikszerűen – elárasztani vízzel, hogy javuljon a helyzet. Felhívja a figyelmet az észszerű tájhasználatra is, ami azt jelenti, bizonyos növények termesztésétől el kell búcsúzni. Öröm, vagyis szépség az ürömben, hogy tavasszal azért megmutatja az arcát az élet: soha korábban nem volt akkora kamillavirágzás, mint manapság. Nyáron pedig nagyon sok pipacs jelenik meg az Alföldön.
forrás: Kék Bolygó
