Az Országos Erdészeti Egyesület idei Vándorgyűlésén még alapvető jogok biztosaként vett részt. Úgy gondolja, ahol a természeti környezetünk jövőjéről, az erdők fenntartható kezeléséről, valamint a természet és a társadalom kapcsolatáról esik szó, ott lehetőség adódik az érdemi párbeszédre az erdőgazdálkodásban érintett szakemberek, döntéshozók, tudományos és civil szereplők között. Kozma Ákos ma már alkotmánybíróként tekint vissza a Vándorgyűlésre, de meggyőződése változatlan maradt: az egészséges környezethez való jog érvényesülésében kulcsszerepet játszanak az erdők, illetve az erdőket kezelő erdészeti társaságok.
Az Alaptörvény külön is nevesíti az egészséges környezethez való jogot. Hogyan tudják ezt az erdők és az azokat kezelő állami erdészeti társaságok előmozdítani?
– Az egészséges környezethez való jog olyan alkotmányos érték, amely túlmutat a jogi szabályozáson: erkölcsi, közpolitikai és generációkon átívelő felelősség is. Az erdők ebben a rendszerben kiemelt jelentőséggel bírnak. Nemcsak természeti erőforrásként vannak jelen, hanem ökológiai szolgáltatásokat is nyújtanak, megkötik a szén-dioxidot, javítják a levegőminőséget, megőrzik a biológiai sokféleséget és hozzájárulnak a klímavédelemhez. Azt pedig erdészeti társaságoknál, különösen az állami erdészeteknél dolgozó szakemberek tudása, hosszú távú szemléletük és a közjóléti funkciók iránti elkötelezettségük teszi lehetővé, hogy az erdők valóban a társadalmi jólét és a jövő generációk biztonságának letéteményesei legyenek. Alkotmánybíróként is úgy gondolom, ott tudnak valóban érvényesülni az alapjogok, ahol a természeti értékek is kellő védelmet élveznek, és ahol értő kezek gondozzák a rájuk bízott közös természeti örökséget.
Hogyan látja, jó kezekben van hazánk zöld vagyona?
– Tapasztalataim alapján elmondhatom, hazánk zöld vagyonát, erdőit a legtöbb esetben körültekintő, fenntartható szemlélettel kezelik. A hazai erdőgazdálkodás sok szempontból jó gyakorlatokat mutat, főleg az állami erdészetek részéről. Örvendetes, hogy az erdők közjóléti és oktatási szerepe egyre hangsúlyosabbá válik. A nyári időszakban jó néhány állami erdészeti társaságot jártam végig azzal a céllal, hogy az elmúlt években megvalósított közjóléti beruházásaikat feltérképezhessem. A látottak pedig igencsak örvendetesek. Büszkén állíthatom, hogy Magyarországon az állami erdőket kezelő társaságok és az ezt a folyamatot felügyelő államtitkárság elkötelezett az erdők közjóléti funkcióinak kiszélesítése mellett. Gombaként nőnek ki a földből országszerte kilátók, tanösvények, bemutatóközpontok, erdei iskolák. Jó érzés ezt látni, őszinte köszönet érte. Ugyanakkor nem hunyhatunk szemet az előttünk álló kihívások felett. A klímaváltozás hatásai, a növekvő társadalmi és gazdasági igények, a területhasználat átalakulása, valamint az ökológiai egyensúly megbomlása olyan kihívások, amelyek komoly és összehangolt válaszokat kívánnak. Az Alkotmánybíróság tagjaként is fontosnak tartom, hogy a hosszú távú gondolkodás, a fenntarthatóság elve és az alapjogok érvényesülése egymást erősítő szempontokként jelenjenek meg a közpolitikai és jogalkotási döntésekben.
Korábbi kezdeményezésére gyermekotthonok újultak meg erdészeti társaságokkal együttműködésben. Miért tartja fontosnak ezt a területet?
– A gyermekek jogainak védelmével mindig is kiemelt figyelemmel foglalkoztam, hiszen a gyermekek, különösen az állami gondoskodásban élők jogai nem egy esetben láthatatlanul is sérülhetnek. Az ő esetükben az élhető, biztonságos, szeretetteljes környezet nem pusztán jó körülmény, hanem a lelki fejlődés, az emberi méltóság és a társadalmi integráció alapja. Az állami erdészetekkel és a Büntetésvégrehajtás Országos Parancsnokságával való együttműködés során megvalósult otthonfelújítások túlmutatnak a fizikai tér átalakításán. Ezek a programok szemléletet is formálnak: az élő természetközelsége, az erdő megtapasztalása, a növények gondozása, vagy akár egy kirándulás ereje alapvető élménnyé válhat a gyerekek számára. Ezért ezek a kezdeményezések számomra nemcsak eseti projektek voltak, hanem a gyermekek iránti felelősségvállalás és az alapjogi meg közelítés gyakorlati megnyilvánulásai. Alkotmánybíróként is vallom, a gyermekek érdekeinek védelme, a jövő generációk jogainak biztosítása, valamint a környezeti nevelés támogatása egyaránt alkotmányos érték, olyan alap, amelyre felelős társadalmat lehet építeni.
Mit tekint legfontosabb küldetésének alkotmánybírói szolgálata kezdetén?
– Alapvető jogok biztosaként végzett munkám során megtanultam, hogy az eljárások mögött mindig emberek, sorsok állnak. A jog nem pusztán absztrakció, hanem nagyon is valóságos élethelyzetekre adott válasz, az alapjogvédelmi munka soha nem válhat csupán technikai jellegű, jogértelmezési rutinná.
Kiemelten fontos a morális felelősség, a közbizalom, és a társadalmi szolidaritás szolgálata. Az Alkotmánybíróság tagjaként is az egyik legfontosabb feladatomnak azt tartom, hogy a munkám során mindig figyelembe vegyem a jog mögött álló emberi sorsokat és társadalmi viszonyokat. A természet védelme, a környezeti igazságosság, a gyermekek és a jövő generációk jogai, ezek számomra nem különálló ügyek, hanem egy közös alkotmányos világkép részei.
Az egészséges környezethez való jog és az emberi méltóság védelme nem lehetnek egymástól független elvek. Akkor tudjuk valóban érvényesíteni az alkotmányos jogokat, ha az ember és a természet közötti kapcsolatot nem kizárólagosan gazdasági vagy szabályozási kérdésként kezeljük, hanem erkölcsi és közösségi ügyként is. Az Alkotmánybíróság szerepe ebben az, hogy biztosítsa, a jogalkotás során ez az értékrend soha ne szoruljon háttérbe. Hiszem, hogy egy olyan országban, ahol egyszerre fontos a gyermekek mosolya, erdeink állapota és a levegő tisztasága, ott az alkotmányosság nem csupán formális keret, hanem élő valóság.
V. T., Fotók: Alapvető Jogok Biztosának Hivatala
forrás: A Mi Erdőnk / Ipoly Erdő Zrt.
