Idősebb Limp Tiborban máig él az erdész szakma iránti szenvedélye, úgy véli, anélkül nem is lehet ezt a hivatást végezni.
Szerencsés, mert családon belül is volt kiknek továbbadni mindazt, amit az erdő adott neki, Tibor és Gábor fiai ugyancsak nagy elhivatottsággal kezelik az állami erdőket.
A Lébényben született Limp Tibor iskola után alig várta, hogy a környékbeli erdőben kóboroljon, ismerte annak majd’ minden fáját. Az ott szerzett felejthetetlen élmények vezették pályaválasztáskor Sopronba, a Roth Gyula Erdészeti Technikumba, majd a Soproni Egyetem Erdőmérnök Karára is felvételt nyert, ahová akkoriban igen nehéz volt bekerülni. Friss diplomásként 1982-ben a Kisalföldi Erdőgazdaságnál kezdett dolgozni, eleinte szakirányító, majd műszaki vezető volt, 1993-tól kinevezték a Győri Erdészet igazgatójának, és 40 év szolgálat után innen, első munkahelyéről ment nyugdíjba.
Erdészetének egyik meghatározó területén, a Szigetközben irányításával kezdődött az egysíkú nemesnyár-gazdálkodás fokozatos átalakítása. A Duna eltereléséből fakadó ökológiai változásokat szem előtt tartva, az erdőfelújításokban egyre nagyobb szerepet kaptak az őshonos fafajok. Különösen szép eredményeket ért el az erdészet a kocsányostölgy-felújításokban.
Győr jelenleg legnépszerűbb és leglátogatottabb zöldövezetének kialakításában is meghatározó szerepet játszott Limp Tibor, 1998-ban az irányításával kezdte meg az erdőgazdaság a győri önkormányzattal közösen a város határában levő 260 hektáros Püspökerdő közjóléti fejlesztését.
„Megrázó látvány volt, amikor igazgatói kinevezésem előtt két hónappal a szlovákok elterelték a Duna vizét. Egyik napról a másikra összeszűkült a folyó, elapadt, sok helyen csak az iszapos medret lehetett látni, a talajvíz pedig lesüllyedt. Ez a változás megváltoztatta a termőhely adottságait. Ehhez kellett alakítanunk az erdőfelújítási munkálatokat” – ismertette pályája során a sok szakmai kihívás közül az egyik meghatározót. Igazgatásával a Győri Erdészet a legstabilabb eredményeket tudta felmutatni hosszú távon a Kisalföldi Erdőgazdaság erdészetei közül. Két területrészen vadászatirányítási feladatokat is ellátott, minőségjavítási válogató vadászattal kiváló adottságú vadállomány létrehozása volt a célja.
Legyen szó erdő- vagy vadgazdálkodásról, munkájában az erdő élővilágának a megőrzése, gazdagítása vezérelte. Az erdészetnél negyven év alatt bizonyított szakmai elhivatottsága, munka iránti alázata, az erdő és vad iránt érzett megrendíthetetlen tisztelete elismeréséül 2022-ben, az államalapítás ünnepén Magyar Arany Érdemkereszttel tüntették ki Limp Tibort.
„Nehéz szavakba önteni, amit az erdő adott nekem. Azt hiszem, mindent. Sosem csalódtam benne, és én is igyekeztem úgy cselekedni, hogy ez viszont se történhessen meg.
A fiaimnak is próbáltam átadni azokat az értékeket, amiket a természettől tanultam. Úgy látszik, sikerült, hiszen mindketten követtek a pályán, erdőmérnökök lettek, és állami erdészetnél találták meg számításaikat” – ölelte át fiait és feleségét, Ásványi Mária Annát.
És valóban, bár ifjabb Limp Tibor eleinte az orvosi pálya iránt érdeklődött, az erdő- és a vadászatszeretete miatt mégis az erdész szakmát választotta. Miután Sopronban elvégezte az erdőmérnöki kart, Gyarmatpusztán gyakornokoskodott 10 hónapig, majd a Pilisi Parkerdő Zrt. Bajnai Erdészetének erdőművelési műszaki vezetője lett. Közben 2008-ban Gödöllőn, a Szent István Egyetemen (ma MATE) talajtani szakmérnöki diplomát, később szakértői jogosultságot szerzett. Képesítésével talajvizsgálati laboratóriumot működtetett, különböző, erdőhöz és termőföldhöz köthető állami beruházásokon, tervezési munkákban dolgozott, valamint három éven keresztül az illegális migráció visszaszorításáért a déli országrészen húzódó kerítést kísérő manőverút kivitelezésében, tervezésében is tevékenykedett. 2019-től a Vérteserdő Zrt. Gerecsei Erdészeti Igazgatóságát vezeti, az erdőművelési, fahasználati, vadászati feladatok mellett főként közjóléti, illetve médiaprogramokkal segíti a lakosság és az oda kirándulni vágyók tájékoztatását.
Szabadidejében sportol, maratoni távon a terepfutás, valamint összeszokottnak mondható csapatával a Balaton évenkénti körbefutása is hozzátartozik fizikális, szellemi jóllétéhez.
„Az erdészek kulcsszerepet játszanak a rájuk bízott erdőállományok megőrzésében, bölcs hasznosításában. A természetvédelmi, közjóléti és gazdasági szempontok összehangolását hivatott szolgálni az a komplex szemlélet, melynek alapja a természetben zajló folyamatok megismerése és értelmezése, az erdőkezelési feladatok közép- és hosszú távú tervezése” – magyarázta az összefüggéseket a szakember, akinek két fia közül az egyik szintén érdeklődik az erdész hivatás iránt.
Limp Gábor és bátyja között mindössze másfél év a korkülönbség, így számos közös gyermekkori élményük van az édesapjukkal. „Gyerekként meglehetősen nehezemre esett, hogy csöndben kellett lenni meg egyhelyben maradni a vadászatok alkalmával, emiatt sok esetben megnehezítettem édesapám dolgát. Később aztán engem is megfertőzött a vadászat iránti szenvedélye” – mesélte a kezdeteket Limp Gábor, aki szintén Sopronban szerzett erdőmérnöki diplomát. Az első évben főként a vadgazdálkodásra fókuszált, mígnem egy Mecsekerdő Zrt.-nél töltött tanulmányút hatására az erdészeti szakma is a figyelme középpontjába került. 2009-ben a Pilisi Parkerdő Zrt.-nél töltötte gyakornoki idejét, jelenleg a Pilisszentkereszti Erdészetnél erdőgondnokként fahasználati, erdőművelési, közjóléti feladatokat lát el. Mint említette, bizonyos dolgokra nagyon rá tud fókuszálni, így történt ez egy Piliscsaba közelében lévő tölgyerdő-felújításnál is.
Az eljárás ugyan nem sikerült megfelelően, de levágás helyett sikerült lépésről lépésre helyrehoznia a felújítást új, korábban még általa ki nem próbált módszereknek, vagy kollégáktól kapott tanácsoknak köszönhetően.
Bár a két fiú meglehetősen különböző személyiség, egy valami közös bennük: a hazai erdő- és vadállomány gondozásához fűződő elhivatottság és szenvedély, amit egy életre szólóan kaptak édesapjuktól örökségül.
