A klímaváltozás hatásai nem jövőbeni elméletek, hanem a jelen tapasztalatai – különösen az Alföldön, ahol a csökkenő csapadékmennyiség, a süllyedő talajvíz és az erdők leromlása már most közvetlen ökológiai és gazdasági következményekkel jár. Ezek a kihívások adták a hátterét annak a szakmai workshopnak, amelyet „A homoki erdők és a víz” címmel rendezett meg a KEFAG Zrt. január 28-án Kecskeméten, a Juniperus Park Hotelben.
Több évtizede működő erdészeti jó gyakorlat
Puskás Lajos (címzetes egyetemi docens) előadásában egy több mint 30 éves vízpótlási projekt megvalósítását mutatta be, amely a Fekete-Körös mentén valósult meg. A gravitációs alapú vízellátó rendszer 38,8 km hosszú csatornahálózattal, 15,7 hektárnyi vízfelülettel és több mint 400 hektárnyi erdőterület érintésével jött létre. A projekt célja az ökológiai vízellátás biztosítása volt a kiszáradás által veszélyeztetett galériaerdők számára. Az eredmények önmagukért beszélnek: több mint 25 madárfaj megjelenése, élőhelyi diverzitás növekedése, valamint a tájpotenciál és az erdők ellenálló- képességének javulása.
Előadó: Puskás Lajos, okleveles erdőmérnök, címzetes egyetemi docens: „A Fekete-Körös menti erdők vízpótlása”
A szárazodás folyamata egyre gyorsul
Fazekas József (DALERD Zrt.) Csongrád-Csanád vármegye vízhiányos erdőállományairól adott átfogó képet. A bemutatott klímaadatok szerint a 2025-ös év extrém száraz volt, amely a termőhelyi feltételek drámai romlásához vezetett. A Derekegyház és Eperjes térségében megvalósított vízpótlási kísérletek során több tízezer köbméter víz kijuttatásával próbálták ellensúlyozni az aszályos állapotokat. Az előadás hangsúlyozta: felszíni vízpótlás nélkül a homoki és szikes talajokon álló erdők fennmaradása nem biztosítható, a rétegvíz-kitermelés pedig nem jelent hosszú távú megoldást.
Előadó: Fazekas József, a DALERD Zrt. termelési vezérigazgató-helyettese: „Ökológiai vízpótlási kísérletek Csongrád-Csanád vármegyében” című előadás
A „Vizet a tájba” program tapasztalatai
Csősz József (NEFAG Zrt.) a „Vizet a tájba” program keretében vizsgálta az erdők vízpótlási lehetőségeit a Tisza-völgy térségében. 28 potenciális helyszínből 16-ot választottak ki, és végül 5 esetben került sor megvalósításra. Ezek közül kiemelkednek a Karcag–Apavári, a Szolnoki Parkerdő és a Kunhegyesi projektek, ahol több száz hektár tölgyes és cseres erdők alkotta tömb kapott utánpótlást. Az előadás a gyakorlati akadályokra is felhívta a figyelmet: műtárgyak hiánya, csatornák egyirányúsága és a víz elvezetésének technikai korlátai. A fő üzenet: „a víz mindig akkor kell a legjobban, amikor a legkevesebb van belőle.”
Előadó: Csősz József, a NEFAG Zrt. erdőgazdálkodási vezetője: „A “Vizet a tájba” programmal kapcsolatos tapasztalatok a NEFAG Zrt. működési területén” című előadás
Erdősültség a történelmi és ökológiai mélyponton
Dr. Bárány Gábor (KEFAG Zrt.) előadásában történeti és ökológiai megközelítésből vizsgálta Bács-Kiskun vármegye erdősültségének alakulását. Mint elmondta, a Duna–Tisza közi hátság eredeti, természetes erdőtakarója 35–40% lehetett, ám ez a honfoglalás idejére 20–25%-ra csökkent. A 18. század végi első katonai felmérés történelmi mélypontként 1%-nál alacsonyabb zárt erdőborítottságot mutatott, ami a 20. század közepére, az 1950-es évekre, 6% körülire növekedett. Ettől kezdve indult meg a nagyobb ütemű újraerdősítés, amelynek eredményeként 2025-re elérte a 21%-ot. Az előadás kitért a jelenlegi klímareziliens gyakorlatokra is: a KEFAG többek között őshonos gyepfajok vetésével, mulcsozással, vízvisszatartó beavatkozásokkal és talajkondicionáló anyagokkal alkalmazkodik a kiszáradó termőhelyekhez.
Előadó: Dr. Bárány Gábor, a KEFAG Zrt. termelési vezérigazgató-helyettese: „Az erdőborítás alakulása és erdőgazdálkodás változó klimatikus viszonyok között Bács-Kiskun vármegyében” című előadás
