Az erdőkezeléssel kapcsolatos hamis állításokkal próbálják hitelteleníteni az ártéri erdő kezeléséért felelős állami társaságot. A Gemenc Zrt. igazgatósága visszautasítja a félrevezető kritikákat. Az erdőgazdaság kiemelte, a természetvédelmi szakemberekkel együttműködésben végzik munkájukat.
Élénk vita bontakozott ki az utóbbi időben az erdőgazdálkodásról és az állami erdészeti társaságok munkájáról. A Gemenc Zrt. hírportálunknak is eljuttatott sajtóközleményében kiemelte, a bírálat több esetben pontatlan és félrevezető állításokon alapul, azok nem felelnek meg a valóságnak.
A Gemenc Zrt. nem ért egyet a kritikákkal
Az Európa egyik legnagyobb ártéri erdejét kezelő állami társaság közleményében hangsúlyozza, az elmúlt évtizedekben szoros együttműködésben dolgoztak a természetvédelmi szakemberekkel, különösen a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósággal. Ennek eredményeként 1993 óta a 100 évnél idősebb erdők területe 75 hektárról 953 hektárra nőtt, azaz tizenháromszorosára bővült.
473 hektárnyi területen pedig teljesen felhagytak a fakitermeléssel. Az őshonos kőrises ártéri erdőkben egyre nagyobb arányban alkalmazzák az úgynevezett örökerdő-gazdálkodást, illetve a fokozatos felújítóvágást, amelyek célja a tarvágás kiváltása vagy csökkentése.
Valóban szükség van tarvágásra?
A véleménykülönbségekben a tarvágás az egyik legvitatottabb téma. Gálhidy László, a WWF Magyarország programvezetője úgy fogalmazott: „Nem szabadna tarvágást alkalmazni Gemencben sem.”
A Gemenc Zrt. szerint ez az állítás nagyon leegyszerűsítő, ugyanis nem a tarvágás az elsődleges cél, bizonyos helyzetekben azonban elkerülhetetlen a módszer alkalmazása. Példaként említik a kőris hajtáspusztulását okozó gombafertőzést – nemrég egy közel 3 hektáros fakitermelést is ez indokolta – , de olyan esetekben is szükséges a tarvágás, amikor az erdő természetes megújulása nem biztosított.
A Gemenc Zrt. kiemelte, minden fakitermelés természetvédelmi engedély mellett történik, az egyeztetések akár több éven át tartó tervezési folyamat részét képezik.
Nem mindig volt ilyen az erdő
A közleményben emlékeztetnek arra, hogy a mai gemenci erdők nagy része nem ősi, érintetlen állomány. A 19. századi folyamszabályozások előtt a terület csupán 30 százalékát borította erdő, ezek voltak az úgynevezett galériaerdők a medrek mentén.
1945-ig a Kalocsai Érsekség a puhafás erdőket 30-40 éves, míg a keményfásokat 50-60 éves korukban termelte ki, így nem is volt arra lehetőség, hogy idősebb erdőállományok létrejöjjenek. A mostani erdők javát az 1870-es évektől kezdődően mesterségesen telepítették például a lecsapolás utáni rétek, korábbi mezőgazdasági területek helyére.
Egyre több az őshonos faj
A Gemenc Zrt. kiemelte, fontos eredmény, hogy 2001 és 2026 között mintegy 1800 hektárral csökkent az idegenhonos, ültetvényszerű erdők (a nemesnyár, a nemesfűz, a fekete dió) területe.
Helyükön őshonos fajokból – kocsányos tölgyből, magyar kőrisből és hazai nyárból – álló erdőket hoztak létre. A társaság büszke az eredményekre, azokat irányadónak tekintik az erdőkezelés jelene és jövője szempontjából.
Az erdőlátogatási tilalommal kapcsolatban elmondták, a korlátozások a látogatók biztonságát, illetve a vadállomány nyugalmát garantálják, a tilalmat jellemzően a szaporodási és utódnevelési időszakokban rendelik el. A Gemenc Zrt. igazgatósága kiemelte, a korlátozások nem érintik a legnépszerűbb területeket és a túraútvonalakat, így a kirándulni vágyók többek között az Ökoturisztikai központot is felkereshetik ez idő alatt.
Forrás: A mi vármegyénk FB oldal
