Az Agrárminisztérium és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara hatodik alkalommal hirdette meg az „Év Szaktanácsadója” pályázatot, amelynek célja, hogy elismerje az agrárágazat fejlődését és a gazdálkodók érdekeit szolgáló kiemelkedő szaktanácsadói munkát.
A díjátadóra 2025. szeptember 18-án, az OMÉK ünnepélyes megnyitóján került sor, ahol Nagy István agrárminiszter, Jakab István, az Országgyűlés alelnöke és a NATaB elnöke, valamint Papp Zsolt, a NAK elnöke köszöntötte a díjazottakat.
Az ünnepségen négy kategóriában ismerték el a legkiválóbb szaktanácsadókat. Az Év Szaktanácsadója díjat Dr. Riczu Péter, Hajdú-Bihar vármegyei szaktanácsadó vehette át, aki a korszerű agrártechnológiák alkalmazásában nyújt kiemelkedő teljesítményt. A Szaktanácsadói Életműdíjat Paszternák Ferenc kapta, aki több évtizedes pályafutása során az egész életen át tartó tanulás és a regeneratív mezőgazdaság hiteles és elkötelezett képviselőjévé vált.
László Péter Somogy vármegyei szaktanácsadó Erdőgazdálkodási Szaktanácsadó különdíjban, míg Kaponyás Ilona az Agrárminisztérium különdíjában részesült.
Ez alkalommal László Pétert, a 2025. év Erdőgazdálkodási szaktanácsadója különdíjazottját kérdeztük a fenntartható erdőgazdálkodásról, a szakma iránti elhivatottságáról és a gyakorlatközpontú szemléletről.
Mit érzett, amikor megtudta, hogy jelölték a díjra és mi ösztönözte arra, hogy elfogadja a jelölést?
László Péter: Meglepetésként ért a jelölés, nem gondoltam arra, hogy engem is érdemesnek és alkalmasnak tartanak a pályázaton való részvételre. Természetesen örültem a felkérésnek, a jelölésnek és megtiszteltetés volt számomra a pályázaton való megmérettetés lehetősége, melyet az irányomba tett bizalom miatt sem szerettem volna visszautasítani, így elfogadtam a jelölést.
Mit jelent az Ön számára a 2025. Év Erdőgazdálkodási Szaktanácsadója különdíj?
László Péter: Az eddigi munkám, szakmai tevékenységem, emberi hozzáállásom visszaigazolásának egy fontos mérföldkövének tekintem, mely azonban felelősséggel is jár és további munkára ösztönöz.
Mi inspirálta arra, hogy szaktanácsadó legyen? Hogyan kezdődött a pályája?
László Péter: Okleveles erdőmérnök, később erdészeti növényvédelmi szakmérnök végzettségem megszerzését követően az erdőgazdálkodás területén kezdtem el dolgozni, mely munkámat a mai napig élvezettel és odaadással végzem, annak sokszínűsége, változatossága és természet közelisége miatt. A szaktanácsadói feladatok, munkák már egy bizonyos tapasztalatot, tudást feltételeznek, melynek megszerzése jó pár évbe telt. Jelenlegi munkahelyem, a Mocz és Társa Magánerdészet Kft. a kezdetektől fogva komoly hangsúlyt fektetett a környék, a térség erdőgazdálkodóival való kapcsolattartásra, az ő munkájuk segítésére, akár terepi, gyakorlati oldalról, akár a jogszabályok, hatósági eljárások, pályázatok értelmezésében, megírásában, sikeres kezelésében. Így számomra is összekötődik a gyakorlati, gazdálkodói feladatvégzés és a szaktanácsadói feladatok.
Mit szeret a legjobban a tanácsadói munkában? Mi az, amiért megéri szaktanácsadónak lenni?
László Péter: Szaktanácsadói munkám során rengeteg emberrel, gazdálkodóval ismerkedhettem meg, az ő igényeik, kérdéseik változatos szakmai munkát biztosítanak, illetve folyamatos fejlődésre, „tudáséhségre” ösztönöznek.
Szaktanácsadóként mit értékel a legnagyobb sikerének?
László Péter: Erdőgazdálkodás területén dolgozó szaktanácsadóként az erdőművelés, erdősítések, növénytelepítések területén végzett munkám során több mint ezer hektár új erdő tervezésében, több millió csemete előállításában, majd ültetésében, és természetesen ezek adminisztrációjában, esetleges pályázati lebonyolításában volt szerencsém részt venni, közreműködni, szakirányítani. Ezek az erdők, ültetvények, fásítások, arborétumok, agrár-erdészeti rendszerek mind hozzájárultak a térség, az ország erdősültségének, fával borítottságának növekedéséhez, ezáltal egy élhetőbb, tisztább, zöldebb és egészségesebb környezet kialakításához.
Sajnos ez a sok millió csemete, mely nemcsak itt, hanem az egész ország területén a földbe kerül, nem kap akkora figyelmet, megbecsülést, mint esetleg pár városi fa kivágása, pótlása, de azt gondolom, hogy a ma elültetett tölgy csemetének óriási értéke – eszmei és gazdasági egyaránt – lesz az utánunk jövő generációk számára.
Másik fontos, nem kimondottan konkrét sikernek viszont azt tartom, hogy ha sikerül a hozzám forduló gazdálkodókkal korrekt szakmai és akár baráti kapcsolatot kialakítani, akik remélem úgy ismernek és ismertek meg eddig is, mint akihez érdemes szakmai tanácsért és akár pár emberi szóért fordulni.
Ön szerint melyek azok a szaktanácsadói képességek és erények, amelyektől sikeres lehet egy agrárszaktanácsadó?
László Péter: Mindenképpen a szakmáját szerető, tisztelő és gyakorló ember tud hiteles lenni, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy megkeressék és a véleményét, segítségét kérjék. A technikai háttér az infrastruktúra is szükséges, de tapasztalatom szerint nem az elsődleges szempont.
Pályafutása során hogyan változtak a gazdálkodói igények és ezekre szaktanácsadóként milyen megoldásokat talált?
László Péter: A felmerülő kérdések, problémák általában a gazdálkodók tapasztalatától is függnek. Legtöbb esetben információátadás történik, melyhez tőlünk a jogszabályok, rendeletek, pályázatok figyelése, megjelenésük, változásuk nyomon követése, illetve az adminisztratív munkák elvégzését igénylik. Kezdő, gyakorlatlanabb erdőgazdálkodók esetében többször kerülnek szóba gyakorlati megoldások, technológia választások, melyeket, ha lehet, szívesen tekintenek meg a terepen, erdei körülmények között is. Ezek a „tanulmányi kirándulások” természetesen alkalom adtán mindenkinek szolgálhatnak érdekességekkel, újdonságokkal, melyeket aztán be tud építeni a munkájába.
Véleménye szerint milyen a jó szaktanácsadó–gazdálkodó kapcsolat; mitől lesz ez valódi partnerség, nem kizárólag szolgáltatásnyújtás?
László Péter: Úgy érzem, hogy a legtöbb gazdálkodóval nem kizárólag szakmai, hanem emberi is a kapcsolatom. Tudunk közösen gondolkodni, véleményt cserélni, információt megosztani, többször akár vitázni is. De a végén mindig barátsággal, kézfogással köszönünk el!
Mi jelenti ma a legnagyobb kihívást a szaktanácsadói munkájában és hogyan kezeli ezeket a helyzeteket?
László Péter: Sajnos az erdőgazdálkodás területén is komoly kihívások várják az itt dolgozókat. A klímaváltozás jelen van, a „bőrünkön érezzük”, sok szakmai kérdés merül fel, melyekre nem egyszerű jó és mindenkire, minden területre érvényes választ adni. A mi munkánk sokszor évek, évtizedek múlva hozza meg az eredményét, vagy éppen a negatív következményét, és itt az erdészeti szaktanácsadónak sok tényezőt mérlegelve, kicsit a jövőbe látóan gondolkodva kell iránymutatást adniuk, mely nem könnyű feladat. De mégis segítséget és tanácsot kell adnunk a hozzánk fordulóknak, hiszen tőlünk várják azt a szakmai tudással megalapozott véleményt, mely segíti őket döntésük meghozatalában.
Hogyan látja a szaktanácsadás jövőjét?
László Péter: A gyakorlati oldalról munkám során rengeteg kérdést, megkeresést kapok, sokszor fordulnak hozzám tanácsért, melyekre kellő tapasztalat, felkészültség nélkül nehéz választ adni, különösen jó választ. Tanulni, fejlődni, inspirálódni kell. Az adminisztratív munka sem lett és véleményem szerint nem is lesz kevesebb, melyhez a szaktanácsadóknak meg kell lennie a kellő tapasztalatának (gyakorlat, képzések, továbbképzések) és technikai hátterének, hogy továbbra is segíthessenek a hozzájuk fordulóknak.
Ha egy fiatal ma azon gondolkodik, hogy agrárszaktanácsadó legyen, Ön szerint mi az, amiért érdemes belevágnia?
László Péter: Aki szereti a szakmai feladatokat, kihívásokat, valamint kellő alázattal fordul a szakmája és az őt megkereső gazdálkodók irányába és szívesen fejleszti tudását, képességeit, azt bíztatom a szaktanácsadói tevékenységre, mert a siker tulajdonképpen közös, ami egyben további munkára is ösztönöz.
Ezúton is gratulálunk a díjhoz és további eredményes tanácsadói munkát kívánunk!
forrás: NAK / Szaktanácsadási csoport
