Egy régi mondás szerint a változás magát az életet szolgálja. Nemcsak az erdő, mint természeti érték alakul át napról napra, évszakról évszakra, hanem az a szemlélet is, ahogyan mi, erdészek az erdőhöz viszonyulunk és azt kezeljük. Az erdő nem statikus állapot, hanem hosszú életű, összetett életközösség, amelynek formálása generációkon átívelő felelősséget jelent.
Ma olyan erdővagyont gondozunk, amelyet elődeink – sokszor évtizedekkel korábban – a saját koruk szakmai tudása és társadalmi elvárásai szerint alakítottak ki. Ahogyan ők válaszoltak saját koruk kihívásaira, úgy tesszük ezt mi is. Szakmai tudásunk, szemléletünk és mindenekelőtt a megváltozott társadalmi igények mentén végezzük munkánkat. Száz évvel ezelőtt az ország újjáépítése volt az elsődleges feladat, mára azonban egyre inkább előtérbe kerül a környezetminőség, a rekreáció, valamint az egészséges, élhető természeti környezet iránti igény. A kérdés számunkra az, miként tudnak mindezekre a kihívásokra felelősen reagálni az erdővel, természettel foglalkozó szakmák, köztük az erdész szakma.
Fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy az erdő nem hasonlítható egy mezőgazdasági kultúrához. Az erdő egyszerre biztosít élőhelyet, munkát, megújuló nyersanyagot, megújítható és CO2 semleges energiaforrást, tiszta levegőt, vizet és pihenési lehetőséget. Ezeknek a sokrétű elvárásoknak az összehangolása komoly szakmai kihívás, amely folyamatos tanulást, alkalmazkodást és megújulást igényel.
Erdővagyon és tervezés számokban
Magyarországon jelenleg több mint 2 millió hektár erdő található, ebből társaságunk, az EGERERDŐ Zrt. mintegy 72 ezer hektárnyi területet kezel. Munkánkat az erdészeti hatóság által jóváhagyott, tíz évre szóló erdőtervek határozzák meg, amelyek részletesen szabályozzák az erdőfelújítást, az erdőkezelést és a fakitermelést. Természetvédelmi és Natura 2000 területeken ezek a tervek kizárólag a természetvédelmi hatóság és a terület természetvédelmi kezelését végző Nemzeti Park Igazgatóság egyetértésével készülnek.
A fenntartható gazdálkodás eredményei egyértelműen mérhetők. Az általunk kezelt erdők élőfakészlete folyamatosan növekszik. Kiragadva a legutóbbi 11 évet, ebben az időszakban 16,5 millió köbméterről közel 19 millió köbméterre emelkedett. A körzeti erdőtervekben rögzített fakitermelési lehetőségeknek csupán, mintegy 70 százalékát használjuk ki, biztosítva ezzel az erdővagyon hosszútávú növekedését.
Erdőhasználat – összképben gondolkodva
A gazdasági fenntarthatóság azonban elképzelhetetlen ökológiai fenntarthatóságra való törekvés ill. tervezés nélkül, hiszen ez képes felkészíteni erdei életközösségeinket a klímaváltozás egyre szélsőségesebb időjárási eseményeire, biztosítani az alkalmazkodás lehetőségét. Erdeinkben egyszerre vannak jelen fiatal, középkorú és idős állományok, amelyek mindegyike fontos szerepet tölt be. Erdészeti beavatkozásainkat hosszú távú tervezés mentén, mozaikos elrendezésben végezzük. Ez magában foglalja a fiatal erdők telepítését, felújítását és ápolását, valamint a szükséges fakitermeléseket is. Célunk az, hogy az erdő ma és a jövőben is fennmaradjon és értéket teremtsen a társadalom számára, mindinkább előtérbe kerüljenek nem anyagi jellegű szolgáltatásai a fatermékek mellett.
Az I. és II. világháború után, az ország újjáépítésének időszakában – az ország iparának és lakosságának fával való ellátásához – gyakran teljes hegyoldalak fakitermelésére volt szükség. Napjainkban ezzel szemben már elsősorban kisebb kiterjedésű, az erdők természetes működésére jobban építő, ahhoz illeszkedő, mozaikos erdőhasználat valósul meg. A jelen védett erdei, beleértve a nemzeti parkokat és tájvédelmi körzeteket is, ilyen, korábban intenzíven kezelt erdőkben kerültek kijelölésre, nem pedig ökológiai egyensúlyi állapotban lévő őserdőkben.
2020 óta közel 50 hektárnyi új erdőt telepítettünk. Bár ez a szám elsőre csekélynek tűnhet, fontos kiemelni, hogy a kezelésünkben álló területek szinte teljes egészében már erdők. Ugyanezen időszak alatt több mint 2,8 millió csemetét ültettünk el, valamint mintegy 400 mázsa makkot vetettünk el. A természetes felújulás – az erdőknek az anyafák terméséből felnövő csemetéire alapozott felújítása – a fakitermeléssel érintett területek közel 90 százalékán játszik meghatározó szerepet. A természetes és mesterséges felújítással garantáljuk a kitermelt állományok helyén az erdők megújulását.
Fafajokra szabott szemlélet
A bükkösökben az idős erdők felújítását hosszú időtávra, 30–80 évre elnyújtva végezzük, az idős erdőállományok egy részének érintetlenül hagyása mellett, míg a fiatal erdők differenciálódását is segítjük beavatkozásainkkal. Az árnytűrő bükkök fiatal egyedei az idősebb állomány árnyékolása mellett is életképesek, így vegyes korösszetételű, ellenállóbb erdők alakulnak ki. A tölgyes és cseres állományok esetében a fényigényes fafajok sajátosságai miatt eltérő módszerekre van szükség, ugyanakkor itt is a kisebb léptékű, egyre kisebb vágásterületeket eredményező, az idős állományrészek egy részét visszahagyó, kíméletes beavatkozásokra törekszünk.
A klímaváltozás egyik legnagyobb vesztesei a lucfenyő állományok. Az egyre gyakoribb légköri aszályok és a nyári hőségnapok mennyiségi növekedésének hatására ezen idegenhonos monokultúrák egészségi állapota gyorsan leromlik. Az elmúlt öt évben ezért közel 300 hektárnyi fenyvest váltottunk fel őshonos, termőhelynek megfelelő lombos, klímaállóbb fafajokkal.
Holtfa, víz és élővilág
A holtfa szerepe az elmúlt évtizedekben jelentősen felértékelődött. Míg korábban erdőhigiéniai okokból eltávolították, ma a fahasználatok után jelentős mennyiségű álló és fekvő holtfát hagyunk vissza az erdőterületeken. Az erdei életközösségek szerves részét képező holtfa élőhelyet biztosít gombáknak, rovaroknak, madaraknak, kétéltűeknek és kisemlősöknek, emellett fontos szerepet játszik a tápanyagok körforgásában.
A klímaváltozás időszakában kiemelt feladatunk a víz helyben tartása is. Ennek érdekében kis vizes élőhelyek rekonstrukcióját végezzük, hódgát analógokat létesítünk, valamint a lejtős terepeken szintvonalban elhelyezett fekvő holtfákat, rőzsefonatokat alkalmazunk, amelyek felszíni érdességet okozva, néhány év után szivacsként viselkedve lassítják a víz lefolyását, segítik a talajba való beszivárgást és javítják a talaj vízháztartását.
A jelenleg fiatal és középkorú (40-80 éves korosztályú) erdőállományokban, a természetes élőhelyek hiányának átmeneti kezelését szolgálják madárvédelmi intézkedéseink is. Az idős, odvas fák pótlására 2020 óta átlagosan évente 60 db mesterséges madárodút helyeztünk ki hiánypótló jelleggel. Ezek alkalmazása nem végcél! A fő célunk az, hogy 30–40 éven belül a természetközelibb erdőkezelés eredményeként az erdőkép olyan mértékben javuljon, hogy a természetes odúk ismét elegendő számban álljanak rendelkezésre. A mesterséges madárlakások több mint 80%-ában évről évre regisztrálunk sikeres fészkelést. Az Erdészeti Tudományos Intézet adatai szerint az odútelepek környezetében javult a makk csírázóképessége és növekedett a termett makk minősége is, ami hosszú távon az erdők természetes megújulását támogatja.
Visszajelzések a természetből
Erdőink állapotának javulását jól jelzik az élővilág változásai. A fehérhátú fakopáncs (Dendrocopos leucotos) szaporodóképes állományban van jelen a kezelésünkben álló területeken, ami kifejezetten jó indikátora a természetesség növekedésének. A hazánkban őshonosnak számító, erdeinkben folyamatosan jelenlévő vadmacska (Felis silvestris) állományai mellett az elmúlt évtizedekben a fokozottan védett európai szürke farkas (Canis lupus lupus) is erdeink rendszeres lakója, és a barna medve (Ursus arctos) gyakori megjelenését is megfigyeltük, olyan fajokét, amelyek évtizedekkel ezelőtt még nem voltak jellemzőek térségünkben.
Az erdőkezelés nem gyors eredményekről szól. Mint ahogy az erdők növekedése és alkalmazkodása is, a valódi változások lassan, sokszor észrevétlenül bontakoznak ki. Célunk olyan erdők létrehozása, kialakítása, gondozása és fenntartása, amelyek természetközelibbek, ellenállóbbak, és a klímavédelem szempontjából is meghatározó szerepet töltenek be. Ez a halk változás biztosítja, hogy az erdők a jövő generációi számára is megmaradjanak, élő, értékteremtő közösségként.
forrás: EGERERDŐ Zrt.
