2026. március 27-én került megrendezésre a IV. Erdőgazdálkodók és Erdőtulajdonosok Konferenciája Csíkszeredán, az Erőss Zsolt Arénában. Az idei esemény központi témája az erdőgazdálkodás stratégiai szerepének újragondolása volt, különös tekintettel a klímaváltozásra, az európai szabályozási környezet alakulására, valamint a gyorsan változó piaci viszonyokra A konferencia iránti jelentős érdeklődést jól jelzi, hogy több mint 550 résztvevő volt jelen, köztük erdőtulajdonosok, erdőgazdálkodók, erdész szakemberek és állami szereplők. A rendezvényen Dombóvári Dénes, a MEGOSZ elnöke is részt vett.
A konferencia három panelbeszélgetés keretében, előadásokkal egybekötve tárgyalta az ágazat aktuális kérdéseit.
I. panel – Az erdő, mint stratégiai erőforrás a klímaváltozás korában
Az első szekcióban rangos szakmai és politikai szereplők vettek részt. A panel tagjai között volt Tánczos Barna szenátor, Románia miniszterelnök-helyettese, Prof. Dr. Nicolescu Valeriu-Norocel, a Brassói Transilvania Egyetem Erdészeti és Fakitermelési Karának képviseletében, Dr. Melles Előd, a Székelyföldi Erdőtulajdonosok és Erdőgazdálkodók Szövetségének ügyvezető elnöke, valamint Dr. Ciprian-Dumitru Muscă, a Romániai Fafeldolgozók Egyesületének (ASFOR) elnöke és Molnár Gábor mérnök. A panel munkájában részt vett továbbá Gabriel-Simion Oltean, a Környezetvédelmi, Vízügyi és Erdészeti Minisztérium miniszteri kabinetjének tanácsosa, valamint Dombóvári Dénes, a MEGOSZ elnöke is. A beszélgetést Elekes Mózes moderálta.
A két előadó (Prof. Dr. Nicolescu Valeriu-Norocel és Molnár Gábor) nemzetközi összehasonlítás keretében elemezték az EU-tagállamok és Románia erdészeti adatai, kiemelve, hogy a védett területek nagysága tekintetében Romániát csak Málta előzi meg, ahol 100% a védett erdő (hozzá kell tenni, hogy a szigetország földterületének csak kb 1-1,5 %-át borítja erdő). Románia a második a dobogón 58%-kal.
Az előadások részletesen bemutatták Románia erdőgazdálkodással kapcsolatos adatait, beleértve a területi mutatókat, fatömeget, növedéket, valamint a klimatikus zónák hatását a fafajok jelenlegi és 2100-ig várható elterjedésére. Hangsúlyozták, hogy az EU-s jogszabályok és az NGO-k jelentős nyomást gyakorolnak az erdőgazdálkodásra.
A pulpituson elhangzott hozzászólások „erőssége” jól tükrözte a felszólalók politikai súlyát: a miniszterelnök-helyettes és az állami szereplők kormánypárti politikusként ismerték el a nehézségeket.
Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes hangsúlyozta, hogy az erdők nem csupán gazdasági erőforrások, hanem a korábbi generációktól örökölt értékek, amelyek kezelése egyszerre igényel tudományos megalapozottságot és felelős szemléletet. Kiemelte, hogy az erdőgazdálkodás stratégiai szerepének újragondolása különösen aktuális a klímaváltozás, az európai szabályozási környezet átalakulása és a gyorsan változó piaci viszonyok közepette. Kitért az Országos Erdészeti Hivatal (Romsilva) átalakításának kérdésére is, amelyet az ágazat egyik legfontosabb aktuális kihívásának nevezett. Hangsúlyozta, hogy a reformnak „alulról felfelé” kell megvalósulnia, ellenkező esetben fennáll a veszélye annak, hogy a társadalmi nyomás olyan változásokat kényszerít ki, amelyek nem minden esetben veszik figyelembe a szakmai szempontokat.
A korábbi környezetvédelmi miniszter arra is rámutatott, hogy az erdészeti ágazat jövője szempontjából kulcsfontosságú a hatékonyság növelése és az együttműködés erősítése. Célként fogalmazta meg, hogy mind az állami, mind a magán erdőgazdálkodás európai szintű mintává váljon, és a romániai erdészeti szektor meghatározó szereplőként jelenjen meg az európai fapiacon.
Kiemelte továbbá az oktatás és a szemléletformálás jelentőségét, hangsúlyozva, hogy az erdész szakemberek aktív szerepvállalása elengedhetetlen a fiatal generációk megszólításában. Véleménye szerint fontos lenne, hogy az iskolai programokban (például a Zöld hét keretében) nagyobb hangsúlyt kapjon az erdész szakma bemutatása.
Az ágazatnak választani kell aközött, hogy csak reagál a változásokra, vagy maga válik a változások mozgatórugójává – véleménye szerint az utóbbi utat kell követni.
A panelbeszélgetés során Dombóvári Dénes, a MEGOSZ elnöke is kérdéseket kapott, amelyekre válaszul részletes helyzetértékelést adott a magyarországi erdőgazdálkodás aktuális kihívásairól. Rámutatott, hogy a választási időszakokban az NGO-k fokozott aktivitást fejtenek ki az online térben, amelynek hatására a civil közvélemény egyre kritikusabb az erdészekkel és erdőgazdálkodókkal szemben, különösen az állami szektor irányába.
Hozzászólásában összehasonlította a Nyugat-Európában jellemző hatóság–magánerdészet kapcsolatot a hazai gyakorlattal: míg nyugaton a hatóság egyenrangú partnerként kezeli a tulajdonos-gazdálkodót, és vele szerződéses alapon működik együtt, addig Magyarországon továbbra is inkább alá-fölérendeltségi viszony érvényesül. Kiemelte, hogy a jelenlegi problémák kezelése elsősorban jogszabályi eszközökkel lehetséges, és már középtávon sem tartható fenn az az elvárás, hogy a magán erdőgazdálkodókra ugyanazok a kötelezettségek vonatkozzanak, mint az állami szereplőkre.
A társadalom előbb-utóbb ki fogja kényszeríteni a védett állami területeken való gazdálkodás gyökeres átalakítását, valamint ezen területek növelését. Ez egy egyértelműen kirajzolódó európai trend, amelynek érvényesítése során különösen a kelet-európai országokra nehezedik fokozott nyomás, mivel ezekben az országokban a szabályozási és intézményi környezet ezt könnyebben lehetővé teszi. Ezt a folyamatot tovább erősítik az előbb említett tényezők: a hatósági rendszerben jelen lévő alá-fölérendeltségi viszony, valamint az NGO-k közösségi médiában megjelenő, jelentős forrásokkal támogatott aktivitása. Álláspontja szerint a helyzet kezelését egyrészt a jelenlegi erdőtörvény célzott, kifejezetten a magán erdőgazdálkodást érintő könnyítésekkel történő módosításával lehetne megvalósítani, vagy esetleg egy önálló, kizárólag a magánerdőkre vonatkozó jogszabály megalkotásával. A felvetés a hallgatóság körében jelentős támogatásra talált, ugyanakkor a panel résztvevői igyekeztek azt a romániai viszonyokhoz igazítani, ami nem minden esetben találkozott a közönség egyetértésével.
Komoly feszültségek érzékelhetők a romániai erdőtulajdonosok és gazdálkodók körében a tervekhez kötött, kikényszerített védetté nyilvánítások miatt. Elhangzott, hogy bizonyos esetekben a hatósági jóváhagyás feltétele, hogy a tulajdonos nyilatkozzon erdeje védett kategóriába sorolásáról.
A közönségből egy erdőtulajdonos arra hívta fel a figyelmet, hogy saját erdőterületén nem végezhet szabadon fakitermelést, és a kötelező közreműködők, valamint az adminisztratív terhek miatt drágábban jut tűzifához, mint ha azt a piacon vásárolná meg.
A panel lezárását követően a kávészünetben is élénk szakmai párbeszéd folyt a felvetett kérdésekről.
II. panel – Jog, tulajdon és felelősség az erdőgazdálkodásban
A második panelbeszélgetés az erdőtulajdonlás és a felelős gazdálkodás kérdéseit járta körül európai és nemzeti összefüggésekben. A résztvevők között szerepelt Prof. Dr. Liviu Nichiforel, a suceavai Ștefan cel Mare Egyetem képviseletében, aki az erdők tulajdonjogát vizsgálta európai kontextusban és a nemzeti kihívások tükrében. A gyakorlati tapasztalatokat Porzsolt Levente, a Székelyföldi Erdőtulajdonosok és Erdőgazdálkodók Szövetségének elnöke, valamint Zoltán Kosy és Alexandru Nițulescu, a Tornator S.R.L. képviselői ismertették, akik a romániai magánerdők felelős kezelésének kihívásait és eredményeit mutatták be egy esettanulmányon keresztül. A panel munkájában részt vett továbbá Gabriel-Simion Oltean, a Környezetvédelmi, Vízügyi és Erdészeti Minisztérium miniszteri kabinetjének tanácsosa. A beszélgetést Dr. Melles Előd moderálta.
A meghívott előadók részletes adatokat mutattak be az EU és a régió országainak tulajdonviszonyairól, ugyanakkor Magyarország adatai nem kerültek bemutatásra.
Külön kiemelendő Zoltán Kosy, a Tornator S.R.L. képviselőjének előadása. A Tornator finn befektetési társaság, amely Finnországban mintegy 720 000 hektáron, Romániában jelenleg 7 200 hektáron gazdálkodik. Előadásában kitért az erdőtulajdon-szerzés nehézségeire, különösen az állami elővásárlási jog okozta akadályokra. Részletesen ismertette a gazdálkodási adataikat, kiemelve az egyik legfontosabb mutatót: az erdei úthálózat sűrűségét (út/ha). Hangsúlyozta, hogy az úthálózat kiépítettsége és minősége kulcsfontosságú a hatékony és a változó klimatikus viszonyokhoz alkalmazkodó erdőgazdálkodásban. Bemutatta a hektáronkénti bevételi és eredmény-adatokat is. Ezek alapján a román állami erdőgazdaságok eredményessége nem érte el a Tornator romániai működésének 50%-át.
Az ebédszünet után került sor a konferencia záró témájára.
III. panel – Az erdő és a fa gazdasági értéklánca Európában
A harmadik szekció az erdő és a fa teljes gazdasági értékláncát vizsgálta európai összefüggésben, különös tekintettel a piaci folyamatokra, a szabályozási környezetre és a versenyképességi kihívásokra. A panelben Prof. Dr. Nicolescu Valeriu-Norocel, a Brassói Transilvania Egyetemtől, valamint Prof. Dr. Popa Bogdan ismertették a faanyag hasznosításának lehetséges irányait és a romániai ágazat előtt álló stratégiai lehetőségeket. Dr. Ciprian-Dumitru Muscă, a Romániai Fafeldolgozók Egyesületének (ASFOR) elnöke előadásában a román erdészeti ágazat helyzetét elemezte a szabályozási kihívások és a lucfenyőválság tükrében. Nemzetközi kitekintést adott Patrizio Antonicoli, az European Timber Industries Confederation (ETIC) főtitkára, aki az európai intézmények és az erdőipar közötti együttműködés lehetőségeit mutatta be a megfelelő szabályozási keretek kialakítása érdekében. A panel munkájában részt vett továbbá Gabriel-Simion Oltean, a Környezetvédelmi, Vízügyi és Erdészeti Minisztérium miniszteri kabinetjének tanácsosa. A moderátori szerepet Porzsolt Levente látta el.
Az előadások rámutattak, hogy jelentős feldolgozóipari potenciál rejlik Romániában és a térség országaiban (Lengyelország, Ukrajna, Horvátország, Szlovénia, Ausztria, Németország, Franciaország, Lettország, Litvánia). A feldolgozó kapacitások megoszlása kiterjed a pelletgyártásra, cellulóziparra és az építőipari faanyag-előállításra. Kiemelték az Ukrajnából a konstancai kikötőbe vezető szállítási útvonalak, valamint további észak–dél irányú folyosók fejlesztésének jelentőségét a román faipar szempontjából.
Külön hangsúlyt kapott a mobilház- és könnyűszerkezetes építési kapacitások fejlesztése. Az előadók becslése szerint az orosz–ukrán háborút követően Ukrajnában mintegy 110 millió m² lakóterület iránt jelentkezhet igény, amelynek kielégítésében a faalapú építési technológiák kulcsszerepet játszhatnak.
Elhangzott továbbá, hogy Romániában jelenleg nincs cellulózgyártás, és az ágazat számos területen fejlesztésre szorul annak érdekében, hogy a rendelkezésre álló faanyag ne alacsony feldolgozottságú termékként hagyja el az országot, hanem magas hozzáadott értékű termékekké váljon.
A konferenciát Porzsolt Levente zárta, kiemelve, hogy évről évre egyre többen vesznek részt a rendezvényen, ami jól mutatja a szakmai párbeszéd és az együtt gondolkodás iránti növekvő igényt.
forrás: MEGOSZ
