A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a faanyag kereskedelmi lánc felügyelet 2025-ös ellenőrzési adatai, valamint az illegális fakitermeléssel kapcsolatban más hatóságoktól és szervektől származó statisztikák alapján elkészítette összefoglalóját. A jelentés a hazai illegális fakitermelés és kereskedelem helyzetét mutatja be. A tavalyi adatok szerint extrém magas kockázati besorolást egyetlen vármegye sem kapott. Továbbá a hatóság 110 köbméter elkobzott faanyagot adott át térítésmentesen, elsősorban pályázó önkormányzatok részére.
A hatóság illegális fakitermelés és kereskedelem visszaszorítására irányuló munkájának alapvető célja a klímaváltozás megelőzése és káros hatásainak enyhítése a fával borított területek védelmével. Emellett a fagazdaság kifehérítésére és a faalapú termékekkel kapcsolatos fogyasztói bizalom növelésére is kiemelt figyelmet fordít a hatóság.
A már kilenc év adatainak összehasonlításával készült elemzésben szereplő kockázati pontszámok alakulása jól mutatja, hogy a gyakori és következetes EUTR ellenőrzések hatékonysága növelte a jogkövetési hajlandóságot többek között Borsod-Abaúj-Zemplén, Fejér, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Zala vármegyékben. Ugyanakkor további fokozott EUTR ellenőrzések szükségesek a nagyon magas és a magas kockázati besorolású vármegyékben. Az ismételt jogsértések esetén pedig egyre súlyosabb szankciók kiszabása indokolt egészen a jogsértő magatartás megszűnéséig.
A hivatal EUTR felügyelői 2025-ben 234 esetben, összesen több mint 62 millió forint értékben szabtak ki erdővédelmi és eljárási bírságot. Emellett 110 köbméter elkobzott faanyagot adtak át ingyenesen, elsősorban pályázó önkormányzatok részére.
A 2025-ös adatok alapján Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye nagyon magas kockázati besorolást kapott, Pest vármegye kockázati besorolása magas maradt. Baranya, Bács-Kiskun, Heves, Nógrád, Somogy és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyék közepesen magas kockázati besorolást kaptak, Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Tolna, Vas, Veszprém és Zala vármegyék pedig közepes kockázati kategóriába kerültek. Budapest főváros, Békés, Fejér és Komárom-Esztergom vármegyék 2025-ben alacsony közepes kockázati besorolást kaptak, ugyanakkor Csongrád-Csanád vármegye az alacsony kategóriában maradt.
A 2025-ös évre vonatkozó részletes elemzés a Nébih EUTR-oldalán olvasható.
Forrás: NÉBIH
A részletes elemzés:
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a faanyag kereskedelmi lánc felügyelet 2025-ös ellenőrzési adatainak és az illegális fakitermelés esetében más hatóságok, szervek statisztikai adatai alapján elkészítette a hazai illegális fakitermelés és kereskedelem helyzetéről szóló összefoglalóját. A 2025-ös elemzés már kilenc év adatainak összehasonlításával készült. A tavalyi év során illegális fakitermelés és kereskedelem miatt több mint 62 millió forint értékben szabott ki bírságot a hatóság. Emellett 110 köbméter elkobzott faanyag ingyenes átadására került sor, elsősorban a pályázó önkormányzatok részére.
- Az elemzés szerint Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye nagyon magas kockázati besorolást kapott, Pest vármegye kockázati besorolása magas maradt.
- Baranya, Bács-Kiskun, Heves, Nógrád, Somogy és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyék közepesen magas kockázati besorolást kaptak 2025-ben, Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Tolna, Vas, Veszprém és Zala vármegyék közepes kockázati kategóriába kerültek.
- Budapest főváros, Békés, Fejér és Komárom-Esztergom vármegyék 2025-ben alacsony közepes kockázati besorolást kaptak és Csongrád-Csanád vármegye az alacsony kategóriában maradt.
Az illegális fakitermelés és kereskedelem visszaszorításának legfontosabb célja továbbra is:
- a klímaváltozás megelőzése és káros hatásainak enyhítése (mivel a meglévő, fával borított területek védelmét, fejlesztését szolgálja);
- a fagazdaság kifehérítése és a faalapú termékekkel kapcsolatos fogyasztói bizalom növelése.
Az idei évben elkészített részletes elemzést a Nébih a honlapján közzétette.
A kockázati pontszámok változása jól mutatja, hogy:
- az EUTR ellenőrzések gyakorisága, hatékonysága és következetessége a jogkövetési hajlandóság emelkedését eredményezte például Borsod-Abaúj-Zemplén, Fejér, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Zala vármegyékben, ugyanakkor
- további fokozott EUTR ellenőrzések szükségesek a nagyon magas és magas kockázati besorolású vármegyékben,
- az EUTR ellenőrzések során az évek előre haladásával az ismételt jogsértéseknél, azaz a visszatérő (visszaeső) jogsértőknél a szankciók egyre súlyosabbak lettek, amely gyakorlatot tovább kell folytatni a kívánt eredmény elérésig.
A 2025. évi adatok feldolgozását követően a vármegyék besorolása az alábbiak szerint alakult:
- 2025-ben extrém magas kockázati besorolást egyetlen vármegye sem kapott.
- A vármegyék között továbbra is Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye kockázati besorolása a legrosszabb, 2025-ben ez a vármegye nagyon magas kockázati besorolást kapott.
- Pest vármegye a korábbi évhez hasonlóan 2025-ben is magas kockázati besorolást kapott.
- Baranya, Bács-Kiskun, Heves, Nógrád, Somogy és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyék közepesen magas kockázati besorolást kaptak 2025-ben. Heves vármegye kockázati besorolása egy kategóriát romlott, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye kockázati besorolása egy kategóriát javult, míg Baranya, Bács-Kiskun, Nógrád és Somogy vármegyék kockázati besorolása nem változott a 2024-es besoroláshoz képest.
- Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Tolna, Vas, Veszprém és Zala vármegyék közepes kockázati besorolást kaptak 2025-ben. Zala vármegye kockázati besorolása egy kategóriát javult 2024-hez képest. Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Tolna, Vas és Veszprém vármegyék kockázati besorolása nem változott a 2024. évi besoroláshoz képest.
- Budapest főváros, Békés, Fejér és Komárom-Esztergom vármegyék 2025-ben alacsony közepes kockázati besorolást kaptak. Amíg Komárom-Esztergom vármegye kockázati besorolása nem változott 2024-hez képest, addig Fejér vármegye kockázati besorolása javult egy kategóriát. Budapest főváros és Békés vármegye kockázati besorolása viszont egy kategóriát romlott a tavalyihoz képest.
- Csongrád-Csanád vármegye kockázati besorolása továbbra is alacsony maradt 2025-ben.
A tűzifacsalók 2025-ben is megjelentek a kereskedelemben, gyakran az állami erdőgazdaságok nevével visszaélve kínáltak eladásra illegális eredetű tűzifát: https://portal.nebih.gov.hu/-/ujra-megjelentek-a-tuzifacsalok
A közösségi médiában továbbra is aktívak a tűzifacsalók, ezért a Nébih továbbra sem javasolja a tüzelő megvételét a közösségi platformon.
A Nébih ezúton ismételten felhívja a figyelmet, hogy 2024. július 1-től elektronikus úton szükséges előzetesen bejelenteni a fásításban tervezett fakitermeléseket a Nébih felé: https://portal.nebih.gov.hu/-/julius-elsejetol-a-nebih-elektronikus-feluleten-kell-jelenteni-a-fasitasban-tervezett-fakitermeleseket
Fontos, hogy a fásításban saját célú felhasználásra bejelentett fakitermelésből származó erdei faválaszték kereskedelmi forgalomba nem hozható, ez alól hatáskör hiányában utólag sem tud felmentést adni a Nébih.
Az EUTR hatóság 2025. évi ellenőrzési tevékenységének kiemelt mutatószámai:
| Bírságok (tárgyévben lezárt és folyamatban lévő ügyek együtt) | |
| erdővédelmi és eljárási bírságok száma | 234 db |
| kirótt pénzügyi szankciók összege | 62 030 000 Ft |
| Elkobzott fatermék mennyisége | |
| tűzifa | 54,6 m3 |
| apríték alapanyag | 665,7 űrm |
| Regisztrált láncszereplők száma | 10 200 db |
| Faanyag ingyenes tulajdonba adása | |
| mennyiség (tűzifa és oszlop) | 110 m3 |
| kedvezményezett szervezetek száma | 8 db |
Illegális faanyag kereskedelmi tevékenység gyanúja esetén haladéktalanul jelezze azt az eutr@nebih.gov.hu e-mail címen!
Forrás: NÉBIH
