A napelem és a geotermikus kutak helyett fatüzelést vonnak be az egri távhőellátásba. A biomassza fűtőműre és a vezetékekre ötmilliárd forintot nyert a város.
Jelentős energetikai fejlesztés előtt áll Eger, az EVAT Zrt. sikeresen pályázott a távhőrendszer korszerűsítésére, így közel ötmilliárd forintból valósulhat meg egy új, megújuló energiára épülő beruházás. A támogatói döntés április 10-én érkezett meg, közölte sajtótájékoztatóján Vágner Ákos polgármester. Két, egymáshoz szorosan kapcsolódó projekt valósul meg, egy faaprítékkal működő biomassza fűtőmű, valamint az ehhez szükséges hőszállító vezetékrendszer épül.
Három és fél milliárd a biomassza fűtőműre
A fejlesztés középpontjában az északi városrész távhőellátása áll, amely jelenleg földgázra épül. A Malomárok utcai távhőközpont mintegy ötezer lakást és több közintézményt lát el, a mostani beruházás célja pedig az, hogy ezt a rendszert részben kiváltsa egy fenntarthatóbb megoldással. Ennek érdekében Felnémeten egy nyolc megawatt (kétszer négy) teljesítményű biomassza fűtőmű épülhet meg, amely faapríték felhasználásával termel majd hőt. Az itt előállított meleg víz egy új, föld alatt vezetett csőhálózaton keresztül jut el a meglévő távhőrendszerbe, ahol közvetlenül kapcsolódik a gerincvezetékhez.
Biomassza üzem és városi zöldítés – ez történt az egri közgyűlésen
A polgármester közölte, a beruházás két részből áll: maga a fűtőmű mintegy 3,48 milliárd forintból valósulhat meg, közel teljes, 99,5 százalékos támogatási intenzitással, míg a hőszállító vezetékrendszer kiépítése további mintegy másfél milliárd forintot tesz ki, önerőt nem kell biztosítani. A projekt így szinte teljes egészében külső, döntően európai uniós forrásból valósulhat meg, a Jedlik Ányos Energetikai Program keretében, amely az energiarendszerek korszerűsítését és a klímasemlegességi célok elérését támogatja 51 milliárd forintból.
A földgáz hatvan százalékát kiválthatja
Ifj. Bánhidy Péter, az EVAT Zrt. vezérigazgatója hangsúlyozta, a mostani fejlesztés nem egy gyors döntés eredménye, hanem többéves előkészítő munka áll mögötte. Már 2023-ban elkészült egy átfogó megvalósíthatósági tanulmány, amely a különböző megújuló energiaforrások alkalmazhatóságát vizsgálta az egri távhőrendszerben. Ezt követően 2025-ben részletes, műszaki és gazdasági szempontokat is figyelembe vevő elemzések készültek, amelyek egyértelműen a biomassza alapú hőtermelést jelölték meg a leghatékonyabb megoldásként.
Új tüzelőanyagot keresnek ötezer egri lakás fűtésére
A beruházás jelentős előrelépést hozhat a város energiafelhasználásában: az új fűtőmű a jelenlegi földgázfelhasználás akár 60 százalékát is kiválthatja, miközben évente mintegy nyolcezer tonnával csökkentheti a szén-dioxid-kibocsátást. Emellett diverzifikáltabbá válik az energiaszerkezet, ami hosszabb távon növeli az ellátásbiztonságot és csökkenti a fosszilis energiahordozóktól való függőséget. Az EVAT Zrt. vezérigazgatója elmondta, az egri távhő vezetékrendszer jelenleg megfelelő állapotban van, ütemezetten cserélik a régi csöveket a társaság munkavállalói.
Nyugaton és az országban is van biomassza fűtőmű
Vágner Ákos és ifj. Bánhidy Péter arra is felhívták a figyelmet, hogy a biomassza alapú távhőtermelés nem kísérleti technológia: számos európai országban – például Ausztriában és a skandináv országokban – bevett és jól működő megoldás, de Magyarországon is több helyen, így Pécsett, Kaposváron vagy Miskolcon, Diósgyőrben is sikerrel alkalmazzák. A rendszerek szigorú környezetvédelmi előírások mellett működnek, és stabilan szolgálják a lakosságot.
Zöld fordulat Egerben: történelmi jelentőségű fejlesztés jöhet
A fejlesztés nemcsak környezetvédelmi és energetikai szempontból jelentős, hanem stratégiai lépés is Eger számára. A jelenlegi távhőrendszer ugyanis nem felel meg az Európai Unió úgynevezett hatékony távhőkritériumainak, ami korlátozza a rendszer bővíthetőségét. Az új biomassza fűtőmű integrálásával azonban lehetőség nyílik arra, hogy a város hosszú távon megfeleljen ezeknek az elvárásoknak, így akár újabb intézmények és háztartások is csatlakozhatnak a hálózathoz. A megvalósítás ugyanakkor még időt vesz igénybe: a támogatói okirat aláírását követően indulhatnak a részletes műszaki előkészítések. A kivitelezéssel együtt a teljes projekt várhatóan két-három év múlva valósulhat meg.
forrás: HEOL
