Új mini videó / drón-videó sorozatot indítunk. A polgári célokra használt dróntechnológia gyors iramú fejlődése, szinte minden természeti erőforrást fenntarthatóan kezelő szakma és szakember számára páratlanul sokféle hasznosíthatóságot rejt, hogy a hivatását minél pontosabban, minél hatékonyabban és új módszerek használatával végezze. Ezzel is megőrizve, vagy adott esetben fejlesztve, a kezelésére bízott állami közjavakat, közös természeti vagy éppen kulturális értékeinket.
A nemzeti múltunk időrétegeinek feltárását végző régészek éppúgy kihasználják a benne rejlő sokoldalú lehetőségeket, mint teszik azt a hazai erdőket nevelő, kezelő, azzal tartamosan gazdálkodó erdészeti szakemberek.
De soha nem szabad elfelejteni, hogy bármilyen elképesztő fejlesztések születnek a drónok világában, az ultramodern technológia nem helyettesíti, csak segítheti a megkerülhetetlen terepi munkát.
Az erdészek estében az erdők évszakos ritmusával történő együttélést, a közvetlen, kézzel fogható, szemmel látható gyakorlati tapasztalatok összegyűjtését, mely nem ritkán igen zord körülmények között végzett, kifejezetten kemény, „tő melletti” munkát jelent.
A drónok használata korábban sosem tapasztalt madártávlatokat nyitott meg az erdők kezelésében is. Műszereik adatok tízezreit képesek szolgáltatni egyetlen jól programozott repülés során.
A drónnal végzett szakmai munka közben azonban esztétikai élmények is születnek, sosem látott perspektívák nyílnak meg, művészi tájképek rajzolódnak ki.
A mindennapi gazdálkodási, erdőkezelési munkánk során végzett drónrepülések légifotó, vagy videóanyagai káprázatos erdőképeket, összefüggő erdőtömböket örökítenek meg, mintegy „hozadékául” a szakmai feladatok elvégzésének.
Az első résszel most induló mini videó (spot) sorozatunkban ebből szeretnénk egy „csokorra valót” átnyújtani, és minden érdeklődő számára szabadon elérhetővé tenni, a különböző börzsönyi kistájakon, az erdészek által kezelt és fenntartott erdőterületek felett végzett drónrepülések alkalmával készített mozgókép felvételek egy-egy részletét közkinccsé téve.
Ezúton köszönjük meg Gutter Krisztián, közútkezelő adatmérnök segítő közreműködését, aki nélkül a most induló videósorozatunk drónfelvételei nem jöhettek volna létre.
Egyúttal köszönjük Kovács Gábor, szoftverfejlesztő, videószerkesztői munkáját, aki az erdészet szakmai feladatokat segítő nyers drónfelvételeket közzétehető megjelenéssé formálja.
Repüljenek velünk a háborítatlan börzsönyi erdők felett!
Drónvideó spot sorozat – 1. rész
Csupasz homlok a Dunakanyar felett
Van egy hegy, valahol a Délnyugati-Börzsönyben, ahonnan a római korban kvád és markomann germán törzsek figyelték a Dunakanyarban állomásozó, és Pannónia provinciát védő római katonák hadászati mozgásait.
Ahonnan Kr. e. 27.000 évvel ezelőtt, a jégkorszakban, e fátlan tundravidéket lakó keleti-gravettien vadászok lesték, az akkor éppen csak Zagyva méretű Duna folyón átkelő rénszarvas csordákat.
Egy csodálatos, megszakítatlan erdők koszorúzta kopasz hegytető, amely a távolból nézve egy emberi homlokra hasonlít. Ezért nevezték el őseink: Nagy-Homloknak.
A hegycsúcsot ma is ún. őskopár borítja, mely természetes úton jött létre a földfelszínt lassan, de biztosan alakító természeti erőknek köszönhetően.
Ahol a földtani és klimatikus okok miatt, erdőknek, fáknak alkalmas termőréteg nem tud képződni, mivel a lepusztulás, az erózió nagyobb fokú és gyorsabb, mint a talajképződés.
Hiába múltak el ezredévek a jégkorszakok óta, s változott meg minden a természet örök rendje szerint, az őskopár a hegycsúcs tetején megmaradt, szinte eredeti felszínalaktani formájában. A növényzete azonban a mindenkori klíma hű tükre.
A Nagy-Homlok északra leszakadó gerincélét szirti gyöngyvesszős borítja. A természetvédelmi oltalom alatt álló cserjefaj egyik őshazája Szibériában található. Ennek ellenére az Északi-középhegységben élő európai alfaja (Spiraea media var. media) melegkedvelő, árnyékot nem tűrő, a szélsőséges kontinentális éghajlati viszonyok között is jól megélő faj.
A hegytömb, Dunakanyarra néző déli odalát ún. szilikát sztyepprét borítja. Számos védett, sztyeppei eredetű nővény (pl. leánykökörcsin, apró nőszirom, tavaszi hérics) otthona egy majd 550 méter magas vulkáni eredetű hegy tetején.
Ez a homlok csak látszatra csupasz: tele van élettel. Ám nagyon sérülékeny természeti kincsünk! A legkisebb zavarás hatására gyomosodni kezd, a vékony termőréteget pedig lemossa az eső, elhordja a szél.
Vigyázzanak rá és csak a kijelölt turistaútról csodálják, ha erre járnak, kirándulnak. Ne gyújtsanak tüzet, hiába csábít erre a panoráma!
A klímaváltozás erdeinkre gyakorolt negatív hatásainak kivédésével, nap mint nap küzdenek az erdészeti szakemberek. De a vegetációs és erdőtüzek csaknem mindig ember által keletkeznek!
Egyetlen széllökés és a könnyű izzó zsarátnok, mely előtte egy vidám tábortűz mellett vöröslött, futótűz lángtengerré változtatja és örökre megsemmisíti a Nagy-Homlok ezredéves őskopárját, minden élő lakójával együtt.
Vendégek vagyunk itt is, az itt élő fajgazdag élőlények otthonának vendégei…
A 45 másodperces video az Ipoly Erdő Zrt. Facebook oldalán megtekinthető!
forrás: Ipoly Erdő Zrt.
