A betegség már közel 10 éve bejutott Magyarországra, de csak az elmúlt két-három évben kapott új erőre. A portálunk által megkérdezett szakember szerint a gombás fertőzésre egyelőre nincs ellenszer.
Bár a kőris hajtáspusztulás már a 2010-es évek óta jelen van Magyarországon, csak az elmúlt néhány évben vált komoly problémává. Az okok közt találjuk a 2022-es aszályos évet, mely legyengítette a hazai kőrisfaállományokat, illetve a 2023-as csapadékos évkezdetet, ami kedvezett a gombás fertőzés elterjedésének – írja a az agrarszektor.hu. Ezt erősítette meg portálunknak Tölgyfa Gábor, a Nyírerdő Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese, akit arról kérdeztünk, Szabolcsban milyen gondokat okoz a gombafertőzés.
A gombás fertőzés miatt csökkent a terület és az állomány mennyisége
A Nyírerdő Zrt. Hajdúban és Szabolcs-Szatmár-Bergben is kezel kőrisállományt, a szabolcsi erdők 3 százalékát adják a kőrisek. A legtöbb a szatmár-beregi tájegységeken található, de van belőlük Tiszadob és Nyírbátor környékén is.
Sajnos nálunk is csökkent a kőrisesek területe és mennyisége, elsősorban a szóban forgó kőris hajtáspusztulás miatt. Az elegyetlen kőrisesekben okozott nagyobb és látványos kárt a betegség, és miután ezen erdőrészleteket más fafajra cseréltük le, csökkent az állomány mennyisége – fogalmazott a Nyírerdő Zrt. szakembere.
Tölgyfa Gábortól megtudtuk, körülbelül 8-10 éve van jelen kőriseseinkben a betegség és ezek a fafajták folyamatosan pusztulnak el.
A teljes pusztulás oka több összetevőből áll:
- egyrészt a klímaváltozás hatására (csapadékhiány, átlaghőmérséklet emelkedés és hőstressz-események gyakoribb megjelenése) gyengébbek lesznek az állományok és spontán száradás is előfordul,
- másrészt így a gombafertőzés könnyebben okozza az egyedek pusztulását.
A műszaki vezérigazgató-helyettes szerint érdekes, hogy kortól független a betegség megjelenése és károkozása. Mivel a térségünkben lévő kőrisesek vizes termőhelyeken helyezkednek el, a csapadék- és a talajvízszint-csökkenés is érzékeny változást jelent.
A megelőzéssel és a védekezéssel kapcsolatban Tölgyfa Gábor szomorú hírt osztott meg, miszerint nem igazán tudnak mit tenni ellene. A szakma most abban bízik, hogy előbb utóbb sikerül majd a gombával szemben ellenállóbb egyedeket találni, és ezekből szaporítóanyagot szerezni, ám egyelőre még nem állnak rendelkezésre ilyen rezisztens példányok.
Addig is azt lehet tenni, hogy az erdők felújításánál kerülni kell az elegyetlen kőrisesek kialakítását, de a fafajról lemondani nem szeretnénk, és nem is indokolt. Elegyfaként továbbra is használjuk, elsősorban üdébb tölgyeseink kísérő fafajaként – fogalmazott a Nyírerdő Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese.
A szakember általánosságban úgy látja, a természeti adottságokat nem lehet emberi módon felülírni. Csak alkalmazkodni tudnak hozzá, illetve a szakmai ismereteiket felhasználni a lehetséges technológiákban, a fafajpolitikában és a mikrokörnyezeti rendszerek feltérképezésében.
Mit lehet tenni, hogy a szabolcsi erdőket megvédjék a gombafertőzésektől?
A legfontosabb a termőhelynek megfelelő fafaj kiválasztása, ami lehet őshonos, de szóba jöhetnek nem őshonos fafajok is (nem védett területeken). A fafaj, illetve fafajok mellett azok elegyaránya meghatározó még.
Általánosságban: az elegyes erdők előtérbe helyezése minden célállománytípusnál növeli az ellenállóképességet. A fiatal erdőfelújítások ápolási technológiájában is változtatnak a Nyírerdőnél, mellyel a csökkenő csapadék visszatartása és jobb hasznosulása a fő cél.
Nagyon fontos lépés lenne a meglévő vizek lehetőség szerinti visszatartása, mellyel a kiszáradó talajokon lehetne segíteni a talajvízszint további csökkentésének gátlásával, esetleg emelésével. Kutatási területként lehetséges az, hogy rezisztens egyedek magjából nevelünk csemetét és ezt alkalmazzuk erdősítéshez – sorolta Tölgyfa Gábor.
forrás: SZON
