Kőrispusztulás – emiatt jelennek meg kopasz foltok erdeinkben. A kórra egyelőre nincs gyógyír, megoldás, gyors terjedése miatt hazánkban – és egész Európában is – az egyik legjelentősebb erdészeti problémájaként tartják számon. S épp a kőris a Bakony egyik gyakori fafaja. Volt – valószínűleg hamarosan ezt is hozzátehetjük.
Nem véletlenül nevezték el a Bakony legmagasabb kiemelkedését Kőris-hegynek, de eltűnhet ez az őshonos fafaj erdeinkből. A bűnöst már azonosították, egy gomba, valószínűleg egy idegen, behurcolt gomba, pedig a Bakony egyik gyakori fafajtájának számított sokáig a kőris. Ezt az aktuális kérdést boncolgatta az Alsóperén tartott konferencia. Erdőkárok – ez volt a fő téma a VERGA Zrt. éves szakmai napján pénteken. A gyakorlatban és a tudományos területen végzett munkájuk alapján elismert előadók beszéltek többek közt a klímaváltozás erdeinkre gyakorolt eddigi és várható hatásairól, a VERGA Zrt. erdővédelmi intézkedéseinek változásairól. Ugron Ákos Gábor vezérigazgató köszöntötte a megjelent szakembereket, akik a terepen is megvizsgálták a fenyő- és a kőrispusztulás jeleit, a felújítási tapasztalatok eredményeit.
Az erdészeti klímazónák változása egyértelmű. Gyengíti a fákat, amik így könnyebben megbetegszenek. A klímaváltozás negatív hatása ellen úgy küzdhetnek az erdészek, hogy az erdők egészségi állapotát óvják, azt pedig úgy lehet megoldani, hogy természetességüket növelik, ökológiai egyensúlyra, a fajok sokféleségének, változatosságának megteremtésére törekednek egy helyen belül is. Ám a változó környezeti viszonyok az utóbbi húsz évben új kórokozók megjelenését hozták magukkal a Bakonyba is, ilyen például a kőrispusztulást okozó gombafaj. Főleg a környék magaskőris-állományait veszélyezteti a korábban ismeretlen betegség.
A magas kőris hajtáspusztulását okozó gombafajról már bebizonyosodott, hogy kórokozóként a többi kőrisfajunkat is megtámadta. A betegség jellegzetes tünetei közé tartozik a levelek, a hajtások hervadása, száradása, barna foltok és nagyobb elhalások a vesszőkön, a kérgen, barnás elszíneződés a fás részekben. Tarvágás már nem létezik az erdészeti szakmában, de előfordul, hogy ha elkezdik a beteg kőrisegyedeket eltávolítani, akkor foltokban csupasszá válnak területek. Helyükre nem kőrist, hanem elegyes erdőket telepítenek.
A szakmabeliek szerint a fertőzés mértéke napjainkra megkérdőjelezi az értékes faanyagot adó kőrisállományaink gazdasági létjogosultságát és ökológiai stabilitását. A VERGA Zrt. területén tapasztalt kőrispusztulás, az egyre bővülő fertőzés és az egyre nagyobb mértékű, akár évenkénti egészségügyi fakitermelések nyomán a kőrises és kőris elegyes erdőrészek záródáscsökkentése révén kialakult helyzet kezelése csak átgondolt intézkedéssorozat keretében történhet, ezért a társaság 2023-ban kidolgozta kőrisstratégiáját. Tavaly nyolchektárnyi kőrispusztulással érintett erdő felújítását kezdte meg az erdőgazdaság, idén további nagy területű erdőfelújításokkal folytatja a programot.
A virágos kőrist nem támadja meg a betegség, az egyik előadásban erről is szó volt.
forrás: VEOL
