Szálláshely fejlesztés Annafürdőn

Megvalósult a „Turisztikai és Természetismereti Központ, Erdészeti Erdei Iskola, Lengyel-Annafürdő szálláshelyének fejlesztése” című projektünk.

A Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt. a Téry Ödön Nemzeti Turistaház-fejlesztési Program keretén belül, 2025. szeptember 1. – 2026. március 27. között, az Aktív Magyarország 21 millió forint támogatásával és 9 millió forint önerő bevonásával valósította meg a Lengyel-Annafürdő szálláshelyen található erdészeti erdei iskola és vendégház épületek és környezetük fejlesztését és korszerűsítését a „Turisztikai és Természetismereti Központ, Erdészeti Erdei Iskola, Lengyel-Annafürdő szálláshelyének fejlesztése” című projekt során.

A Lengyel-Annafürdőn Gőbölös Péter vezérigazgató a beszédében elmondta, hogy a Gyulaj Zrt. a megkezdett ökoturisztikai fejlesztéseit minden esetben a természeti adottságok és az ökológiai életközösségek védelmének maximális figyelembevétele mellett hajtotta és hajtja végre, idézet:

Minden fejlesztésünknél kiemelten fontos a biodiverzitás megőrzésének célja! Objektumainkat úgy alakítottuk ki, hogy ezt a megjelenő emberterhelést szabályozva, a természetes tájon minden védett- és nem védett állat és növény fajoknak az életterét maga az ökoturisztikai tevékenységünk ne károsítsa.

A természetes tájban levő objektumainknál nagyon fontos a helyi erőforrások használata, úgy a fa, bontásból származó faanyag, a bontott tégla, a bontott cserép felhasználása, mind pedig a történelmi múltból itt maradt, már megépített, de pusztuló épületek, épületrészek fenntartása. Itt nemcsak arról van szó, hogy egy-egy történelmi, régmúltból álló épületet megőrzünk, hanem kihasználjuk azt a tudást, amit a 80-100-150 éves épületek építői alkalmaztak. Ők figyelembe vették az akkori időszakok természeti lehetőségeit és emberi igényeit. A Gyulaj Zrt. erdészeti közjóléti beruházásai éppen ezért nem tekinthetőek tájsebként a természetes tájba lelketlenül beerőszakolt mesterséges objektumokként, hanem tényleg beilleszkednek pl. itt Lengyel-Annafürdőn ebbe a gyönyörű erdei életközösségbe. Valóban elmondható, hogy megvalósul az épített- és a természetes környezet harmóniája.

A gazdaságos, az erőforrásainkhoz mért fenntartási költségek melletti ökoturisztikai objektumokat alakítottunk ki és tartunk fent.

Ahol lehetőségünk van rá, mindig törekszünk a környezetbarát infrastruktúra kiépítésére. Ennek iskolapéldája a lengyel-annafürdői objektumrendszer, hiszen itt szürke vízrendszer, öko-wc, biológiai szennyvíztisztító is található.

Törekszünk a fenntartható energiahasználat megvalósítására is, például napelemet és a természetes tájban álló erdőségeinkben keletkező tűzifát használunk.

Az étkezés, vendéglátás során mindig törekszünk a hulladékszegény és egyre hulladékszegényebb megoldások alkalmazására.

Mindez egy ilyen festői természetes környezetben egyértelműen rögzíti a vendégeinkben ezt a szemléletet melyet itt tudatosítunk, ezzel edukációt hajtunk végre. Az itt megforduló gyermekeknek az iskolai tanulmányaik mellett nagyon sok olyan természetes folyamatra irányítjuk rá a figyelmét, melyet a városias épített környezetben nem is gondolnának. Ennek hatása kettős, mert nemcsak a gyermekek ilyen irányú szemléletét alakítja át, hanem ők hazatérve, a szüleik természettel való gondolkodásmódját is jó irányba befolyásolják.

Ezzel a természetes környezetben megvalósított életszemlélet bemutatásával megalapozzuk a tematikus erdei iskolai programjainkat is. Az erdőpedagógus kollégáink által elmondott, a természetről bemutatott ismeretek egy ilyen szemlélettel megalapozva sokkal hitelesebbé válik. A hitelesség a gyerekek ismeretszerzése szempontjából is megkerülhetetlen.

A Lengyel-Annafürdői erdei iskola 23 év alatt folyamatosan növekvő forgalmat bonyolít le, és évről-évre egyre nagyobb népszerűségnek örvend. Ez magával hozza a szennyvízterhelés- és a felhasznált villamos energia növekedését. A nagyobb használati igénybevétel és a külső természeti hatások miatti állagromlás, a tetőborítás, a nyílászárók, a bútorok és az ágyneműk, burkolatok elhasználódását is magával hozza, melyek helyretételére adott lehetőséget a most megvalósult projektünk. Ezek a fejlesztéseink a villamoshálózat fejlesztése, a fűtés és a használati melegvíz rendszer felújítása, a szennyvízrendszer korszerűsítése és kapacitásának növelése, a tetőborítás részleges cseréje, a vendégház és a kiszolgáló épület tetőzetén, burkolatcsere a vendégház emeleti foglalkoztató termében. Mindezek mellett csizmamosót alakítottunk ki, melynek jó hasznát veszik a gyermek és felnőtt vendégeink a túrák után, és a térburkolást is kicseréltük az erdei iskola előtt. Felújításra kerültek továbbá az erdei iskola tetőtéri ablakai, a bútorok és új ágyneműket szereztünk be.

Kívánom, hogy ahogy eddig is, érezzék a vendégeink a szeretettel megvalósított és fenntartott objektum több évszázados hangulatát, és éljék át a természettel való szoros együttélés élményét

A Téry Ödön Nemzeti Turistaház-fejlesztés Programban megvalósuló Lengyel-Annafürdői Erdei Iskola fejlesztésével kapcsolatosan Gál László erdőművelési és ökoturisztikai ágazatvezető beszédében az ide vezető szakmai útról tájékoztatta a megnyitó résztvevőit, összefoglaló:

Felhívta a figyelmet arra a párhuzamra, mely Annafürdő történelmi folyamataiban tetten érhető a kezdetektől napjainkig. Annafürdő jelenkori történelme szorosan összefügg a gróf Apponyi család XVIII-XX. század közötti életével. Bár Apponyi József felesége építette a korabeli fürdőt reumás panaszainak enyhítésére, de a következő grófnő, Apponyi Rudolfné Benckendorf Anna emelte oly rangra, hogy a környékbeli falusi lakosság és gyerekek is használhatták, bálokat és majálist is szervezett számukra, így hálából nevezték el róla a helyszínt Annafürdőre.

De nem ezen korabeli közjóléti funkcióban van párhuzam a mai és akkori működésben, hanem a környező erdőterületek kezelésében. Az Apponyi család kihalása után, az 1926. évi erdőterv – mely már a Magyar Nemzeti Múzeumhoz tartozóként írja le az uradalmat – a környező erdőterületet szálaló üzemmódú (azaz örökerdő) erdőterületként írja le, mely persze a II. világháborút követően elfelejtődött és legközelebb a 2000-es évek végén indul el egy olyan erdőkezelés, mely a korabeli és a mai fejlett társadalmi és ökológiai feltételeket, igényeket is figyelembe veszi.

Azonban ez a hely nemcsak egy-két épület öregfákkal körülvéve, hanem a térség legjelentősebb környezeti nevelési és ökoturisztikai központja is egyben. Egy szellemi munkaműhely, ahol az ország minden részéről érkeznek tanárok, diákok, vagy ökoturisztika után érdeklődök az élményalapú programjainkra. Évente több ezer gyerek részesül környezeti nevelésben, mellyel a jövő nemzedékei ültetjük el a környezetünkért felelős gondolkodást, az élővilág, erdőgazdálkodás és a társadalom kapcsolatát.

Ehhez nélkülözhetetlen az erdőpedadógusaink is, Stein Szabó Stefánia, Kertai László munkája is, mely igazi élettel és tartalommal töltik meg az erdészeti erdei iskola épületeit, parkerdőnket és tanösvényeinket.

fotók: Németh Bálint (Gyulaj Zrt.), forrás: GYULAJ Zrt.