Gyarapodó erdők, erősödő közösségi értékek a Vérteserdőnél. A Vérteserdő Zrt. 2025-ben is a hosszú távon fenntartható erdőkezelést tartotta szem előtt a kezelésében lévő, mintegy 46 ezer hektárnyi állami erdőterületen.
A társaság a déli Gerecse, a Súri-Bakonyalja, a Győr-Tatai-teraszvidék és a Vértes hegység erdeit gondozza, amelyek a térség zöldinfrastruktúrájának meghatározó elemei. Az év legfontosabb eredményei: tovább nőtt az élőfakészlet, folytatódtak az erdőfelújítások, bővült a természetközeli erdőkezelés és erősödtek a közjóléti, oktatási és közösségi programok.
2025-ben mintegy nettó 124 ezer köbméter faanyagot termeltek ki a Vérteserdő által kezelt erdőkben. Ez lakossági és szociális tűzifaként, a tatabányai távfűtés energia-alapanyagaként, valamint hazai és uniós fafeldolgozó üzemek alapanyagaként hasznosult. A rönkértékesítés megközelítette a 10 ezer köbmétert, a papír- és rostlemezipari értékesítés pedig 15 ezer köbmétert tett ki. Eközben az erdőkben hozzávetőleg 190 ezer köbméter növedék keletkezett, vagyis az élőfakészlet 45–50 ezer köbméterrel tovább gyarapodott. Az elmúlt 25–30 év növekedésének eredményeként a Vérteserdő kezelésében lévő erdők élőfakészlete ma már mintegy 8,9 millió köbméter. A fiatal és középkorú erdőkben 2 480 hektáron végeztek nevelővágásokat, amelyek az állományok stabilitását és ellenálló képességét javítják. Egészségügyi célú termelésekre 673 hektáron volt szükség; ezek során az értékmentés mellett a holtfa megőrzésére is figyeltek, ahol azt a biztonsági szempontok lehetővé tették.
Megújuló és ellenállóbb erdők
Az erdőfelújítások 2025-ben is a természetes megújulás támogatására és az aszálykárok pótlására összpontosítottak. Az erdőfelújítási kötelezettség 3 200 hektárra csökkent, az év során 210 hektár erdősítés befejeződött. A társaság az őszi-tavaszi erdősítési időszakban 318 mázsa makkot vetett és 1,1 millió csemetét ültetett el.
A legfontosabb eredmények röviden:
- a véghasználatok a természetes újulat növekedését segítették, tarvágás 65 hektáron történt, jellemzően nemesnyárasokban és akácosokban,
- 14,5 kilométer vadkárelhárító kerítés épült, de 42,8 kilométer kerítést elbontottak, így 148 hektár erdőterület vált ismét elérhetővé a vadállomány számára,
- 13 hektáron új erdőtelepítés indult, további 7 hektáron korábbi erdőtelepítések aszálykárait pótolták,
A természetközeli erdőkezelés aránya is tovább nő. A Vérteserdő erdeinek 20,7 százalékán, összesen 8 700 hektáron már nem vágásos erdőfenntartás folyik. A cél, hogy ez az arány 2026-ban 25 százalékra emelkedjen, további 1 000 hektár faanyagtermelést nem szolgáló erdő és 900 hektár örökerdő kijelölésével.
A jövő erdeit szolgálja az Agostyáni Arborétum csemetekertjének fejlesztése is. A burkolt gyökerű, szárazságtűrőbb csemeték előállítása várhatóan mintegy 300 hektáron segítheti a természeti állapot javítását. A genetikai értékek megőrzése érdekében 2025-ben két új génrezervátumot jelöltek ki, molyhos tölgyre 650, virágos kőrisre 300 hektáron. Emellett két új magtermőállomány jött létre, és 127 kiemelkedő tulajdonságú törzsfát is azonosítottak.
Vadgazdálkodás és erdővédelem
A Vérteserdő három vadászterületen, összesen 28,5 ezer hektáron lát el vadgazdálkodási feladatokat. 2025-ben kiemelt figyelmet kapott az afrikai sertéspestis tovább terjedésének megelőzése, valamint a ragadós száj- és körömfájás miatt elrendelt intézkedések végrehajtása. A munkát két drón is segíti, a nagybéri és császári erdőtömbök térségében pedig új vadlegelők létesültek. A vadriasztó prizmákkal felújított útszakaszok a közlekedésbiztonságot javítják a Vértest átszelő forgalmas közutakon. A mezőgazdasági területekre és a lakott térségekre nehezedő vadnyomás mérséklése érdekében 3 400 vad került terítékre, ennek közel fele vaddisznó volt.
Az erdő, mint közösségi tér
A Vérteserdő számára az erdő nemcsak ökológiai érték és gazdálkodási tér, hanem élmény, tanulási helyszín és közös felelősség is. 2025-ben megkezdte működését a VERTOUR Kft., amely az ökoturisztikai és oktatási objektumok üzemeltetésében vállal szerepet.
A közjóléti és oktatási programok főbb eredményei:
- az „Iskolában az Erdő” program 20 iskolába jutott el,
- az „Erdei Iránytű Program” hátrányos helyzetű települések diákjait fogadta,
- az erdőpedagógiai foglalkozásokon közel 3 100 diák vett részt,
- az Erdei Vándortábor Programban 19 csoport, összesen 528 táborozó vett részt,
- az Agostyáni Arborétum látogatószáma meghaladta a 10 ezer főt.
Kiemelt közösségi siker volt, hogy a Szárligetet Csákvárral összekötő erdei útszakasz elnyerte az „Év Erdei Kerékpárútja 2025” címet. Az útvonalon októberben közösségi tekerést is szerveztek.
Az erdők tisztaságának megőrzése továbbra is jelentős feladat. Önkéntes programokban mintegy 35 köbméter hulladékot gyűjtöttek össze, a Hulladékradar jelzései alapján pedig a társaság további 800 köbméter illegális hulladékot kezelt, 28 millió Ft értékben.
A Vérteserdő a helyi közösségeket is támogatta: önkormányzatok és civil szervezetek számára összesen 16 millió Ft értékben nyújtott természetbeni támogatást, illetve kedvezményes eszközbérletet. Gazdálkodása után 29 önkormányzat részére 85 millió forint helyi adót fizetett meg.
A társaság kommunikációjában továbbra is fontos szerepet kap az erdőgazdálkodás közérthető bemutatása, többek között az Erdőmánia ismeretterjesztő sorozaton keresztül.
Hosszú távon is látható eredmények
A 2025-ös eredmények egy több évtizedes folyamatba illeszkednek. Az 1950-es évekhez képest 2026-ra közel kilencszeresére, 9 300 hektárra nőtt a 100 évnél idősebb erdők területe a Vérteserdő működési térségében. Ez jól mutatja, hogy a fenntartható erdőkezelés eredményei idővel nemcsak a számokban, hanem a táj egészében is láthatóvá válnak.
Fotók:
Dr. Krausz Dóra, ForestPress, Gulyás Gábor, Jakabházy Miklós, Kálmán Miklós, Lantos Róza, Micskó Zoltán, Ruppert Géza, Tálos László, Varga Norbert
Forrás: Vérteserdő Zrt.
