A klímaváltozás és a fenntarthatóság új szerepet adhat a faépítészetnek, de nem mindenben válthatja ki a betont.
A fa évszázadok óta az egyik legfontosabb építőanyag, mégis az utóbbi évtizedekben háttérbe szorult a beton és az acél mellett. Ma azonban a fenntarthatóság, az energiahatékonyság és a klímaváltozás hatásai miatt ismét egyre többen fordulnak a fa felé. Hogy valóban képes lehet-e a modern építőipar egyik meghatározó anyagává válni, arról beszélt prof. Dr. Alpár Tibor, a Soproni Egyetem innovációért és vállalati kapcsolatokért felelős rektorhelyettese.
Az elmúlt években gyakran hallani azt a gondolatot, hogy „a fa a XXI. század betonja”. A professzor szerint azonban ezt érdemes árnyaltabban kezelni.
„A fa mindig is építőanyag volt, a beton csak később jelent meg mellette. Nem hiszem, hogy mindenben át tudja venni a beton szerepét, de egyre több területen tudja kiváltani” – fogalmazott.
„A fenntarthatóság egyik alapelve éppen az, hogy ahol lehet, környezetkímélőbb anyagokat és technológiákat alkalmazzunk. Ebben pedig a fa egyre fontosabb szerepet kaphat”-tette hozzá.
Magyarországon a faépítészet hosszú ideig főként a fenyőre épült, csakhogy a hazai erdőkben kevés a megfelelő minőségű fenyő, ezért az építőipar ma is jelentős részben import alapanyaggal dolgozik.
„A klímaváltozás miatt Európa-szerte a fenyők jelentős része el fog pusztulni, ezért alternatív megoldásokat kell találni” – mondta a professzor.
Szerinte ebben lehet szerepe a hazai lombos fafajoknak, például a csertölgynek, bükknek vagy akár az akácnak és a nyárnak is. Ezek használata azonban teljesen más technológiát és gondolkodásmódot igényel.
„Nem ördögtől való ez a megoldás. Magyarországon is találunk több mint százéves nyárfából készült tetőszerkezeteket, amelyek ma is kiváló állapotban vannak.”
A rektorhelyettes szerint Magyarország előnyben is lehet ezen a területen, hiszen az ország mindig is fenyőszegény volt, ezért több tapasztalat halmozódott fel a lombos fafajok használatában.
Sokan tartanak attól, hogy a faépületek kevésbé biztonságosak tűz esetén, mint a betonból vagy acélból készült épületek. Prof. Dr. Alpár Tibor szerint azonban ez sokkal összetettebb kérdés.
„A fa viselkedése tűz esetén kifejezetten érdekes. Az égés során először egy elszenesedett réteg alakul ki a felületén, amely lassítja a tűz terjedését. Ezzel szemben például az acélszerkezetek magas hőmérsékleten gyorsan elveszíthetik teherbírásukat. A biztonság ezért nem kizárólag az anyagon múlik, hanem a teljes műszaki rendszeren. A tervezésen, a védelem módján, a szenzorokon és a tűzvédelmi technológiákon is.”
„Vannak helyek, ahol 80 méter magas faházak épülnek, és senki nem fél tőlük, mert megfelelő technológiákat alkalmaznak” – tette hozzá.
A faépületekkel kapcsolatban gyakran felmerül a gombák, rovarok vagy a nedvesség okozta károsodás kérdése is. A szakember szerint ezek valós problémák lehetnek, de megfelelő tervezéssel és kivitelezéssel jól kezelhetők.
„A gombáknak és a károsítóknak meghatározott környezeti feltételek kellenek. Ha a szerkezetet megfelelően megvédik a nedvességtől, akkor ezek a problémák megelőzhetők.”
Úgy véli, Magyarországon sok rossz tapasztalat abból adódik, hogy korábban sok szakszerűtlen könnyűszerkezetes épület készült.
„Nem maga a fa rossz, hanem sok esetben a műszaki megoldások voltak hibásak.”
A Soproni Egyetem kutatói jelenleg olyan természetes faanyagvédelmi megoldásokon is dolgoznak, amelyek vegyszerek nélkül növelhetik a fa tartósságát.
„A kollégák olyan természetes védekező mechanizmusokat kutatnak, amelyek magukban a fafajokban is jelen vannak. A cél, hogy minél kevesebb káros anyagot kelljen használni a faszerkezetek védelméhez.”
A professzor szerint a fa egyik legnagyobb előnye, hogy gyorsabb építkezést tesz lehetővé, miközben kiváló energiahatékonyság érhető el vele.
„Valószínűleg nem lesz olcsóbb egy ilyen ház, mint egy téglából épült épület, de sokkal gyorsabban elkészülhet. A modern faszerkezetekkel könnyebben kialakíthatók a passzív vagy közel nulla energiaigényű házak is. A fa ráadásul nemcsak műszaki szempontból előnyös, hanem az emberek közérzetére is pozitív hatással lehet. Kutatások igazolják, hogy az emberek egyszerűen jobban érzik magukat fa környezetben” – mondta.
Prof. Dr. Alpár Tibor szerint érdekes, hogy maga a fenntarthatóság gondolata is az erdészetből indult el.
„A fenntarthatóság elvét már 1713-ban megfogalmazták az erdőgazdálkodás kapcsán. Akkor ismerték fel, hogy csak úgy marad elegendő faanyagunk, ha hosszú távon, tudatosan gazdálkodunk az erdőkkel.”
A szakember úgy látja, ma ismét kezdünk visszatérni ehhez a szemlélethez. A fa pedig újra fontos szerepet kaphat az építészetben. Nem minden helyett, hanem ott, ahol valóban fenntartható és jól működő megoldást jelenthet.
forrás: Soproni Egyetem
