Június 29-én ünnepeljük a Nemzetközi Duna Napot, amely Európa második leghosszabb folyójának és vízgyűjtő területének jelentőségére hívja fel a figyelmet. A Duna nem csupán vízi út vagy természeti érték, hanem a Kárpát-medence ökológiai rendszerének egyik meghatározó eleme.
Magyarország erdei és vizes élőhelyei számos ponton kapcsolódnak a folyóhoz és mellékfolyóihoz, így sorsuk szorosan összefonódik. Az ártéri erdők különösen fontos szerepet töltenek be a biodiverzitás megőrzésében, a szénmegkötésben és a vízháztartás szabályozásában.
A klímaváltozás hatásai egyre gyakrabban jelentkeznek szélsőséges árvizek és aszályok formájában, ami új kihívások elé állítja a vízügyi és erdészeti szakmát. A természetközeli erdőgazdálkodás, az ártéri élőhelyek helyreállítása és a vízvisszatartás erősítése közös érdekünk.
A Duna menti erdők nemcsak ökológiai, hanem gazdasági és társadalmi értéket is képviselnek, hiszen rekreációs lehetőségeket és megélhetést biztosítanak százezrek számára. A folyó és az erdők egészsége elválaszthatatlan egymástól, ezért kezelésükben az integrált szemléletnek kell érvényesülnie. A Nemzetközi Duna Nap jó alkalom arra, hogy felismerjük: a víz és az erdő nem különálló természeti erőforrások, hanem ugyanannak az élő rendszernek a részei.
A Duna jövője egyben erdeink jövője is – felelősségünk pedig közös.
Tóth János, FATÁJ
