Közérthetően, követhetően beszélt a szombathelyi Öko-Expo előadója arról, hogy nem elég tudni, honnan jön a fa, az új uniós rendszerben ezt adatokkal is végig kell követni.
Az erdőirtásmentes termékekről szóló uniós rendelet, az EUDR ma már jóval több egy távoli brüsszeli szabályozásnál. A faipar számára egyre inkább konkrét vállalati feladatokat jelent: át kell tekinteni a beszállítói láncokat, azonosítani kell a vállalkozás szerepét, fel kell készíteni az informatikai rendszereket, és biztosítani kell, hogy a szükséges adatok végigkövethetők legyenek.
Erről beszélt Tóth Dávid, a FALCO Zrt. munkatársa a szombathelyi Öko-Expo faipari szimpóziumán. „Az EUDR, azaz az Európai Unió erdőirtásmentes termékekről szóló rendelete a gyakorlatban – az új európai nyomonkövetési rendszer bevezetésének tapasztalatai” című előadásában elsősorban azt mutatta be, hogyan néz ki egy nagy faipari vállalat oldaláról a felkészülés.
Az előadás egyik visszatérő gondolata az volt, hogy az EUDR fenntarthatósági célja világos, a gyakorlati végrehajtása azonban összetett. A vállalkozásoknak ezért nem érdemes az alkalmazási időpont előtti utolsó hetekre hagyniuk a felkészülést.
Nem csak a fa kerül az új szabályozás alá
Az EUDR célja, hogy az Európai Unió piacán forgalomba hozott, illetve onnan exportált meghatározott termékek ne kapcsolódjanak erdőirtáshoz vagy erdőpusztuláshoz.
A rendelet hét alapvető árukört érint: a fát, a szarvasmarhát, a kakaót, a kávét, az olajpálmát, a gumit és a szóját, valamint számos, ezekből előállított terméket.
Faipari szempontból a változás azért különösen jelentős, mert az EUDR az eddigi uniós faanyag-kereskedelmi szabályozásnál részletesebb nyomonkövetést és új információs kötelezettségeket épít be az ellátási láncba.
Az uniós rendelet 2023-ban lépett hatályba, alkalmazását azonban később két alkalommal is elhalasztották. A jelenlegi szabályozás szerint a mikro- és kisvállalkozások körén kívül eső érintett gazdasági szereplőknek 2026. december 30-tól, a mikro- és kisvállalkozásoknak pedig 2027. június 30-tól kell alkalmazniuk az előírásokat.
Tóth Dávid: a sok változás ellenére készülni kell
A FALCO szakembere szerint a rendelet körüli egyik komoly nehézséget éppen a változó határidők és az egymást követő módosítások jelentették.
A vállalkozások az elmúlt években több alkalommal tervezték újra belső folyamataikat, miközben folyamatosan változott az is, hogy mikor és pontosan milyen rendszerben kell majd teljesíteniük az előírásokat.
A felkészülést azonban szerinte éppen ezért nem lehet félretenni. Az EUDR ugyanis nem önkéntes fenntarthatósági vállalás. Azok a rendelet hatálya alá tartozó termékek, amelyek nem teljesítik az előírt feltételeket, nem hozhatók szabályosan forgalomba az uniós piacon. Ez már közvetlen üzleti kockázat.
Egy faipari gyártónál így az EUDR nem pusztán fenntarthatósági vagy jogi kérdés: érinti a beszerzést, a logisztikát, az informatikát, az értékesítést és a beszállítói kapcsolatokat is.
Az első kérdés: egyáltalán érintett-e a vállalkozás?
A felkészülés kezdetén minden cégnek tisztáznia kell, hogy az általa kezelt áru vagy termék az EUDR hatálya alá tartozik-e.
Ebben a KN-kódok, vagyis a kombinált nómenklatúra vámtarifaszámai adnak fontos támpontot, de Tóth Dávid hangsúlyozta: önmagában egy kód ellenőrzése nem feltétlenül elegendő. A rendelet mellékleteit és a termék pontos besorolását is vizsgálni kell.
Ezután azt kell meghatározni, hogy a vállalkozás milyen szerepet tölt be az ellátási láncban.
Egészen más kötelezettsége lehet annak, aki elsőként helyez el egy terméket az uniós piacon, mint annak a gyártónak vagy kereskedőnek, amely már egy korábban piacra került alapanyaggal dolgozik tovább.
A fa útját vissza kell tudni követni
Az EUDR központi eleme a kellő gondosság elve.
Az első piacra helyező gazdasági szereplőnek meg kell győződnie arról, hogy az adott áru megfelel a rendelet követelményeinek. Ehhez információkat kell összegyűjteni az alapanyag eredetéről, értékelni kell a kockázatokat, szükség esetén pedig intézkedéseket kell tenni azok csökkentésére.
A faanyag esetében ez többek között azt jelenti, hogy a származási helyet is azonosítani kell.
Az egyik új elem a geolokáció. Az érintett termőterület földrajzi koordinátáit rögzíteni kell, nagyobb terület esetén pedig a területet körülhatároló geometriai adatokat is meg kell adni.
Ezzel az EU azt kívánja ellenőrizhetővé tenni, hogy az adott termék előállítása összefüggésbe hozható-e erdőirtással vagy erdőpusztulással.
Két hasonló rövidítés, két külön feladat
A vállalkozásoknak két, hasonló nevű fogalommal is meg kell ismerkedniük.
- A Due Diligence System, vagyis kellő gondossági rendszer a vállalkozás belső eljárásrendje. Ebben szabályozza, hogyan gyűjti össze, ellenőrzi és kezeli az EUDR teljesítéséhez szükséges információkat.
- A Due Diligence Statement, vagyis kellő gondossági nyilatkozat ezzel szemben az adott termékhez vagy terméktételhez kapcsolódó elektronikus nyilatkozat.
Utóbbi az EUDR uniós információs rendszerében kezelhető.
Tóth Dávid szerint egy gyártó számára az egyik gyakorlati feladat az lesz, hogyan kapcsolhatók össze ezek az új kötelezettségek a már működő vállalatirányítási, beszerzési és nyomonkövetési rendszerekkel.
Egy faipari gyártónál többféle helyzet is előállhat
A FALCO saját folyamatait elemezve több lehetséges modellt különített el.
A gyakori eset az lehet, amikor egy magyarországi gyártó már az EU piacán lévő beszállítótól vásárol faalapanyagot, azt feldolgozza, majd késztermékként továbbértékesíti.
Ilyenkor a gyártó helyzete eltér attól, amikor közvetlenül harmadik országból érkezik az alapanyag.
Utóbbi esetben ugyanis az importáló vállalkozásra lényegesen több feladat hárulhat, hiszen neki kell biztosítania, hogy az uniós piacra első alkalommal bekerülő termékhez rendelkezésre álljanak az előírt adatok és nyilatkozatok.
Az előadó arra is felhívta a figyelmet, hogy az ellátási láncban elfoglalt szerepet nem cégnév vagy vállalatméret alapján kell meghatározni: mindig azt kell vizsgálni, hogy az adott vállalkozás az adott termékkel pontosan milyen műveletet végez.
Nem biztos, hogy minden adatot tovább kell adni
A rendszer egyik kényes pontja az információk kezelése. Az EUDR részletes nyomonkövetést követel meg, közben azonban figyelembe kell venni az üzleti titok és az adatvédelem követelményeit is.
Egy hosszú faipari ellátási láncban például nem feltétlenül indokolt, hogy valamennyi szereplő hozzáférjen az eredeti beszállító minden üzleti adatához.
Tóth Dávid szerint ezért különösen fontos az arányos információgyűjtés: a vállalatoknak azt kell elkérniük és továbbítaniuk, ami saját jogszabályi szerepük teljesítéséhez valóban szükséges.
A referenciaazonosítók és a megfelelő nyilvántartások ezért jelentős szerepet kaphatnak a rendszerben.
Az informatika nem lehet szűk keresztmetszet
Az előadás egyik érdekes gyakorlati tapasztalata az uniós informatikai rendszerhez kapcsolódott.
A FALCO és a Kronospan már a korábbi tesztelési időszakban bekapcsolódott a rendszer használatába. A nagy mennyiségű adat kezelése azonban megmutatta, hogy egy elméletben jól felépített nyomonkövetési modellnek a gyakorlatban komoly informatikai terhelést is kezelnie kell.
A rendszer azóta folyamatosan fejlődik. A Nébih szeptember elején arról tájékoztatott, hogy az EUDR Információs Rendszer 8.2.1-es verziója új funkciókkal bővült, többek között az egyszerűsített nyilatkozatok kezelésében és az API-alapú vállalati kapcsolatokban.
A faipari vállalkozások számára azonban nemcsak az uniós rendszer számít.
A saját vállalatirányítási szoftvereknek is kezelniük kell majd az azonosítókat, a beszállítói adatokat és az egyes tételek kapcsolatát. Tóth Dávid szerint ezen a területen az adatvédelemre és az üzleti titkokra is figyelni kell.
A térinformatika is bekerül a faipar mindennapjaiba
A geolokáció miatt olyan eszközök is egyre fontosabbá válhatnak, amelyek eddig nem feltétlenül tartoztak minden faipari vállalkozás napi adminisztrációjához.
Magyarországon ilyen segítséget jelenthet az Erdőtérkép, amelynek adatai támogathatják a termőhelyek azonosítását és a megfelelő térinformatikai állományok előállítását.
A vállalatok emellett különböző elektronikus szállítólevél-rendszerekkel és QR-kódos adatátviteli megoldásokkal is kísérleteznek.
A cél ugyanaz: egy faanyag útját úgy követni a kitermeléstől a feldolgozáson át az értékesítésig, hogy az előírt információk szükség esetén visszakereshetők legyenek.
A meglévő tanúsítások jó alapot jelenthetnek
A faipar nem teljesen a nulláról indul.
Tóth Dávid szerint azoknál a vállalkozásoknál, amelyek FSC- vagy PEFC-tanúsítási rendszerben dolgoznak, már jelenleg is számos beszállítói, származási és nyomonkövetési adatot kezelnek.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy ezek a tanúsítványok automatikusan kiváltják az EUDR teljesítését.
Inkább arról van szó, hogy a már működő folyamatok, beszállítói ellenőrzések és dokumentációs rendszerek jó kiindulópontot adhatnak az új követelményekhez.
A FALCO-nál is erre építik a felkészülést: a meglévő rendszerek átalakításával és kiegészítésével kívánják kezelni az EUDR-ből fakadó feladatokat.
A fenntarthatóság nem válhat puszta adminisztrációvá
Az előadás egyik fontos üzenete az volt, hogy az EUDR mögött álló célt nem szabad szem elől téveszteni.
A rendelet azért jött létre, hogy az európai fogyasztás ne járuljon hozzá a világ erdőinek pusztulásához. Tóth Dávid ugyanakkor arra figyelmeztetett: problémát jelentene, ha ennek gyakorlati megítélése végül kizárólag azon múlna, hogy egy vállalkozás informatikai rendszere hibátlanul képes-e továbbítani minden szükséges adatot.
A szabályozás akkor működhet jól, ha egyszerre támogatja a fenntartható gazdálkodást és hagyja működőképesen az ellátási láncokat.
Egy komoly informatikai vagy adminisztratív fennakadás ugyanis nemcsak egy-egy cég számára jelenthet gondot, hanem akár teljes termékáramlásokat is lassíthat.
A halasztás nem egyenlő azzal, hogy ráérnek a cégek
Az EUDR alkalmazását többször elhalasztották, ami könnyen keltheti azt az érzést, hogy a felkészüléssel is lehet várni.
Tóth Dávid szerint éppen ez jelenthet kockázatot.
Egy nagyobb feldolgozó vállalatnál ugyanis nem néhány dokumentum elkészítéséről van szó. Fel kell térképezni a teljes beszállítói rendszert, azonosítani kell az érintett termékeket, meg kell határozni az egyes vállalati szerepeket, módosítani kell az informatikai folyamatokat, és a partnerekkel is egyeztetni kell.
Mindez időt igényel.
A rendelet alkalmazási időpontja pedig a jelenlegi uniós szabályok szerint a nagyobb érintett vállalkozások számára 2026. december 30., vagyis a felkészülési idő már hónapokban mérhető.
Közben a Nébih EUDR-oldala is megújult
Tóth Dávid előadásában többször is kiemelte a hatósági tájékoztatás és a Nébih által szervezett, illetve támogatott szakmai képzések jelentőségét. Az előadás óta ezen a területen is történt változás.
A Nébih szeptember 18-án megújította EUDR-rel foglalkozó tematikus oldalát. A hatóság tájékoztatása szerint a felület már a módosított rendelet alapján érvényes kötelezettségeket foglalja össze, és kifejezetten a gyakorlati alkalmazást kívánja segíteni.
Külön aloldalon ellenőrizhetők a rendelet hatálya alá tartozó termékek, emellett részletes segítség érhető el a nyomonkövethetőséghez, a kellő gondossági kötelezettségek teljesítéséhez és az EUDR Információs Rendszer használatához.
A felületen az erdőirtásmentesség, az előállítás jogszerűsége, valamint a nyilatkozattételi kötelezettség is külön magyarázatot kapott. Az oldalról az Európai Bizottság útmutatói és a gyakran ismételt kérdésekhez kapcsolódó anyagok is elérhetők.
A vállalkozások számára ez azért lehet különösen hasznos, mert az EUDR esetében továbbra is kulcskérdés annak pontos meghatározása, hogy milyen termékkel, milyen szerepben és az ellátási lánc mely pontján érintettek.
Tóth Dávid szombathelyi előadásának üzenete ezzel együtt is egyszerűen összefoglalható: az EUDR komoly adminisztratív és informatikai feladatot hoz, ugyanakkor megfelelően alkalmazva valódi eszköze lehet a fenntartható erdőgazdálkodásnak. Ehhez azonban az érintett vállalkozásoknak még az alkalmazási időpont előtt működő rendszereket kell kialakítaniuk – nem akkor kell elkezdeniük keresni a megoldást, amikor már az első szállítmányhoz szükség van rá.
forrás: AgroInform
