Stockholmi Miniszteri Nyilatkozat

A 2026. június 2–3-án megrendezett 10. FOREST EUROPE miniszteri konferencián a FOREST EUROPE-hoz csatlakozó európai országok a Stockholmi Miniszteri Nyilatkozat aláírásával megerősítették közös elkötelezettségüket.

Közös felelősség Európa erdeiért

Akár az erdők ellenálló képességéről, a biológiai sokféleségről, a tűzvészekre való felkészülésről, a munkaerő-fejlesztésről, a faépítésről vagy a geopolitikai felkészültségről volt szó, a résztvevők újra és újra ugyanarra a következtetésre jutottak: egyetlen ország sem képes egyedül megbirkózni ezekkel a kihívásokkal.

A stockholmi miniszteri nyilatkozatban az aláírók megerősítették elkötelezettségüket a fenntartható erdőgazdálkodás iránt, valamint a FOREST EUROPE keretében folytatódó páneurópai együttműködés iránt. Miközben a folyamat az albán elnökség alatt új fejezetbe lép, a konferencia bizonyította a párbeszéd, a tudásmegosztás és a közös fellépés tartós értékét az ellenálló társadalmak számára szükséges ellenálló erdők biztosításában.

A hivatalos programon túl a konferencia értékes lehetőségeket nyújtott a hálózatépítésre, a kétoldalú találkozókra és az informális eszmecserékre is, megerősítve a FOREST EUROPE egyik legfőbb erősségét: az országok és az érdekelt felek összehozását, hogy tanuljanak egymástól, és közös megoldásokon dolgozzanak Európa erdeinek érdekében.

Stockholmi Miniszteri Nyilatkozat – 2026
FOREST EUROPE
Fenntartható erdők az ellenálló társadalmakért

Mi, a FOREST EUROPE aláíróinak képviselői, a 2026. június 2–3-án Stockholmban megrendezett
tizedik FOREST EUROPE miniszteri konferencián

A FOREST EUROPE JÖVŐJE

1. FELISMERVE a páneurópai erdőket érintő, gyorsan változó környezeti, gazdasági, társadalmi és geopolitikai kihívásokat, és MEGERŐSÍTVE közös felelősségünket annak biztosításában, hogy az ellenálló képességű erdők és a fenntartható erdőgazdálkodás (SFM) továbbra is sokrétű előnyöket és létfontosságú ökoszisztéma-szolgáltatásokat nyújtson a jelen és a jövő generációi számára.
2. KIEMELVE a FOREST EUROPE szerepét, mint az európai erdőkről és erdőgazdálkodásról szóló párbeszéd, ágazatközi és határokon átnyúló együttműködés önkéntes, magas szintű politikai folyamatát, amely erősíti a nemzetközi együttműködést. ELISMERVE a FOREST EUROPE vezető szerepét az SFM meghatározásában, amely kiemelkedő szerepet játszik e dinamikus koncepció népszerűsítésében és előmozdításában a páneurópai régióban.
3. MEGERŐSÍTVE, hogy a FOREST EUROPE által a Helsinki 1. számú határozatban[1]meghatározott fenntartható erdőgazdálkodás továbbra is a FOREST EUROPE-folyamat központi és vezérelve marad, KIEMELVE, hogy a folyamat egyedülálló páneurópai, kormányközi platformot a fenntartható erdőgazdálkodás továbbfejlesztésére, beleértve a kritériumokat és mutatókat (C&I) és az európai erdők állapotáról szóló jelentést (SoEF), mint a tájékozott, tényeken alapuló politikaalkotás alapját.
4. EMLÉKEZTETVE a FOREST EUROPE állásfoglalásaira, nyilatkozataira és határozataira, különösen az Európai Erdők 2030-as Jövőképére[2] valamint a 2024-es bonni miniszteri nyilatkozatra[3] és határozatra[4].
5. MEGERŐSÍTVE annak fontosságát, hogy a FOREST EUROPE-ot a jövőre felkészülten tartsák fenn az aláírók számára legrelevánsabb prioritások folyamatos értékelése révén, figyelembe véve a fenntartható erdőgazdálkodást alátámasztó, folyamatosan fejlődő tudományos és tényalapú ismereteket. TÁMOGATVA az inkluzív párbeszédet az erdőgazdálkodással kapcsolatos új politikai kérdések gyors, hatékony és tudományon alapuló kezelése érdekében.
   ELISMERVE annak szükségességét, hogy folytassák a párbeszédet a megfigyelőkkel, hozzájárulva az oktatáshoz, a kapacitásépítéshez és a nyilvánosság tudatosságának növeléséhez.
6. ELISMERVE, hogy bár a FOREST EUROPE vezető országának rotációja új betekintési lehetőségeket és megközelítéseket kínál, a következetesség és a hatékonyság biztosítása érdekében fenn kell tartani a folytonosságot és az intézményi tudást. HANGSÚLYOZVA a stabil és kiszámítható finanszírozás szükségességét a FOREST EUROPE-folyamat hatékony működésének biztosítása érdekében. ELISMERVE az aláírók és más források széles körű és rendszeres hozzájárulásának fontosságát a FOREST EUROPE folyamat hosszú távú működésének és alapvető munkaprogramjának megvalósításának biztosítása érdekében.
   
   A FENNTARTHATÓ ERDŐGAZDÁLKODÁS MEGERŐSÍTÉSE
7. HANGSÚLYOZVA annak fontosságát, hogy tovább kell fejleszteni a közös stratégiákat az SFM megerősítése és előmozdítása érdekében a páneurópai régióban, figyelembe véve a vonatkozó nemzetközi kötelezettségvállalásokat, ideértve többek között a három riói egyezményt, az ENSZ erdőkre vonatkozó stratégiai tervét és annak globális erdőcéljait, valamint a 2030-as menetrendet és annak fenntartható fejlesztési céljait, a rendelkezésre álló legjobb tudományos bizonyítékok és az erdőgazdálkodás gyakorlásának folyamatosan változó környezeti, gazdasági, társadalmi és politikai kontextusa alapján.
8. ELISMERVE az erdők által nyújtott ökoszisztéma-szolgáltatások széles skáláját, KIEMELVE a fenntarthatóan kezelt és multifunkcionális erdők alapvető és átfogó szerepét a biológiai sokféleség védelmében és fenntartható hasznosításában, az éghajlatváltozás mérséklésének és az ahhoz való alkalmazkodásnak a támogatásában, a vidékfejlesztéshez és a helyi gazdaságokhoz való hozzájárulásban, az erdei termékek fenntartható ellátásának biztosításában, az emberi jólét javításában, valamint a jelenlegi és jövőbeli környezeti, gazdasági és társadalmi kihívások kezelésében betöltött szerepüket, miközben hozzájárulnak a fenntartható fejlődésre vonatkozó nemzetközi kötelezettségvállalások hatékony végrehajtásához.
9. AGGODALMÁT FEJEZVE KI amiatt, hogy a páneurópai régió erdeit egyre inkább érintik az éghajlatváltozás és a szélsőséges időjárási események, a kártevők, betegségek és invazív fajok elszaporodása, valamint az erdőtüzek.
   KIEMELVE az adaptív, fenntartható erdőgazdálkodás szükségességét az erdők egészségének, ellenálló képességének és termelékenységének, valamint az ökoszisztéma-szolgáltatások – többek között a szén-dioxidmegkötés és a megújuló anyagok biztosítását.
   KIEMELVE e tekintetben a kiváló minőségű és legmegfelelőbb erdészeti szaporítóanyag, az erdei fák nemesítése és a támogatott migráció fontosságát, adott esetben a természetes újulat mellett.
   HANGSÚLYOZVA az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás szükségességét a fenntartható és klímasemleges gazdasághoz való hozzájárulás érdekében, egyúttal biztosítva az életerős, ellenálló és sokszínű erdőket.
10. ELISMERVE a fenntartható és körforgásos erdőalapú biogazdaság fontosságát a fosszilis erőforrások kiváltása, valamint az éghajlatváltozás mérsékléséhez és az ahhoz való alkalmazkodáshoz való hozzájárulás szempontjából, és FELISMERVE az ebből fakadó gazdasági lehetőségeket a megújuló bioalapú erőforrások biztosítása, valamint a biztonság és az ellenálló képesség biztosításában a társadalom egészének javára. MEGÁLLAPÍTVA, hogy az erdőalapú ágazatban továbbra is szükség van innovatív megközelítésekre és új technológiákra, miközben ELISMERVE az integrált megközelítések fontosságát a fenntartható erdőgazdálkodásban a környezeti, társadalmi és gazdasági erdőfunkciók közötti egyensúly megteremtése érdekében.
    
    VÉGREHAJTÁS ÉS ISMERETCSERE
11. ELISMERVE a közös páneurópai adatgyűjtési erőfeszítés fontosságát, mint az ENSZ-EGB, a FAO és a FOREST EUROPE közötti együttműködést, amelyet a nemzeti levelezők és az ENSZ-EGB fenntartható erdőgazdálkodás-megfigyelési szakértői csoportja támogat. ELISMERVE a nemzeti erdőállomány-felmérések, a FAO és az ENSZ-EGB szerepét, mint kulcsfontosságú nemzetközi adat szolgáltatókat, valamint a hatékony adatgyűjtés és -terjesztés érdekében közösen kifejlesztett online platformjuk értékét.
12. MEGERŐSÍTVE az erdőtulajdonosok és -gazdálkodók döntő szerepét a fenntartható erdőgazdálkodás végrehajtásában,
    TÁMOGATVA azokat az inkluzív politikákat és ösztönzőket, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy hozzájáruljanak a biológiai sokféleség megőrzéséhez, az éghajlatváltozás mérsékléséhez és az ahhoz való alkalmazkodáshoz, a vidékfejlesztéshez, a zöld munkahelyek teremtéséhez, a gazdasági fejlődéshez, miközben lehetővé teszik a fenntartható erdei szolgáltatások, a fa- és nem faipari erdei termékek ellátását.
13. ELISMERVE, hogy a fenntartható erdőgazdálkodás gyakorlati megvalósítását a jogszabályok, a műszaki iránymutatások, az önkéntes tanúsítási rendszerek és egyéb kezdeményezések koherens kombinációja támogatja.
14. KIEMELVE, hogy a képzett munkaerő elengedhetetlen az SFM végrehajtásához,
    HANGSÚLYOZVA az erdészeti ágazaton belüli szabványosított és nemzetközileg elismert képesítések és képzési rendszerek előmozdításának fontosságát, valamint
    ELISMERVE az erdészeti ágazat szerepét a zöld munkahelyek teremtésében, különösen azokéban, amelyek vonzzák és megtartják a fiatal generációkat a vidéki térségekben.
15. ÜDVÖZÖLVE az EUFORGEN és a FoRISK révén elért előrelépéseket, mint az erdők alkalmazkodó-képességének és ellenálló képességének a tudáscserén keresztül történő javítására szolgáló fontos eszközöket, valamint mint hosszú távú és egymást kiegészítő kezdeményezéseket, amelyek közül az EUFORGEN elősegíti az európai erdei genetikai erőforrások megőrzését, jellemzését, fenntartható használatát és nyomon követését, a FoRISK pedig a katasztrófakockázat-kezeléssel kapcsolatos innovatív eszközként szolgál. Ebben a tekintetben
    ÜDVÖZÖLVE az EUFORGEN által kezelt Európai Erdészeti Génforrás-információs Rendszer (EUFGIS) fejlesztését.
    
    EGYÜTTMŰKÖDÉS, POLITIKAI KOHERENCIA ÉS SZOLIDARITÁS
16. KIEMELVE a FOREST EUROPE jelentőségét az együttműködés és a koherencia terén nyújtott politikai iránymutatásban.
    KIEMELVE a nemzetközi erdészeti folyamatokkal és intézményekkel folytatott folyamatos együttműködés fontosságát a tapasztalatok megosztása, valamint a koherencia és a szinergiák erősítése érdekében, ideértve az UNFF-et, az UNECE-t, a FAO-t, a Montreali Folyamatot, valamint egyéb releváns regionális és globális szereplőket és folyamatokat, miközben a meglévő együttműködési struktúrákat, többek között az Európai Erdészeti Szövetséget is igénybe veszik, anélkül, hogy a tevékenységek párhuzamosan folynának.
17. ELISMERVE, hogy az erdők, az erdőgazdálkodás és az azokhoz kapcsolódó értékláncok, valamint a kapcsolódó infrastruktúra stratégiai eszközök a társadalmi reziliencia szempontjából a páneurópai régióban a geopolitikai fenyegetések tekintetében, és KIEMELVE azok alapvető szerepét a stratégiai válságkészültségben, a reagálási rendszerekben és az erőforrások rendelkezésre állásának biztonságában.
18. MEGERŐSÍTVE a 2022. augusztusi miniszteri határozatot, amelynek célja, hogy a háború alatt és után támogassa Ukrajnát az erdészeti ágazat jobb újjáépítésében, valamint a háború okozta károsodás után szükséges reformok végrehajtásában az erdők megőrzése, helyreállítása és fenntartható kezelése érdekében, és
    AGGODALMÁT FEJEZVE KI az Ukrajna ellen indított orosz agressziós háború környezetre és az ukrajnai természeti erőforrásokra gyakorolt jelentős negatív hatásai miatt, amelyek hosszú távú következményekkel járnak az erdők és az erdészeti ágazat helyreállítási folyamatára nézve.

elkötelezzük magunkat amellett, hogy:

1. továbbra is előmozdítjuk és végrehajtjuk a fenntartható erdőgazdálkodás dinamikus koncepcióját, mint az erdészeti stratégiák, tervek és programok holisztikus és integrált keretét, amely alkalmazkodik a páneurópai régióban felmerülő új kihívásokhoz és társadalmi igényekhez, biztosítva az erdők és a társadalmak jövőbeli rezilienciáját.
2. a múltbeli és folyamatban lévő munkára építve útitervet dolgozunk ki a fenntartható erdőgazdálkodásra vonatkozó kritériumok és mutatók rendszeres és tényeken alapuló felülvizsgálatának biztosítása érdekében, és adott esetben módosítási javaslatokat terjesztünk elő azok relevanciájának, összehasonlíthatóságának és magas színvonalának erősítése érdekében, ideértve a jelentéstétel javítását és a változó politikai prioritásokhoz és társadalmi igényekhez való alkalmazkodást.
3. a FOREST EUROPE jövőbeli alkalmasságának biztosítása az irányítás, a folytonosság, az intézményi memória és a működési kapacitás megerősítésének különböző módjainak feltárásával, annak érdekében, hogy biztosítsák a szervezet folyamatos vezető szerepét.
4. támogatjuk a FOREST EUROPE pénzügyi fenntarthatóságát, amint arra az „Új önkéntes finanszírozási modell kerete” című melléklet utal, elismerve, hogy ez az önkéntes támogatás biztosítja a folyamat jövőjét és a központi munkaprogram végrehajtását, beleértve olyan kulcsfontosságú eredményeket, mint a SoEF-jelentés és a fenntartható erdőgazdálkodásra vonatkozó kritériumok és mutatók folyamatos fejlesztése, miközben nagyra értékeljük a múltbeli támogatást. Továbbá törekszünk arra, hogy nemzeti körülményeinknek megfelelően természetbeni hozzájárulást nyújtsunk a munkaprogramban felvázolt konkrét tevékenységekhez.
5. hozzájárulunk a SoEF-jelentés hozzáférhetőségének, relevanciájának és hosszú távú hatásának javításához. E tekintetben tovább vizsgáljuk az ENSZ-EGB-vel, a FAO-val és más releváns szervezetekkel és folyamatokkal való együttműködés lehetőségeit azzal a céllal, hogy biztosítsuk az adatok hosszú távú gyűjtését, validálását és rendelkezésre állását.
6. támogatjuk a zöld erdészeti munkahelyeket, valamint erősíteni az erdészeti oktatást, a kutatást és az innovációt, mint a fenntartható és körforgásos, erdőalapú biogazdaságra való átállás kulcsfontosságú előfeltételeit, biztosítva a képzett munkaerőt és az inkluzív gazdasági lehetőségeket az erdészettel kapcsolatos ágazatokban.
7. meg kell erősíteni az erdők és az erdészeti ágazat rezilienciáját a páneurópai régióban. E tekintetben támogatni kell az erdészeti genetikai erőforrások megőrzését a páneurópai régióban azáltal, hogy hozzájárulnak az EUFORGEN munkájához az EUFGIS-ben szereplő erdészeti genetikai erőforrások jellemzésében, valamint továbbfejlesztik a FoRISK munkáját, amely elősegíti a határokon átnyúló együttműködést és az ágazatok közötti katasztrófakockázat-kezelést a fenntartható erdőgazdálkodás keretében.
8. törekedni fogunk az ismeretcsere és az együttműködés erősítésére az erdők és az erdőalapú ágazat válságkészültségben betöltött szerepe tekintetében a páneurópai régióban, a geopolitikai fenyegetésekre tekintettel.
9. megerősítjük az ukrán erdők helyreállítását és fenntartható kezelését, valamint az ukrán erdészeti ágazat újjáépítését az Oroszország által Ukrajna ellen indított agressziós háború alatt és után, többek között összehangolt intézkedések, valamint – amennyiben ez megfelelő és lehetséges – hosszú távú kétoldalú és többoldalú együttműködés és támogatás révén. Megvizsgáljuk annak lehetőségét, hogy hozzájáruljon az Ukrajna által vezetett „Forest Friends for Ukraine” (Erdőbarátok Ukrajnáért) munkacsoporthoz, hogy segítse az ilyen intézkedések kidolgozását és koordinálását az érintett szervezetekkel és kezdeményezésekkel együttműködésben, a korábbi és folyamatban lévő erőfeszítésekre építve, különösen a FAO 2023–2027-es ukrajnai erdészeti támogatási stratégiájára, és meghívja a megfigyelőket és a partnereket, hogy csatlakozzanak hozzá.

A stockholmi miniszteri nyilatkozat melléklete

Háttér

A 2024-es bonni miniszteri nyilatkozat elválasztotta a GCC-tagságot a FOREST EUROPE-folyamat iránti kötelező pénzügyi kötelezettségvállalástól. Az aláírók és a megfigyelők helyette arra kaptak felkérést, hogy tegyenek hozzájárulást, ha erre lehetőségük van.

A FOREST EUROPE finanszírozása így jelenleg teljes mértékben önkéntes pénzügyi és természetbeni hozzájárulásoktól függ. Ez a rendszer számos kihívást jelent a hosszú távú stabilitás, a kiszámíthatóság és a méltányosság szempontjából. A FOREST EUROPE-folyamatnak és az alapvető munkaprogramnak fix költségei vannak. Ha a finanszírozás nem elegendő, az alapvető munkaprogramot nem lehet megfelelően megtervezni vagy végrehajtani.

Eddig ez az új finanszírozási modell kiszámíthatatlan pénzügyi hozzájárulásokhoz vezetett (sok közülük 2025 végén érkezett), ami azt jelenti, hogy számos kihívás áll a tervezés és a költségvetés-tervezés, valamint a FOREST EUROPEfolyamat hosszú távú pénzügyi stabilitása előtt. A pénzügyi támogatás – bár önkéntes – kollektív politikai akaratot igényel a terhek megosztására, hogy elkerülhető legyen a túlzottan magas költségek néhány aláíró számára.

Az új önkéntes finanszírozási modell kerete

Az új modell támogatja a FOREST EUROPE-folyamat azon követelményét, hogy az aláíró felek és egyéb források stabil és kiszámítható önkéntes finanszírozást nyújtsanak a hosszú távú pénzügyi stabilitás biztosítása érdekében. Hangsúlyozza az aláíró felek kollektív felelősségét, miközben rugalmasságot kíván biztosítani és átláthatóságot garantálni.

A FOREST EUROPE finanszírozásának önkéntes jellege megmarad, az aláírók miniszteri szintű kötelezettségvállalásával, hogy támogatják a folyamat pénzügyi fenntarthatóságát. A finanszírozás biztosítására irányuló kötelezettségvállalás politikai akaratot jelent, nem jogi kötelezettséget.

Az önkéntes hozzájárulásokra előre meghatározott szinteket, vagyis kategóriákat állapítanak meg. A „standard” kategóriájú hozzájárulást, amely fedezi a FOREST EUROPE alapvető működési költségeit, beleértve annak alapvető munkaprogramját, minden aláírótól elvárják, kivéve a gazdaságátalakulásban lévő országokat. Magasabb szintű, „stratégiai” kategóriájú hozzájárulások, illetve eseti pénzügyi vagy természetbeni hozzájárulások bármikor nyújthatók a munkaprogram végrehajtásának és további tevékenységek támogatására.

A szintek kiszámításához használt alapértéknek a folyamat hatékony működtetéséhez szükséges erőforrások reális és fenntartható becslésének kell lennie. Ez a finanszírozási modell abból indul ki, hogy a miniszteri konferenciát és a kapcsolattartó egység személyzetét (amely a vezető országgal rotál) a vezető ország finanszírozza.

Mandátumának kezdetén a vezető ország javaslatot tesz a standard és a stratégiai szint indikatív összegére, amelyet az ELM felülvizsgál és jóváhagy, és felkéri az aláíró feleket, hogy nyújtsák be éves önkéntes hozzájárulásukat.
A standard szint a várható minimális hozzájárulás lenne. Ily módon az összes aláíró egyenlő arányban részesedik a FOREST EUROPE alapvető működési költségeinek fedezésében. Amennyiben az aláírók ideiglenes vagy rendkívüli költségvetési korlátokkal szembesülnek, amelyek megnehezítik a standard szintű hozzájárulás nyújtását, felvehetik a kapcsolatot a vezető országgal egy másik megfelelő megoldás keresése érdekében.

Minden aláíró ország továbbra is ugyanolyan szinten vesz részt a folyamatban, függetlenül a hozzájárulásának mértékétől, azaz minden aláíró országnak megmarad a joga a FOREST EUROPE miniszteri dokumentumainak aláírására és a döntéshozatali folyamatban való részvételre minden szinten (MC, ELM).

Az új finanszírozási modellnek több elnöki ciklusra kiterjedő, hosszú távú megoldásnak kell lennie. A hozzájárulásokat – a jelenlegi gyakorlatnak és a bonni miniszteri konferencián hozott döntésnek megfelelően – egy több ez biztosítja, hogy az egy évben beérkezett hozzájárulásokat az elnökségváltásoktól függetlenül a következő években is fel lehessen használni, és a bizalmi alapban fennmaradó többlet is megmaradjon.

forrás: FOREST EUROPE – SMD