150 ezer hektár leégett, miközben a kormány és az ellenzék nem tud közös stratégiában megegyezni a tüzek ellen, az erdőtűzoltók hónapok óta jelzik a megelőzés forráshiányát, és több embert, jobb felszerelést kérnek.
Az idei nyáron Spanyolországban több tízezer hektárt felperzselő tüzek ismét napirendre tűzték a visszatérő vitát: szükség van egy nagy politikai megállapodásra, hogy szembe lehessen nézni egy olyan fenyegetéssel, amely az Ibériai-félszigeten évről évre erősödik.
Idén eddig több mint 150 000 hektár égett le, ami hatszorosa az egy évvel korábbinak, és a félsziget középső részén pusztító nagy tüzek miatt több mint 90 000 embert kellett kitelepíteni vagy otthonába zárni. A kormányfő, Pedro Sánchez ismét felszólított egy „nagy állami paktumra az éghajlati vészhelyzettel szemben”, egy olyan javaslatra, amelyet már korábbi tűzszezonok idején is napirendre tűzött.
A megállapodás azonban mindmáig nem született meg.
Az országos paktum ötlete nem új keletű. A 2025-ös nyári tüzek után a kormány bejelentette, hogy kezdeményezi az éghajlati vészhelyzet mérsékléséről és az ahhoz való alkalmazkodásról szóló állami szintű, pártok feletti megállapodást, amelynek célja, hogy a közigazgatás minden szintjét, a parlamenti frakciókat, a tudományos közösséget és a szociális partnereket bevonja egy közös stratégiába az olyan szélsőséges jelenségekkel szemben, mint a tüzek, az aszályok vagy az árvizek.
A Néppárt akkor elutasította az indítványt. Szóvivőjük, Ester Muñoz úgy fogalmazott, hogy a paktum „puszta füstfüggöny”, amely »nem oltja el a tüzeket, és nem nyújt megoldást az embereknek«, míg Alberto Núñez Feijóo egy alternatív megközelítést védett, amely egy átfogó tűzvédelmi tervre épülne, például az erdőgazdálkodás megerősítésére, a gyújtogatókra kiszabott büntetések szigorítására, egy országos gyújtogató-nyilvántartás létrehozására és a közigazgatások közötti jobb koordinációra.
Feijóo az idén nyáron, a navalcarnerói előretolt irányítóponton tett látogatása során igyekezett elkerülni a vitát a kormány javaslatáról, és az intézményi egységre hivatkozott. „Mindannyian együtt vagyunk ebben a feladatban” – jelentette ki, miközben ismételten hangsúlyozta, hogy a legfontosabb feladat a tüzek elleni küzdelem, és csak ezután következhet a politikai vita.
A megelőzés, a leggyengébb pont
Miközben a politikusok tovább vitáznak arról, milyen stratégiát kellene követni, Spanyolország erdőtűzoltói hónapok óta az utcára vonulnak, hogy ugyanarra figyelmeztessenek: ha nem jut több forrás a megelőzésre, és nem javulnak a terepen dolgozók munkakörülményei, a nagy tüzek újra és újra meg fognak ismétlődni.
A figyelmeztetések gyakorlatilag megszakítás nélkül érkeznek tavasz óta. Áprilisban a Kanári-szigeteki Gran Canaria erdőtűzoltói a sziget tanácsa, a Cabildo épülete elé vonultak, hogy béremelést, több személyzetet és több eszközt követeljenek.
Ugyanebben a hónapban a Madridi Közösség erdőtűzoltói arra hívták fel a figyelmet, hogy a megelőző munkák nagyjából a felére csökkentek, és figyelmeztettek: a nyarat elégtelen létszámú és felszereltségű egységekkel kell majd megkezdeni.
Májusban az andalúziai erdőtűzoltók vonultak utcára tiltakozni. Júniusban a murciaiak és a leóniak, júliusban pedig – egybeesve az ország jelentős részét sújtó nagy tűzhullámmal – ismét a madridi, valamint a toledói tűzoltók. Az autonóm közösségek egységei gyakorlatilag ugyanazt a diagnózist ismételték: kevés a hivatásos tűzoltó, szűkösek a források, a megelőzés pedig elégtelen.
Madrid esete különösen szemléletes. Az áprilisi figyelmeztetések jóval azelőtt hangzottak el, hogy a régió történelmének legpusztítóbb tüzei közül néhány fellobbant volna, rávilágítva egy olyan problémára, amelyet a szakemberek szerint szerkezeti jellegűnek kell tekinteni.
Az erdőgazdálkodási szakértők évek óta hangsúlyozzák, hogy a nagy tüzekkel nem csak akkor kell felvenni a harcot, amikor a lángok már felcsaptak. A megelőzés jóval korábban kezdődik: az erdők gondozásával, a cserjés területek megtisztításával, az ellenőrzött égetésekkel, a tűzgátak karbantartásával és olyan folyamatos tervezéssel, amely csökkenti a növényi éghetőanyag-mennyiséget, és korlátozza a tűz terjedését a hőhullámok idején.
A hiányzó konszenzus
Az idei nyár súlyos tüzei ismét egyértelművé tették, hogy a kockázatot már nem lehet rendkívüli jelenségként kezelni, hanem egyre gyakoribb következményeként a hőhullámoknak és a szélsőséges időjárási körülményeknek.
Ennek ellenére, jóllehet a nagy nemzeti megállapodásról szóló vita minden nyáron újra felizzik, Spanyolország továbbra sem rendelkezik olyan, a kormány és az ellenzék által közösen elfogadott stratégiával, amely ötvözné a megelőzést, az erdőgazdálkodást, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást és az intézmények közötti koordinációt.
Eközben a lángok diktálják a ritmusát a politikai vitának, amely egyelőre továbbra is lezáratlan marad.
Az erdőtüzek legfrissebb adatai Spanyolországban
A 2026. július 26-i adatok szerint a spanyolországi erdőtüzek eddig:
- mintegy 45 ezer hektárnyi területet pusztítottak el,
- 100 ezer embert kellett evakuálni vagy otthonmaradásra felszólítani Madrid és Ávila térségében,
- Portugália, Görögország és Olaszország is bekapcsolódott a legsúlyosabb tüzek oltásába.
A Castellón tartományban található Vall d’Uixó környékén pusztító tűz frontvonala már 21 kilométer hosszú, és mintegy 16 ezer ember került veszélybe.
A spanyol belügyminisztérium a vészhelyztet Toledo tartományra is kiterjesztette az Almorox térségében pusztító tűz miatt.
A katonai katasztrófavédelmi egység, a UME (Unidad Militar de Emergencias) egységes irányítási központot hozott létre a madridi és ávilai tüzek megfékezésére, miután a helyzet súlyossá vált.
Idén eddig Spanyolországban az erdőtüzek több mint 152 ezer hektárnyi területet égettek fel, ami hatszorosa a 2025-ös év azonos időszakában mért értéknek.
