Az Európai Unió erdőtűz-helyzete 2026. első felében továbbra is kedvezőtlen képet mutat, bár a 2025-ös rekordévhez képest egyelőre mérsékeltebb károk keletkeztek. Az EFFIS adatai szerint 2026. július 1-ig 118 737 hektár terület égett le az EU-ban, miközben 962 erdőtüzet regisztráltak. Ez utóbbi több mint kétszerese a 2006–2025 közötti hosszú távú átlagnak (446 tűz).
A 2026-os szezon egyik legérdekesebb jellemzője, hogy bár a tűzesetek száma rendkívül magas, a leégett terület és a kibocsátott szén-dioxid mennyisége egyelőre alacsonyabb a 2025-ös rekordévhez képest. Ez arra utal, hogy a tűzoltási és korai észlelési rendszerek sok esetben képesek voltak megakadályozni a nagy kiterjedésű katasztrófák kialakulását.
A legfontosabb változás: a tűzveszély terjedése
Az EFFIS július eleji előrejelzése szerint a nagyon extrém tűzveszély már nem csupán a mediterrán térségre korlátozódik. Franciaország, az Ibériai-félsziget, az Alpok környéke, a Brit-szigetek déli része és Közép-Európa több térsége is a legmagasabb kockázati kategóriákba került.
Ez azt jelenti, hogy az elmúlt évtizedekben megszokott dél-európai tűzövezet fokozatosan észak és kelet felé tolódik.
Mi hajtja a folyamatot?
Az idei szezon hátterében több tényező áll:
- a rekordközeli nyár eleji hőhullámok,
- az ismétlődő aszályos időszakok,
- a nagy mennyiségű kiszáradt növényi biomassza,
- az egyre gyakoribb szélsőséges időjárási események,
- valamint a klímaváltozás és a nem megfelelő tájhasználat együttes hatása.
Számos kutató szerint Európa továbbra is nagyobb hangsúlyt helyez a tűzoltásra, mint a megelőzésre, miközben a tüzek kialakulását meghatározó tájhasználati problémák egyre súlyosabbá válnak.
A júliusi helyzet már romló tendenciát mutat
A július első hetében kialakult hőhullám nyomán Franciaországban, Spanyolországban, Portugáliában és Görögországban ismét jelentős tüzek alakultak ki. Franciaország déli részén több mint tízezer embert kellett kitelepíteni, miközben az EU nemzetközi segítséget és oltórepülőgépeket mozgósított.
Ez arra utal, hogy a július 1-jén mért adatok valószínűleg még nem tükrözik teljesen a nyári szezon legkritikusabb időszakát.
Mit jelent ez Magyarország számára?
Magyarország továbbra sem tartozik a mediterrán országokkal azonos kockázati kategóriába, ugyanakkor az EFFIS előrejelzése már a Kárpát-medence jelentős részére is átlag feletti hőmérsékleti anomáliákat jelzett. Különösen az Alföld, a Duna–Tisza köze, a Nyírség és a száraz dombvidéki térségek válhatnak érzékenyebbé a következő évtizedekben.
Összegzés
A 2026-os év első fele alapján az európai erdőtűzhelyzet néhány szóval jellemezhető: gyakoribb – kiterjedtebb – északabbra tolódó. Bár a 2025-ös rekordévhez képest kisebb terület égett le, a tűzesetek száma továbbra is rendkívül magas. A legfontosabb stratégiai üzenet az, hogy az erdőtűz már nem kizárólag mediterrán probléma: a kockázat egyre inkább Közép-Európa és ezen belül Magyarország erdőgazdálkodását is érinti.
Tóth János, FATÁJ
