A fakitermelési moratórium bejelentését követően felmérés készült hazai fűrészipari vállalkozások körében arról, hogy milyen következményekkel járna számukra az alapanyag-kínálat jelentős csökkenése vagy teljes megszűnése. Az eredmények egyértelmű üzenetet hordoznak: a hazai elsődleges fafeldolgozó ágazat jelentős része ma már rendkívül szűk mozgástérrel működik.
Felmérés készült a várható gazdasági hatásokról
A 2026. szeptember 30-ig elrendelt átmeneti fakitermelési moratórium elsősorban a természetvédelmi és Natura 2000 rendeltetésű, magas természetességi állapotú állami erdőket érinti. A döntés célja a természetvédelmi és klímavédelmi szempontok megerősítése, valamint az érintett erdők hosszú távú kezelési rendszerének felülvizsgálata. A kormány ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az erdőalapú gazdaság működőképességét is figyelembe kívánja venni a folyamat során.
A döntés bejelentését követően a Fagazdasági Országos Szakmai Szövetség felmérést készített hazai fűrészipari vállalkozások körében arról, hogy milyen következményekkel járna számukra az alapanyag-kínálat jelentős csökkenése vagy teljes megszűnése.
Az eredmények egyértelmű üzenetet hordoznak: a hazai elsődleges fafeldolgozó ágazat jelentős része ma már rendkívül szűk mozgástérrel működik.
Már az 50%-os kiesés is súlyos következményekkel járhat
A válaszadók többsége szerint a megszokott alapanyag-mennyiség felének kiesése nem egyszerű termelési korrekciót jelentene.
A leggyakrabban említett következmények:
- termelés-visszaesés,
- létszámleépítés,
- beruházások kihasználatlansága,
- vevői kapcsolatok elvesztése,
- exportpiacok beszűkülése.
Több vállalkozás jelezte, hogy az elmúlt években jelentős technológiai fejlesztéseket hajtott végre, amelyek megtérülése a folyamatos alapanyag-ellátásra épül. Számos üzemnél a jelenlegi költségszerkezet mellett már a fél kapacitású működés sem jelent hosszú távon fenntartható alternatívát.
A legnagyobb félelem: a kapacitások elvesztése
A válaszokból nem pusztán az alapanyaghiánytól való félelem rajzolódik ki.
A vállalkozások attól tartanak, hogy az egyszer elvesztett:
- munkaerő,
- vevői kör,
- exportpiac,
- feldolgozókapacitás
évek alatt vagy egyáltalán nem építhető újjá.
Több válaszadó arra is felhívta a figyelmet, hogy a faipari szakképzett munkaerő megtartása már jelenleg is komoly kihívás. Egy hosszabb termeléscsökkenés esetén az elbocsátott dolgozók várhatóan más ágazatokban helyezkednének el, ami tartós kapacitáshiányt okozhatna.
Teljes alapanyaghiány esetén több üzem bezárással számol
A felmérés második kérdése arra vonatkozott, mi történne akkor, ha a 2026-os őszi időszakban egyáltalán nem lenne elérhető hazai fűrészipari alapanyag.
A válaszok többsége ebben az esetben: termelésleállást, üzembezárást, tömeges elbocsátásokat valószínűsít.
Bár elméletileg a külföldi beszerzés lehetősége több helyen felmerült, a válaszadók jelentős része szerint annak gazdasági feltételei jelenleg nem adottak. Több vállalkozás hangsúlyozta, hogy termékszerkezete, vevőköre vagy logisztikai rendszere kifejezetten hazai alapanyag-bázisra épül.
Nem csak a fűrészüzemek ügye
A válaszok alapján az esetleges alapanyaghiány hatásai messze túlmutatnak a fűrészipari vállalkozások körén.
Az érintettek szerint közvetve hatással lehet:
- a raklapiparra,
- a bútoriparra,
- a parkettaiparra,
- a nyílászáró-gyártásra,
- a faipari exportpiacokra,
- valamint számos vidéki térség foglalkoztatására.
A felmérés egyik fontos tanulsága, hogy a feldolgozóipar szereplői a kérdést nem kizárólag erdészeti, hanem gazdaságfejlesztési és foglalkoztatáspolitikai ügyként is értelmezik.
Közös pont: több párbeszédre van szükség
A válaszokból ugyanakkor nem az erdővédelem elutasítása rajzolódik ki.
A legtöbb vélemény szerint a természetvédelmi célok és a hazai faipar érdekei nem feltétlenül ellentétesek egymással.
A válaszadók leggyakrabban az alábbiakat szorgalmazták:
- szélesebb szakmai egyeztetést;
- a faipari szereplők bevonását a döntés-előkészítésbe;
- a hazai feldolgozókapacitások stratégiai jelentőségének elismerését;
- az erdészeti, természetvédelmi és gazdasági szempontok összehangolását.
A következő hónapok kulcskérdése
A moratóriumról szóló kormányhatározat egyben hosszabb távú felülvizsgálati folyamatot is elindított, amelynek célja az állami erdőkezelés és az erdőgazdálkodási szabályozás jövőjének újragondolása.
A fűrészipari felmérés eredményei azt mutatják, hogy a következő hónapok egyik legfontosabb kérdése az lesz, miként lehet egyszerre biztosítani a természetvédelmi célok erősítését és a hazai erdőalapú gazdaság működőképességének megőrzését.
A válaszadók üzenete röviden összefoglalva: az erdők jövőjéről szóló döntésekben a faipar is szeretne partner lenni.
Tóth János, FAGOSZ
