A határokon átnyúló pannon (Mura–Dráva–Duna) régió gazdag erdőségekkel és folyóvölgyekkel rendelkezik, miközben a határ menti térségek számos gazdasági és infrastrukturális kihívással küzdenek.
A Pannon Future Forest projekt erre kínál választ: célja egy transznacionális mentorhálózat és online tudásközpont (knowledge hub) létrehozása, amely segíti a helyi üzleti szereplőket és támogató szervezeteket az erdőalapú zöldgazdaság új üzleti lehetőségeinek kiaknázásában. A projekt az erdőt nem csupán faanyagforrásként, hanem többfunkciós természeti erőforrásként kezeli, különös figyelemmel a klímatechnológiai megoldásokra, a fenntartható erdő- és földhasználatra, az önkéntes karbonpiacokra és a biodiverzitás-kreditekre.
A Pannon Future Forest 2026. január 1. és 2027. december 31. között, 24 hónapos futamidővel, az INTERREG CENTRAL EUROPE 2021–2027 program támogatásával valósul meg. A projekt teljes költségvetése 785 239 euró, amelyből az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERDF) hozzájárulása 628 191 euró, azaz 80%.
A projekt öt projektpartner együttműködésében valósul meg. Vezető partner a pécsi székhelyű Pannon Európai Területi Társulás (Pannon EGTC), projektpartnerek a Muraszombati Fejlesztési Központ, a Horvát Erdők (Croatian Forests Ltd.), a Mecsekerdő Zrt., valamint az Eszéki Josip Juraj Strossmayer Egyetem Közgazdaságtudományi és Üzleti Kara. A szakmai munkát társult partnerként a németországi Future Forest GmbH & Co. KG (Future Forest Initiative) és a Szlovén Erdészeti Szolgálat is támogatja.
A projekt eredményeinek szélesebb körű megismertetésében és hasznosításában a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is szerepet tölthet be. A NAK, mint agrár- és erdőgazdasági érdekképviseleti szervezet közvetett érintettként hozzájárulhat a projekt eredményeinek eljuttatásához a gazdálkodókhoz és más érintett szereplőkhöz, valamint elősegítheti a projekt során létrejövő tudás és jó gyakorlatok hazai hasznosulását. A Kamara szakmai és kommunikációs csatornáin keresztül támogathatja továbbá a projekt céljainak és eredményeinek megismertetését, különösen az erdőgazdálkodás, a fenntartható földhasználat és az erdőalapú gazdasági lehetőségek területén.
A projekt lehetőségeiről Kis-Pongrácz Judittal, a Pannon Future Forest projektmenedzserével beszélgettünk.
A projekt alapjai: Mi a Pannon Future Forest projekt fő küldetése?
A projekt alapvető küldetése az, hogy a magyar, horvát és szlovén határ menti régiókban található gazdag természeti erőforrásokat – különösen az erdőket és folyókat – a közös jólét forrásává alakítsa. A célunk egy olyan transznacionális tudásközpont és mentorhálózat létrehozása, amely képessé teszi az üzleti szereplőket és a támogató szervezeteket arra, hogy az erdőalapú zöldgazdaság feltörekvő ágazataiban úttörő üzleti koncepciókat valósítsanak meg. Nem csupán elméleti oktatásról van szó: a partnerek helyi szereplőket képeznek ki, pilotprojekteket mentorálnak a fenntartható erdőgazdálkodás és földhasználat területén, és olyan eszközöket osztanak meg, amelyek más periférikus régiók számára is mintaként szolgálhatnak.
Célterület és kontextus: Milyen sajátos adottságokkal rendelkezik ez a régió?
A Pannon Európai Területi Társulás vezetésével megvalósuló Interreg Central Europe projekt a magyar–szlovén és a horvát–magyar határ mentén elhelyezkedő, túlnyomórészt vidéki és periférikus területekre fókuszál. Ez a régió ökológiai szempontból rendkívül értékes: itt található Közép-Európa egyik legnagyobb természetközeli folyórendszere (Mura–Dráva–Duna), jelentős vizes élőhelyekkel és erdőségekkel, mint az Őrség, a Papuk vagy a Mecsek. Ugyanakkor a térség komoly strukturális kihívásokkal küzd: jellemző az alacsony jövedelemszint, a gyenge infrastrukturális összeköttetések és az új zöld piacokkal (például a karbonpiaccal) kapcsolatos ismeretek hiánya. A projekt lényege éppen ezen kettősség feloldása: a kiemelkedő természeti tőkét kívánjuk a gazdasági fejlődés motorjává tenni.
Szemléletváltás: Mit jelent az erdő „újraértelmezett termékként” való kezelése?
A hagyományos szemléletben az erdőre elsősorban faanyagforrásként tekintettek. Mi azonban az erdőt egy többfunkciós rendszernek látjuk, amely mérhető és gazdaságilag is értelmezhető ökoszisztéma-szolgáltatásokat nyújt. Ez az „újraértelmezett termék” magában foglalja a szénmegkötést, a biodiverzitás megőrzését, a vízgazdálkodást, valamint a rekreációs és jóléti szolgáltatásokat is. A technológiai fejlődés, különösen a monitorozási és hitelesítési (MRV) rendszerek ma már lehetővé teszik, hogy ezek a szolgáltatások valódi gazdasági eszközökké, „piacosítható” egységekké váljanak, diverzifikálva ezzel az erdőgazdálkodók jövedelemforrásait.
Főbb tematikus pillérek: Milyen konkrét üzleti lehetőségeket azonosítottak?
A projekt három fő szakmai pillérre épül: a klímatechnológiai megoldásokra, az erdőalapú bioökonómiára és a fenntartható erdő- és földhasználati innovációkra. A nemrég közzétett Benchmark Study kilenc konkrét területet elemez, amelyekben óriási kiaknázatlan potenciál rejlik: ilyenek a fenntartható erdőgazdálkodás digitalizációja, a faalapú design, az agrárerdészeti rendszerek, az önkéntes karbon- és biodiverzitási piacok, a természetalapú megoldások (NbS), a zöld vállalkozásfejlesztés, a környezeti nevelés és jóléti szolgáltatások, a nem faalapú erdei termékek (pl. gomba, gyógynövények), valamint a regeneratív turizmus.
Új környezeti piacok: Hogyan jelennek meg az innovatív piaci eszközök?
A projekt kiemelt figyelmet fordít azokra a feltörekvő piacokra, ahol a természet védelme és helyreállítása maga az értékteremtés alapja. Az önkéntes karbonpiac lehetővé teszi a cégek számára, hogy erdősítési vagy fenntartható gazdálkodási projektekből származó kreditekkel ellensúlyozzák kibocsátásukat. Emellett megjelennek a biodiverzitás-kreditek, amelyek a mérhető ökológiai javulást jutalmazzák. A természetalapú megoldások (NbS) pedig olyan stratégiákat kínálnak, ahol technikai infrastruktúra helyett ökoszisztémák (pl. vizes élőhelyek) helyreállításával érünk el gazdasági és biztonsági előnyöket, például az árvízvédelem vagy a vízmegtartás terén.
Katalizátor szervezetek: Miért kulcsfontosságú az ő szerepük?
„Katalizátoroknak” azokat az üzleti támogató szervezeteket – kamarákat, fejlesztési ügynökségeket, civil szférát vagy erdészeti szereplőket – nevezzük, amelyek hídszerepet töltenek be a tudás és a piac között. Őket azért képezzük ki, hogy saját helyi ökoszisztémájukban felismerjék a zöldgazdasági lehetőségeket, és hatékonyan tudják segíteni a vállalkozókat, startupokat abban, hogy ötleteikből piacérett megoldások szülessenek. Nélkülük a természeti erőforrásokban rejlő innovációs potenciál továbbra is rejtve maradna a helyi gazdasági szereplők előtt.
A keresett partnerek köre: Milyen szervezetek csatlakozását várják?
A projekt alapvetően egy többszereplős partnerségre épül, amely regionális fejlesztési ügynökségek, erdőgazdálkodó vállalatok és felsőoktatási intézmények tudását ötvözi. Jelenleg is olyan partnereket és hálózati tagokat keresünk, mint a kereskedelmi kamarák, vállalkozásfejlesztési központok, természetvédelmi civil szervezetek, valamint olyan résztvevők, ötletgazdák, szakértők és befektetők, akik érdekeltek a zöldgazdasági innovációk felkarolásában vagy megvalósításában. Különösen fontosnak tartjuk az egyetemek közötti együttműködést a bio-vállalkozói szemlélet erősítése érdekében.
Időközben elindult a projekt hivatalos weboldala, ahol az érdeklődők naprakész információkat találnak. Az oldal IDE KATTINTVA érhető el.
