Az inváziós karcsúdíszbogár már egyértelműen megtelepedett Magyarországon, a Nébih laboratóriumi vizsgálatai igazolták a veszélyes kártevő jelenlétét. A szakemberek szerint a kőrisrontó karcsúdíszbogár a jelenlegi terjedési ütem alapján egy-két éven belül Zalát is elérheti. Gyergyák Lajos, a Zalaerdő Zrt. Letenyei Erdészetének erdészetigazgatója arról beszélt, mire számíthatnak a zalai erdők.
A kőrisrontó karcsúdíszbogár már letarolta Észak-Amerika kőrisállományának jelentős részét, és Európában is gyorsan terjed. Magyarországon egyelőre Beregsurány térségében igazolták a megtelepedését, de a szakemberek szerint a kártevő néhány éven belül Zalát is elérheti.
Mit jelent a kőrisrontó karcsúdíszbogár Zalának?
– Már korábban jelezték nekünk az Erdészeti Tudományos Intézet szakemberei, hogy számítani kell az érkezésére. Ukrajna felől évi 50-60 kilométeres terjedéssel számoltak, most úgy tűnik, a vártnál valamivel gyorsabban halad. Ha ez a terjedési ütem fennmarad, akkor egy-két éven belül sajnos hozzánk is el fog érni ez a rovar – mondta hírportálunk kérdésére Gyergyák Lajos, a Zalaerdő Zrt. Letenyei Erdészetének erdészetigazgatója.
A szakember szerint Zalában a kőris nem tartozik a legnagyobb területet elfoglaló fafajok közé, a Letenyei Erdészet kezelésében nagyjából 100-150 hektáron található. Elsősorban a Mura és a Kerka mentén, az ártéri ligeterdőkben fordul elő nagyobb arányban, ahol főként a magyar kőris és a magas kőris alkot állományokat.
Gyergyák Lajos szerint a legnagyobb veszélyben azok az erdők vannak, ahol szinte kizárólag kőris alkotja az állományt. – Az a célunk, hogy minél elegyesebb állományok jöjjenek létre. Ha egy fafajt valamilyen betegség vagy kártevő ér, akkor egy vegyes erdő sokkal ellenállóbb, kisebb veszteséget szenved.
Egyelőre nincs nyoma Zalában
A kőrisrontó karcsúdíszbogarat eddig nem észlelték Zala vármegyében. – A kőrisnek vannak egyéb betegségei is, például különböző kéreg- és hajtáskárosítók, de ezt a rovart egyelőre még nem találtuk meg nálunk.
A jelenlegi tudományos ismeretek alapján a fertőzés továbbterjedésének megakadályozására az egyetlen igazán hatékony védekezési mód a fertőzött fák és a 100 m-es körzetükben található gazdanövények eltávolítása és megsemmisítése. A szigorú intézkedés a kártevő életciklusának megszakítását és az egészséges állományok védelmét szolgálja. A nemzetközi tapasztalatok alapján ugyanis e nélkül a kőrisrontó karcsúdíszbogár Európa kőrisállományának jelentős pusztulását okozhatja, így hazánk őshonos kőrisfajait, köztük a Kárpát-medencében kiemelt természeti értéket képviselő magyar kőrist, valamint az erdei állományokat, települési fasorokat és parkokat is súlyosan veszélyezteti. (Forrás: Nébih)
A lárvák okozzák a legnagyobb pusztítást
A szakember elmagyarázta, hogy a kifejlett, csillogó olajzöld színű bogár ugyan a leveleket rágja, a valódi károkat azonban a kéreg alatt fejlődő lárvák okozzák.
A kőrisrontó karcsúdíszbogár nőstény a kéreg alá rakja a petéit. A kikelő lárvák hosszú, kanyargós járatokat rágnak a kéreg alatt, ezzel megszakítják a víz- és tápanyagszállítást. A fa koronája ritkulni kezd, a hajtások elszáradnak, és három-négy év alatt a fa teljesen kipusztulhat.
A kőrisrontó karcsúdíszbogár bár Ázsiából származik, Észak-Amerikában már hatalmas pusztítást végzett. Mivel Európában nincsenek természetes ellenségei, a szakemberek attól tartanak, hogy gyorsan elterjedhet.
– A legrosszabb forgatókönyv az lenne, ha a magyarországi kőrisállomány jelentős része elpusztulna. Ez nemcsak az erdőket érintené, hanem a települési fasorokat, parkokat és arborétumokat is. Leginkább az onnan eltűnő fák tűnnének fel az embereknek először.
A Nébih azt kéri, hogy aki kőrisfákon gyanús tüneteket, például a korona ritkulását, a hajtások száradását vagy a kéreg leválását tapasztalja, jelezze azt a hatóságnak, mert a korai felismerés kulcsszerepet játszhat a kártevő terjedésének lassításában.
forrás: ZAOL
