Összefogással, tudásmegosztással és fejlesztésekkel erősítenék a hazai karácsonyfa-termelést a MAKTE tagjai, akik Zalában tartottak szakmai találkozót.
Elsősorban a nordmann fenyőnél számít a megszokottnál jelentősebb áremelkedésre Fodor János, a Magyar Karácsonyfa-termelők Egyesületének (MAKTE) elnöke. Az október 21-én Babosdöbrétén, az egyesület ötletgazdája, Wohlgenannt Martin gazdaságában megtartott szakmai találkozón a termesztéstechnológia mellett a növekvő költségek, a generációváltás és a hazai fenyők piaci részesedésének növelése is napirendre került.
Az elnök szerint a magyar termelés bővítésében és az exportban is van lehetőség, ehhez azonban összefogásra és fejlesztési forrásokra van szükség. A babosdöbrétei rendezvényhez kapcsolódó ültetvénybejárás házigazdája a lickóvadamosi Fenyőerdő Kft. volt, a program pedig zalatárnoki termőterületeket is érintett.
Fodor János, a FenyőFarm családi gazdaság képviselője második generációs karácsonyfatermelő, 35 éve foglalkozik a tevékenységgel, fia pedig már a család harmadik nemzedékét képviseli a vállalkozásban.
„Szeretem csinálni, elkötelezett vagyok a folyamatos tanulás és a minőségi termesztés mellett” – fogalmazott az egyesület elnöke, aki a MAKTE létrehozását is szívügyének tekinti.
Elmondása szerint a szervezetet 2026 tavaszán alapították, hivatalos bejegyzése pedig júliusban történt meg. Az összefogás gondolata egy szűkebb termelői körben merült fel, de hamar kiderült, hogy mások is szükségesnek tartják a közös szakmai munkát és az érdekképviseletet.
Fodor János helyzetértékelése szerint Magyarországon mintegy 600–700 családi gazdaság és kistermelő foglalkozik karácsonyfával, így az ágazat összességében több ezer ember munkájához és megélhetéséhez kapcsolódik. A fenyőültetvények teljes kiterjedését 3500–3800 hektárra becsülte.
A termelés földrajzilag erősen összpontosul: az általa ismertetett ágazati kép szerint mintegy 90 százaléka a Dunántúlon található. Zalában Surd és Zalaegerszeg térségét, Vasban Szentgotthárd környékét, Somogyban pedig Csurgót és Berzencét emelte ki.
A hazai piacon évente hozzávetőleg 1,5–2 millió vágott karácsonyfa talál gazdára az elnök szerint. A termelők munkájának jelentőségét azzal érzékeltette, hogy évente körülbelül ötmillió ember gyönyörködik a fáikban.
A Magyarországon előállított fenyők ugyanakkor becslésük szerint a belföldi szükséglet 50–60 százalékát fedezik. A fennmaradó részt importból biztosítják, amelynek egyik meghatározó forrása Dánia.
Győrfy Balázs nemespátrói termelő ezért is tartja fontosnak a hazai kínálat bővítését. „A hazai fenyő arányát szeretnénk növelni” – mondta. Távlati célként legalább 70 százalékos hazai piaci részesedést említett.
Ehhez új termelők bevonására és a meglévő gazdaságok fejlesztésére is szükség lehet. Fodor János jelezte: vállalkozásuk is vásárol Dániából karácsonyfát, de szívesen szerezné be a szükséges mennyiség nagyobb részét magyar termelőktől.
Győrfy Balázs szerint az egyesület a költségek mérséklésében is segíthet. A nagyobb tételű közös beszerzések kedvezőbb feltételeket teremthetnek, az információcsere és a tapasztalatok megosztása pedig a kisebb és a nagyobb gazdaságok számára egyaránt hasznos.
A mostani találkozó ennek a tudásmegosztásnak adott gyakorlati keretet. A nap gazdaságbemutatóval indult, majd traktoros körúton tekintették meg a különböző korú és származású nordmann fenyőket. A 2018 és 2022 között telepített állományok többféle termesztési megoldás összehasonlítására adtak lehetőséget.
A programban a tavaszi fagykárok hatásának bemutatása és a sérült fák korrekciós metszése is szerepelt. A résztvevők a konténeres karácsonyfaneveléssel, különböző dán és kaukázusi eredetű szaporítóanyagokkal, valamint a gépesítés lehetőségeivel is megismerkedhettek. Bemutatták a nordmann fenyők alapmetszését, a szakmai programot pedig közös ebéd zárta.
Az egyesület a jövőben évente két meghatározó szakmai találkozót szeretne tartani. A tél végére, várhatóan február környékére tervezett alkalmon az előző értékesítési idényt elemeznék. A nyár végi vagy ősz eleji terepi rendezvényen valamelyik termelő gazdaságát látogatnák meg, és a következő szezonra is előre tekintenének.
Fodor János szerint az elmúlt öt év különösen nagy gazdasági és környezeti nyomás alá helyezte az ágazatot. A forró, csapadékszegény nyarak komoly károkat okoztak, az idei évben pedig a fagykárok is nehezítették a munkát.
A szállítási költségek, a napszámbérek és az inputanyagok drágulása megemelte a fenyőnevelés önköltségét. Tapasztalatai szerint a gombabetegségek és a kártevők elleni védekezés is intenzívebbé vált, ami további kiadásokkal járt. Az eladási árak növekedése ezeket a költségeket az elmúlt években csak részben követte.
A karácsonyfatermelést nyolc–tíz éves megtérülési ciklusú befektetésként jellemezte. A termelőnek hosszú időn át kell munkát és pénzt fordítania az állományra, mielőtt annak értékesítéséből bevétele keletkezik. A kockázatokat ezért különösen nehezen viselik azok a kisebb gazdaságok, amelyek csak kiegészítő jövedelemként számolnak a karácsonyfával.
Az elnök beszámolója szerint több, korábban másodállásban termelő család hagyott fel az egy–öt hektáros parcellák gondozásával. A lemorzsolódásban az aszály, a munkaerőhiány és a hosszú megtérülési idő egyaránt szerepet játszhat.
A kereslet összetétele közben jelentősen átalakult. Az elnök becslése szerint húsz évvel ezelőtt még a lucfenyő uralta a magyar piacot, 65–70 százalékos aránnyal. Napjainkra a nordmann fenyő részesedését hozzávetőleg 60–65 százalékra, a lucét 20–25 százalékra, az ezüstfenyőét pedig körülbelül 10 százalékra teszi.
Szerinte a vásárlók egyre inkább a sűrű, szimmetrikus, prémium megjelenésű fákat keresik, és a tartósságért, valamint a minőségért hajlandók többet fizetni. A nordmann térnyerése már korábban megindult, a klímaváltozás pedig tovább erősítheti ezt a folyamatot. Saját termelői tapasztalatai szerint az idei szárazság a nordmann-fenyőt kevésbé viselte meg, mint a lucot.
A szakmai találkozón látott ültetvények alapján ugyanakkor úgy véli, megfelelő technológiával és odafigyeléssel továbbra is lehet jó minőségű karácsonyfát termelni Magyarországon.
Az érdekképviselet egyik fontos feladatának a fejlesztési lehetőségek bővítését tartja. Fodor János az ágazat helyzetét „az agrárium a mostohagyereke” kifejezéssel jellemezte: a karácsonyfatermelés sajátosságai szerinte nehezen illeszthetők a hagyományos támogatási kategóriákba.
Felidézte, hogy a vágott karácsonyfa előállítására használt ültetvények uniós területalapú támogatását nemzeti támogatási forma váltotta fel. Ennek megőrzését és a gépbeszerzési, valamint ültetvény-korszerűsítési források elérhetőségét egyaránt fontosnak tartják. A gazdaságok fejlesztéséhez kormányzati támogatást is szükségesnek tartanak.
A nemzeti konstrukció jogszabályi hátterét a 37/2020. (VII. 10.) AM rendelet adja. Ennek alapján a feltételeknek megfelelő termelők mezőgazdasági csekély összegű támogatást igényelhetnek, amelynek mértéke hektáronként legfeljebb 73 ezer forint. a mezőgazdasági biztosítási rendszerbe is szeretnénk bekerülni, ezzel is enyhítve a környezeti hatásoknak való kitettséget
Fodor János a hazai piac mellett az export bővítésében is lehetőséget lát. Megítélése szerint a kistermelők lemorzsolódása és a munkaerőhiány a nagy nyugati termelőországokat, köztük Dániát és Németországot is erősen érinti. A dán kínálat csökkenését olyan körülményként említette, amely új piacokat nyithat a magyar termelők előtt.
Az Ausztrián kívüli szomszédos országokban különösen jó értékesítési lehetőségeket lát, és elmondása szerint a térségből élénk érdeklődést tapasztal. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy új karácsonyfa-vállalkozások létrehozása és a meglévők bővítése jelentős tőkét igényel.
A közelgő értékesítési szezon kapcsán az árakról óvatosan fogalmazott. Szerinte különösen a nordmann fenyőnél kell a megszokottnál jelentősebb drágulással számolni. Ezt európai piaci folyamatnak tartja, amelyben a korábbi évek költségnövekedésének késleltetett megjelenése is szerepet játszik.
Fodor János előzetes fogyasztói árbecslése szerint a nordmann fenyő métere 12–15 ezer forint körül alakulhat az idei szezonban. Az ezüstfenyőnél méterenként mintegy 8 ezer, a lucfenyőnél pedig 5–6 ezer forintos árral számol.
Ezek tájékoztató becslések, a tényleges árakat a minőség és az értékesítés helye is befolyásolja. Az elnök arra is utalt, hogy a kereskedők jelentős része már darabáron értékesít, ezért a méterár elsősorban a tájékozódást segíti.
A hosszabb távú tervek megvalósításához a következő nemzedék bevonását is elengedhetetlennek tartják. Fodor János a találkozó biztató tapasztalataként emelte ki, hogy a huszon- és harmincéves korosztályból is érkeztek résztvevők.
Győrfy Balázs szerint több gazdaságban megoldódhat az utánpótlás, bár vannak olyan családok, ahol a folytatás még kérdéses. A fiataloknak azt kell látniuk, hogy a karácsonyfatermelésben hosszabb távon is van megélhetés és fejlődési lehetőség.
„Jó volt látni a sok fiatalt” – erősítette meg Fodor János, aki saját családjában már a harmadik generáció bekapcsolódását látja.
Az egyesület szakmai együttműködésének szándékát a találkozó mottója fejezte ki: „Nálunk nincsenek titkok, csak együtt lehetünk jobbak!”
Az elnök végül hozzátette: várják a karácsonyfatermesztők jelentkezését. Egyesületük nyitott minden olyan hazai gazdálkodó számára, akinek a profiljába tartozik a profi fenyőtermesztés, legyen szó kis családi vállalkozásról vagy több hektáros területről. Információt kérni, jelentkezni a makte@magyarkaracsonyfa.com e-mail címen lehet.
forrás: AgroInform 10-26
