Az erdők társadalmi megítélése, az erdészeti szakma presztízse és a fakitermelés elfogadottsága nem feltétlenül jár együtt. Egy 2024-ben közzétett, kilenc országra kiterjedő európai kutatás érdekes adatokkal szolgál arról, hogyan érzékelik a fiatal nők az erdészeti pálya társadalmi megítélését saját környezetükben. Az eredmények ugyanakkor óvatosságra intenek: nem a teljes lakosság véleményét mérték, és nem közvetlenül az erdészek iránti bizalmat vizsgálták.
Kedvező szakmai kép, sok bizonytalanság – mit mutatnak a nemzetközi felmérések?
Kilenc ország, eltérő társadalmi környezet
A Fem2Forests projekt keretében készült Barriers and needs for inclusion of girls and young women című jelentés Ausztria, Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Csehország, Németország bajorországi térsége, Románia, Szerbia, Szlovénia és Ukrajna résztvevőinek válaszait dolgozta fel.
A vizsgálat célja elsősorban az volt, hogy feltárja a lányok és fiatal nők erdészeti képzésbe és szakmai pályára történő belépésének akadályait, valamint az erdészeti szakmáról kialakult képet. A kérdőíves adatgyűjtést szakmai kerekasztal-beszélgetések egészítették ki.
A jelentés 19. ábrája azt mutatja be, hogyan ítélik meg a válaszadók környezetében az erdészeti pályát. Ez a mutató fontos társadalmi jelzés, de nem azonos az erdészek szakmai tekintélyének vagy a lakosság erdőgazdálkodásba vetett bizalmának mérésével.
Mekkora a pozitív és a negatív megítélés aránya?
A jelentésben szereplő adatok alapján a válaszadók 37%-a szerint az erdészeti szakmát pozitívan ítélik meg a saját társadalmi környezetében. A negatív megítélést jelzők aránya 12%, a közömbös hozzáállást érzékelőké 31%, míg 20% nem tudott véleményt mondani.
Az országok közötti különbségek jelentősek:
Ország -> Pozitív megítélés / Negatív megítélés
Németország (Bajorország) -> 50% / 5%
Szlovénia -> 49% / 5%
Ukrajna -> 49% / 3%
Ausztria -> 42% / 8%
Románia -> 42% / 15%
Csehország -> 37% / 18%
Szerbia -> 27% / 18%
Horvátország -> 29% / 23%
Bosznia-Hercegovina -> 8% / 20%
Forrás: Fem2forests, 2024, 19. ábra. A százalékok a válaszadók által érzékelt, saját társadalmi környezetükben kialakult szakmai megítélést jelzik.
Németország bajorországi térségében, Szlovéniában és Ukrajnában a válaszadók közel fele pozitívnak érzékelte az erdészeti pálya megítélését. Ausztriában és Romániában ugyanez az arány 42% volt.
Ezzel szemben Bosznia-Hercegovinában mindössze 8% érzékelt pozitív szakmai képet, miközben 20% negatív, 40% közömbös megítélésről számolt be, 32% pedig nem tudott válaszolni. Horvátországban volt a legmagasabb a negatív megítélést érzékelők aránya: 23%.
Az adatok nem jelentenek országos bizalmi rangsort. A kutatás résztvevői meghatározott oktatási és társadalmi csoportokból kerültek ki, így az eredmények nem általánosíthatók automatikusan az adott országok teljes lakosságára.
Nemcsak a szakma megítélése, hanem az ismertsége is számít
A jelentés egyik lényeges tanulsága, hogy az erdészeti pályáról alkotott kép és a szakma tényleges tartalmának ismerete között jelentős különbség lehet.
A kutatás több országban arra jutott, hogy az erdészeti képzésen kívül tanuló fiatalok sokszor csak korlátozottan ismerik az erdészeti munkaköröket és a szakmai továbbhaladás lehetőségeit. A pályáról kialakult sztereotípiák között szerepel, hogy az erdészet elsősorban nehéz fizikai munkát jelent, kizárólag fakitermeléssel foglalkozik, vagy kevés szakmai előrelépési lehetőséget kínál.
Ezek a tévképzetek a pályaválasztást is befolyásolhatják. A jelentés ezért hangsúlyozza a korszerű pályaismereti tájékoztatás, a gyakorlati bemutatók, a szakmai mentorálás és a női erdészeti példaképek szerepét.
A kérdés az ágazat egészének is fontos: ha a társadalom nem ismeri az erdészek munkájának sokféleségét, könnyen egyetlen tevékenységre – például a fakitermelésre – szűkítheti le a szakma megítélését.
A szomszédos országok adatai nem azonosak a lakossági bizalom mérésével
A számok értelmezésénél különösen fontos a módszertani különbségtétel. A Fem2forests kutatás azt vizsgálta, hogy a válaszadók miként érzékelik az erdészeti pálya megítélését saját környezetükben. Nem azt kérdezte meg országosan reprezentatív mintán, hogy mennyire bíznak az emberek az erdészekben, illetve elfogadják-e a fakitermelés különböző formáit.
A három kérdés külön kezelendő:
* Szakmai presztízs: mennyire tartják vonzónak és elismertnek az erdészeti pályát?
* Szakmai bizalom: mennyire bíznak az emberek az erdészek tudásában, döntéseiben és felelősségvállalásában?
* Erdőgazdálkodási elfogadottság: mennyire fogadják el a társadalmi csoportok a konkrét erdészeti beavatkozásokat és azok következményeit?
Egy kedvező pályakép nem bizonyítja automatikusan, hogy a lakosság minden erdőgazdálkodási döntést támogat. Ugyanígy a fakitermeléssel kapcsolatos vita sem jelenti feltétlenül az erdészek személyes szakértelmének elutasítását.
Mit tanulhat ebből a magyar erdészeti ágazat?
Magyarország nem szerepel a Fem2forests vizsgált országai között, ezért a jelentésből nem vonhatók le közvetlen következtetések a hazai társadalom véleményére. A kutatás ugyanakkor jó kiindulópontot adhat egy hazai vizsgálat megtervezéséhez.
Érdemes lenne külön megmérni, hogy a magyar lakosság mennyire ismeri az erdészek feladatait, hogyan értékeli szakmai hitelességüket, és miként viszonyul az erdőgazdálkodás egyes módszereihez. A válaszokat társadalmi csoportok, lakóhely, erdőlátogatási szokások és az erdőgazdálkodással való személyes kapcsolat szerint is vizsgálni lehetne.
Az eredmények alapján az ágazat kommunikációja is célzottabbá válhatna. Nem elegendő kizárólag a fakitermelés szakmai indokait ismertetni: be kell mutatni az erdőfelújítás folyamatát, a természetvédelmi szempontokat, a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást, valamint az erdészeti szakmák technológiai és ökológiai feladatait is.
Következtetés
A Fem2Forests kutatás azt mutatja, hogy az erdészeti pálya társadalmi képe Európán belül is jelentősen eltérhet. A pozitív megítélés mellett több országban számottevő a közömbösség és a bizonytalanság, ami a szakma korlátozott ismertségére is utalhat.
A magyar helyzet megítéléséhez azonban saját, megfelelő mintavételű és módszertanilag megalapozott felmérésre van szükség. Az európai adatok nem helyettesítik ezt, de rámutatnak arra, hogy a szakmai hitelesség, a társadalmi bizalom és az erdőgazdálkodás elfogadottsága egymással összefüggő, mégis külön vizsgálandó kérdések.
Tóth János – FAGOSZ, FATÁJ
Felhasznált források:
Hafner, P. és munkatársai (2024): Barriers and needs for inclusion of girls and young women – Joint report. Fem2forests projekt, Slovenian Forestry Institute. A 19. ábra címe: Perception of forestry careers within student’s community or social circle.
A jelentés teljes szövege itt olvasható.
A projekt ismertetése: https://fundacija-prizma.si/en/researches/fem2forests/
