Egy forró nyári napon hűtik a környezetüket, felhőszakadáskor visszatartják a hegyoldalakról lezúduló vizet, egész évben pedig lehetőséget adnak a mozgásra, a pihenésre és a feltöltődésre. A Pilisi Parkerdő megbízásából készült új kutatás szerint már a budapesti városi erdők rekreációs, hűtési és szénmegkötési szolgáltatásai is évente mintegy 13,5–26,5 milliárd forintnyi értéket teremtenek a társadalom számára. A kutatás arra is rámutat: mindez csak akkor maradhat fenn hosszú távon, ha az erdőket szakszerűen, a városi környezet sajátos kihívásaihoz alkalmazkodva kezelik, és ehhez megfelelő források is rendelkezésre állnak.
Van, akinek a reggeli futást, másnak a családi sétát, a csendet vagy egyszerűen néhány nyugodt órát jelent az erdő. Jótékony hatásait azonban azok is élvezik, akik ritkán lépnek az ösvényeire. A fák árnyékot adnak, mérséklik a nyári hőséget, szén-dioxidot kötnek meg, élőhelyet biztosítanak, és lassítják a hegyoldalakról lezúduló csapadékot. A budapesti erdők így nem egyszerűen kirándulóhelyek: olyan természetes infrastruktúrát jelentenek, amely nap mint nap hozzájárul a főváros élhetőségéhez. Ennek a sokrétű társadalmi szerepnek az értékét vizsgálta az ESSRG Nonprofit Kft. a Pilisi Parkerdő megbízásából.
A 2025. novembere és 2026. júniusa között végzett kutatás szakirodalmi elemzésre, szakértői interjúkra, erdőhasználói fókuszcsoportokra, cellainformációs látogatottsági adatokra és közgazdasági becslésekre épült. A vizsgálat nem arra vállalkozott, hogy „beárazza” az erdőket, hanem arra, hogy néhány jól mérhető szolgáltatásukon keresztül megmutassa, mekkora értéket képviselnek a város és lakói számára.
Évente 17–18 millió látogatás – milliárdos rekreációs érték
A budapesti városi erdők Magyarország leglátogatottabb erdőterületei közé tartoznak: évente mintegy 17–18 millió látogatást regisztrálnak bennük. A kutatók a cellainformációs adatok, valamint az erdőlátogatáshoz kapcsolódó utazási és időráfordítás alapján becsülték meg, milyen értéket jelent a városlakóknak az erdőben eltöltött idő. Az eredmény szerint a budapesti városi erdők rekreációs szolgáltatásainak – a kirándulásnak, sportolásnak, kikapcsolódásnak és feltöltődésnek – az éves társadalmi értéke 12,6–20,7 milliárd forint lehet.
Ez az összeg természetesen nem azt jelenti, hogy ennyit „ér egy séta az erdőben”. Azt mutatja meg, mekkora erőforrást – időt, utazást, ráfordítást – vállalnak az emberek azért, hogy eljussanak az erdőbe, és részesüljenek azokból az élményekből és életminőséget javító hatásokból, amelyeket a természet közelsége nyújt.
Milliárdokat érhet az erdők hűtőhatása
A városi erdők szerepe a nyári hőhullámok idején egyre fontosabb. A nagy lombkoronájú fák árnyékolnak, párologtatnak, hűtik környezetüket, így mérséklik a városi hősziget hatását is. A kutatás azt vizsgálta, mekkora energiaköltséggel járna, ha az erdők hűtőhatásából mindössze egy Celsius-foknyi kiesést lakossági klímaberendezésekkel kellene pótolni. A különböző forgatókönyvek alapján ez évente 460 millió–5 milliárd forint többlet-energiaköltséget jelenthetne.
Az erdők tehát nemcsak kellemesebb mikroklímát teremtenek a kirándulóknak, hanem a környező városrészek hőterhelésének csökkentésében is szerepet játszanak. Ez a szolgáltatás pedig a klímaváltozás előrehaladtával várhatóan egyre értékesebbé válik.
Természetes védelem a felhőszakadások ellen
A budai hegyoldalak erdei egy másik, kevésbé látványos, de annál fontosabb feladatot is ellátnak: felfogják és lassítják a csapadékot. Nagy esőzések idején a lombkorona, az avar, a talaj és a növényzet együttesen mérsékli a víz gyors lefolyását, ezáltal csökkentheti a városra zúduló vízmennyiséget és a villámárvizek kockázatát.
A kutatók azt is megbecsülték, mekkora beruházást igényelhetne ennek a természetes vízmegtartó képességnek a műszaki pótlása. Az eredmény szerint hasonló kapacitás kiépítése 23,7–65,1 milliárd forintos egyszeri beruházást jelenthetne. A természet ezt a védelmi funkciót ma úgy biztosítja, hogy közben élőhelyet, rekreációs teret és zöldfelületet is nyújt.
A szénmegkötés is mérhető értéket teremt
A fővárosi erdők fái és talajai szén-dioxidot is megkötnek, ezzel hozzájárulnak a légköri üvegházhatású gázok mennyiségének csökkentéséhez. A kutatás az erdők éves szénmegkötésének társadalmi értékét 370–620 millió forintra becsülte.
A rekreációval és a hűtőhatással együtt így már e három, közvetlenül számszerűsíthető szolgáltatás éves értéke is megközelítőleg 13,5–26,5 milliárd forint. Ez azonban még mindig csak egy része annak, amit a budapesti városi erdők a társadalom számára nyújtanak.
Amit nem lehet forintban kifejezni
A számok mögött számos olyan érték van, amelyet jóval nehezebb pénzre váltani. Ilyen a biológiai sokféleség megőrzése, a levegőminőség javítása, az erdők egészségre gyakorolt kedvező hatása, az élőhelyek fenntartása vagy éppen az a személyes és érzelmi kötődés, amely sok embert a budai és pesti erdőkhöz fűz. A kutatásban szereplő összegek ezért nem az erdők teljes értékét vagy „árát” jelentik. Sokkal inkább azt mutatják meg, hogy már néhány számszerűsíthető szolgáltatásuk is milyen jelentős társadalmi hasznot teremt.
Az erdő sok mindent ingyen ad – a fennmaradása mégsem magától értetődő
A városi erdők szolgáltatásai látszólag természetesek és állandóak. Fenntartásuk azonban egyre összetettebb feladat. A hosszú aszályos időszakok, a szélsőséges viharok, az új kártevők és betegségek, valamint az egyre nagyobb látogatói terhelés egyszerre teszik próbára a fővárosi erdők alkalmazkodóképességét. Az erdészek feladata ilyen körülmények között az, hogy megőrizzék az erdők stabilitását, természetességét, biztonságát és látogathatóságát.
Ez a gyakorlatban egyszerre jelenti az idős, nagy lombkoronájú fák és értékes élőhelyek védelmét, a fiatalabb fanemzedék fejlődésének segítését, a változatosabb és ellenállóbb erdőszerkezet kialakítását, valamint a sétautak, pihenőhelyek és más közjóléti létesítmények fenntartását.
„Az erdő sok mindent ingyen ad nekünk, de a fennmaradása nem magától értetődő. Az erdészek munkája azt szolgálja, hogy ezek az erdők évtizedek múlva is hűtsék a várost, megtartsák a vizet, élőhelyet biztosítsanak, és lehetőséget adjanak a feltöltődésre. Ezért a városi erdőkezelés nemcsak erdészeti feladat, hanem Budapest jövőjébe történő beruházás” – mondta Reinitz Gábor, a Pilisi Parkerdő vezérigazgatója.
A társadalmi haszon közös, a költségek ma nagyrészt az erdőkezelőnél jelentkeznek
A kutatás egyik fontos tanulsága, hogy a fővárosi erdők legfontosabb szolgáltatásai ma már elsősorban nem a hagyományos faanyagtermeléshez kötődnek. A társadalmi haszon a város egészében jelentkezik, miközben az erdők kezelésének, a közjóléti infrastruktúrának, a természetvédelmi feladatoknak és a biztonságos látogathatóságnak a költségei döntően az erdőgazdálkodót terhelik.
A kutatás ezért nemzetközi példákat is vizsgált. Lisszabon, Brassó és Oslo gyakorlata azt mutatja, hogy a városi erdők közjóléti és természetvédelmi szerepének fenntartását többféle forrásból finanszírozzák. Az erdőgazdálkodás bevételei mellett önkormányzati és állami hozzájárulások, vállalati partnerségek és pályázati források is megjelennek. A közös bennük, hogy a városi erdőkre nem pusztán erdőgazdálkodási területként, hanem a település működését és lakóinak életminőségét szolgáló zöld infrastruktúraként tekintenek.
Budapesten ezzel szemben a városi erdők növekvő társadalmi szerepéhez igazodó, hosszútávon kiszámítható finanszírozás még nem alakult ki.
A Pilisi Parkerdő bízik abban, hogy idehaza is mielőbb megteremthetők ennek feltételei. A kutatás eredményei azt jelzik, hogy a városi erdőkbe, mint zöld közművekbe fektetett források társadalmi haszna sokszorosan meghaladhatja a ráfordításokat: a befektetés a városlakók jobb életminőségében és Budapest élhetőségében térül meg.
forrás: Pilisi Parkerdő Zrt.
